Bár még mindig éveket kell várni, amíg bárki számára elérhetők lehetnek az 5G-hálózatok (2020-ig jelen állás szerint), a nagy mobilszolgáltatók már javában készülődnek a mindennél gyorsabb és mindennél rövidebb késleltetési idővel operáló ötödik generációs mobil-adatátvitel bevezetésére. Ez dominál az idei MWC-szakkiállításon is, és ez van fókuszban a Magyar Telekom anyavállalatánál, a Deutsche Telekomnál is. A vállalat vezetői, Tim Höttges vezérigazgató és Claudia Nemat, a Deutsche Telekom technológiáért és innovációért felelős igazgatósági tagja egyaránt az 5G-t helyezték a középpontba mai prezentációjukon a Barcelonában rendezett szakkiállításon.
Az 5G nem pusztán arról szól, hogy gyors lesz az internet, olyan dolgokat tesz majd lehetővé, amelyek jelentősen megkönnyíthetik az életünket,
nagyon röviden így lehet összefoglalni a csúcsvezetők mondanivalóját. Az alacsony latencia, azaz a minimálisra vett késleltetési idő az önvezető autók, a távolsági műtétek megjelenését és elterjedését teszi majd lehetővé, de például katasztrófahelyzetben a mentőcsapatok maguk helyett robotokat is küldhetnek egy-egy veszélyes területre, például egy atomerőműbe vagy egy lángoló épületbe, ha az 5G-nek köszönhetően valós időben tudja utánozni a szerkezet a kezelője mozdulatait.
Vagyis sérüléseket lehet elkerülni, emberéleteket lehet megóvni a technológiával.
A DT tavaly az egy milliszekundumos, rekordszintű késleltetési idejével képessé vált a stabil, alacsony késleltetési idő, azaz latencia garantálására az 5G hálózatán. Az ipari alkalmazások esetében különösen fontos a feltétlen megbízhatóság. A vállalat Barcelonában bemutatott egy olyan ipari robotot, amely mindig pontosan nyolc milliszekundumon belül reagál. Az 5G-s késleltetési időket rugalmasan lehet alakítani, és a már említett példák mellett például a szórakozást, szórakoztatást is új szintre lehet emelni a villámgyors válaszidővel.
A Deutsche Telekom és az SK Telecom közösen felépítette és bemutatta a világon első interkontinentális 5G kísérleti hálózatát. Az 5G technológián belül az ún. network slicing megoldással a szolgáltató úgy konfigurálhat végponttól végpontig terjedő hálózatot, hogy az biztosítsa az igényelt funkcionalitást és szolgáltatási jellemzőket. A szolgáltatók közötti együttműködésben, azaz az 5G roaming keretében megvalósított network slicing kiterjeszti ezt a koncepciót a felhasználó által külföldön igénybevett hálózatra is. Például egy hibaelhárítással foglalkozó dolgozó immár az AR segítségével, valós időben tud kommunikálni a külföldi hibaelhárítást végző kollégájával. A két vállalat által tesztelt esetben, a helyi ún. breakout és edge felhők segítségével tudták biztosítani a legjobb szolgáltatói élményt az AR hibaelhárítók számára, a késleltetés és adatátviteli kapacitás tekintetében.
Az 5G terén a keskenysávú IoT érzékelők alkalmazásával a DT lefekteti az Internet of Things (a dolgok internete) alapjait. A fejlesztések során képessé teszik a hálózatot arra, hogy mutassa a felhasználóknak a szabad parkolóhelyeket vagy a szeméttárolók telítettségét – mindezt alacsony adatátviteli sebességgel, ami kivételesen hosszú, akár 10 évnyi akkumulátor rendelkezésre állást tesz lehetővé.
A DT néhány héten belül képes lesz az ilyen keskenysávú alkalmazásokhoz szükséges hálózati technológia bevezetésére Németországban és Hollandiában.
Az idei évben a vállalatcsoport növelni tervezi a jelenlegi keskenysávú IoT hálózati lefedettségét Görögországban, Lengyelországban, Magyarországon, Ausztriában, Szlovákiában és Horvátországban,
további városokra is kiterjesztve a hálózatot.
A DT megállapodott a Zeiss-szel, az optikai és optoelektronikai terület vezető nemzetközi vállalatával arról, hogy közösen okosszemüveget fejlesztenek, és azt is kutatják, hogy milyen lehetőségek vannak ezen a területen. Az erre a célra létrehozott cégben egy olyan optikai rendszer prototípusát fejlesztették ki, amely hordozható és divatos adatszemüvegeket képes gyártani.
Az adatszemüvegek adatokat és információkat jelenítenek meg a felhasználó látómezejében – információk, alkalmazások, képek és sok egyéb dolog jeleníthető így meg.
A DT szállítja az adatszemüvegek közvetlenül a hálózathoz, illetve a felhőhöz való kapcsolódásához szükséges megoldást, miközben kutatja annak megoldási lehetőségét is, hogy a jelenleg még a szemüvegbe illesztett hardvert miképpen lehet kiváltani a felhőalapú megoldással. Ezáltal
az okosszemüvegek ugyanúgy nézhetnének ki, mint bármelyik más szemüveg.
Számos területen – hardver, szoftver, kijelzők, alkalmazások, felhasználói interfész és konnektivitás – fejlesztésekre van azonban még szükség ahhoz, hogy az adatszemüvegek valóban használhatóak és piacképesek lehessenek, erre közösen keresi a megoldást a két vállalat.