Megnéztük a Sony vadonatúj OLED tévéjét, aminek a képernyője a hangszórója

Az LG után kis késéssel ugyan, de a Sony is beszállt az OLED televíziók harcába. A már itthon is elérhető A1-es sorozatot a Sony hazai képviselete mutatta meg nekünk, és minden tekintetben kiemelkedőnek találtuk. Különösen azt a tényt, hogy ninncsenek hangszórói.

Nem egy innováció fűződik a Sony nevéhez a televíziók világában. A vállalat készített elsőként hordozható tranzisztoros tévét, síkképcsöves tévét, és érdekes módon OLED tévét is. A 2008-ban piacra dobott Sony XEL-1 megmutatta, milyen remek képminőséget lehet elérni az OLED-technológiával, azonban ez még inkább kísérlet volt, mintsem valós használatra szánt termék - a képátmérője például mindössze 11 inch.

Nem csoda, hogy a Sony igyekszik hangsúlyozni, hogy elsőként vetette bele magát az OLED-technológiába,

mert az a helyzet, hogy a modern OLED-tévék piacán viszont erős lemaradásba került az LG-vel szemben.

Persze a vállalat igyekszik hangsúlyozni, hogy szerintük most érett meg igazán a technológia arra, hogy megérje foglalkozni vele, ami az előbbi két konkurens modelljeit tekintve mondjuk nehezen hihető, másrészt viszont az is igaz, hogy az VA-paneles hagyományos LED-tévéikkel is egészen elképesztő minőséget tudott kínálni a Sony, szóval nem volt égető szükség az OLED-re.

Az biztos, hogy nagyon szép lett. Forrás: Sony

Hangoskép

Most viszont itt van a teljesen új A1-es sorozat, amivel a Sony idén végre ringbe száll az OLED-tévék között is. És meg kell hagyni, a visszatérés nagyon ütősre sikerült.

A készülékre ránézve az tűnik fel, hogy nem látunk semmit.

Mármint a kijelzőn kívül semmit, szemből nézve az A1-es mindössze egy hatalmas képernyőből áll (még lábai sincsenek), nagyon-nagyon vékony kerettel - még a Sony logóját is nagyon piciben nyomtatják a sarkába, ráadásul szürkés színnel, hogy ne legyen túl feltűnő.

Ezt úgy sikerült elérni, hogy a tévé hátuljából nyitható ki a támaszték amire rádől - szó szerint, ugyanis érdekes módon sík felületre lerakva a készülék 6 fokot hátrafelé dől. Nekem ez elsőre kicsit furcsa volt, de a Sony mérnökei szerint ez az ideális. Mindenesetre nem hinném, hogy bárkit is zavarni fog. Szintén ebbe a támasztékba csatlakoznak be a kábelek, és itt kapott helyett egy beépített mélynyomó is, más hangszórót azonban ne is keressünk,

ugyanis a Sony A1-esnek maga a képernyője a hangszórója.

A dolog nem mágia, és valójában nem is egy új technológia: a képernyő sík üvegfelületének rezegtetésével éri el ezt a készülék. Igazából ebben az egészben két újdonság van: az egyik, hogy habár hasonló elven működő hangszórókat láttunk már korábban, olyat még soha senki nem csinált, hogy a televízió saját képernyője adja ki a hangot. A másik, hogy egyetlen, teljesen egybefüggő lapos felületből még senki nem tudott sztereó hangot elővarázsolni.

A Sonynak mindkét dolog sikerült az A1-essel, meglepően jó végeredménnyel: a tévé megfelelően hangos tud lenni, tisztán szól és kiválóan betölti a szobát.

Ráadásul tud néhány trükköt is: a beleépített okos processzor ki tudja találni, hogy a képernyőn megjelenő műsorban éppen honnan jön a hang, és tényleg onnan is fogja azt megszólaltatni - a bemutató során például nagyon szépen el lehetett különíteni a különböző hangszerek forrását Dido klipjében, de a rajzfilmfigurák közti beszélgetés is remek volt.

Picit hátrafelé dől. Forrás: Sony

Szemezzünk vele

Ha esetleg bárkiben felmerült volna a kérdés, hogy a képernyő nem remeg vagy rezeg-e a hangok kiadása közben, akkor szerencsére a válasz megnyugtató: nem. A hangok kibocsátásához ugyanis rendkívül magas, az emberi szem számára már nem látható frekvencián rezegteti az üveglapot, így semmi nem ronthatja el, hogy maradéktalanul élvezzük a képminőséget.

Márpedig ezt a képminőséget lehet.

A panel az OLED technológia sajátosságainak köszönhetően tökéletes feketéket és vibráns, élénk színeket tud megjeleníteni. Ráadásul a Sony kitalált egy megoldást az OLED egyik problémájára is. A lényeg, hogy az OLED tévék akár egyesével is teljesen le tudnak kapcsolni egy-egy pixelt, ezzel tényleg előállítva a teljesen feketét, azonban ezt követően némi időbe tellik, mire ebből az állapotból fel tudnak támadni, ami (igaz alig láthatóan) de gyengít a képminőségen, főleg akkor, ha például feketéből sötétes barnába, vagy hasonló színekbe kellene átmenni.

Most az A1-esben a Sony ezeket az átmeneti időszakokat csökkentette le, vagy iktatta ki teljesen.

Ezen kívül a tévé mindent tud, amit csak kell, sőt még egy picit többet is: természetesen 4K-s felbontású, és nem csak a manapság leginkább elterjedt HDR 10 szabványt, de a sokkal komplexebb és szebb végeredményt produkáló Dolby Visiont is támogatja. Az már más kérdés, hogy 4K-s HDR-es tartalmakból még mindig nem vagyunk elárasztva, így a Sony nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a készülék minél hatékonyabban tudja feljavítani a régebbi anyagokat. Ehhez két különálló, több ezer képből álló képadatbázist tárol a tévé, majd a megjelenített tartalom képeinek minden egyes részét kielemzi, és a megfelelő képminta alapján csökkenti a zajt, javítja a színeket és tisztítja meg az egészet. A bemutató alapján a végeredmény nagyon meggyőző volt.

Prémium termék, prémium árazással. Forrás: Sony

Igen, drága

A Sony A1-es sorozata tehát első tapasztalataink alapján még a prémium kategóriában is kiemelkedő. Külsőre csodálatosan fest, az újfajta hangrendszer kiválóan működik, a képminősége pedig pazar. Persze a jövőben igyekszünk majd alaposabban is letesztelni, és leginkább arra leszünk kíváncsiak ezek után, hogy a beépített Android TV-rendszer hogy vizsgázik (ami egyébként hamarosan egy nagyobb frissítést kap majd, ami elméletileg egy igen-igen minőségi ugrás lesz felfelé).

Ezek után talán nem váratlan, hogy a Sony nyilván meg is kéri az árát.

Az A1-es jelenleg kétféle méretben érhető el: a "kisebbik" 55"-ös változat 1,2 millió forintba, a nagyobbik 65"-ös pedig 1,8 millió forintba kerül. És habár ez az átlagember pénztárcájának rendkívül sok, a prémium kategóriában nem kiugróan magas, főleg a tévé dizájnjához és képességeihez mérten.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!