Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Megnyílt a magyar nemzeti pavilon hétfőn a világ legnagyobb informatikai szakkiállításán, a hannoveri CeBIT-en. Magyarország jelenléte minden eddiginél nagyobb szabású,
a 400 négyzetméteres standon 21 kiállító mutatkozik be.
A szervezők egy valóságos házat építettek fel, konyhával, nappalival, garázzsal, hogy a magyar fejlesztéseken keresztül bemutassák: a digitalizáció megérkezett a mindennapokba, kézzel fogható és a hétköznapok életét megkönnyítő alkalmazásokat eredményezett.
A háromdimenziós nyomtatótól a készpénz nélküli fizetési alkalmazásokig számos megoldást felvonultató nemzeti pavilont Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kovács Zoltán kormányszóvivő, Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos és Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára nyitotta meg.
Szijjártó Péter beszédében kiemelte, hogy alapvető változások zajlanak a gazdaságban,
a sikert így már az határozza meg, hogy miként sikerül összekapcsolni a termelést és a digitalizációt.
A miniszter a megnyitó után a közmédiának elmondta, hogy a kiállításon tárgyalt a Deutsche Telekom, az SAP és a Vodafone vezetőivel. Ezek a vállalatok a digitalizáció „zászlóshajói”, és mind folyamatosan bővítik magyarországi tevékenységüket.
Kovács Zoltán kiemelte, hogy a CeBIT-en felépített „magyar ház” ráirányítja a figyelmet arra, hogy a digitalizáció nem „elvont, megfoghatatlan fogalom”. Ezt mutatja például az egyik kiállító fejlesztése, egy úgynevezett
chatrobot, amely vállalatok ügyfélszolgálatán hasznosítható, vagy a pavilon konyhaterében felállított mini sörfőzde,
amelyet egy startup cég fejlesztett ki – mondta a kormányszóvivő a közmédiának. Hangsúlyozta: a kormány több stratégia jegyében minden keretet megteremt ahhoz, hogy a digitalizáció folyamata kibontakozzék Magyarországon.
Deutsch Tamás e startégiákról szólva kiemelte: a Digitális Jólét Program arra a felismerésre épül, hogy a „digitális forradalom óriási lehetőséget” jelent, és azt célozza meg, hogy minden magyar ember a nyertese legyen ennek a mélyreható és világméretű átalakulásnak.
Ezt szolgálja a program keretében elkészült négy nagy terv, köztük a legfontosabb, a digitális oktatási stratégia. A legfőbb cél a "digitális írás-, és olvasástudás", vagyis az algoritmikus gondolkodás és a programozás alapismereteinek elsajátítása. Ezeket a legfontosabb, legalapvetőbb képességek közé kell emelni a közoktatásban – mondta a miniszterelnöki biztos a közmédiának.
A hannoveri CeBIT a digitális gazdaság aktuális trendjeit és legfrissebb innovációit mutatja be. Önálló szakkiállításként 1986 óta rendezik meg a németországi Alsó-Szászország tartomány fővárosában.
Az idei kiállításon 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait.
A partnerország Japán, amely a rendezvény történetének legnagyobb – több mint hétezer négyzetméteres – standjával és 118 kiállítóval jelent meg.
A startup vállalkozások aránya történelmi csúcsra emelkedett, a 35 országból összegyűlt 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is biztosítottak, további bő 200 startup cég pedig más helyszíneken mutatkozik be. A kiállítás hétfőn nyitotta meg kapuit és péntekig tart, a szervezők 200 ezer szakmai látogatóra számítanak.
