Zenét hallgatni sokféleképpen lehet. Autóban, útközben, munkahelyen, otthon, főzés közben, kikapcsolódásként, és még sorolhatnánk. Ezen esetek nagy részében tökéletesen megfelelő a ma oly divatos felhő alapú médialejátszók és Bluetooth-hangsugárzók vagy fülesek által szolgáltatott minőség, hiszen egy tömött metrón nincs az a fejhallgató, ami tökéletes megoldást jelenthetne egy jazz koncert élményének maradéktalan visszaadására.
Próbálhatunk bármilyen zajszűrős fejhallgatót, akkor sem lesz az igazi, és ez talán nem is olyan nagy baj, hiszen nem biztos, hogy egy kellemes zenei élmény közepén nem felejtenénk el leszállni a megfelelő megállóban a metróról, vagy elmerengve kedvenc számunkon esetleg óvatlanul besétálnánk a 79-es troli alá.
Az igazán minőségi zenehallgatás tehát mindenképpen otthoni - vagy persze koncerttermi - elfoglaltság. Amennyiben ezt tisztáztuk, már csak két kérdés marad, a „mit?” és a „miről?”.
Az elsőbe most nem mennénk bele, hiszen az ízlésről nem hogy vitatkozni, még csak véleményt formálni is veszélyes dolog, a második viszont már sokkal érdekesebb kérdés. Digitális világunkban ugyanis már felnőtt egy generáció, amely számára a zenei élmény szinte kizárólag valamilyen módon tömörített fájlok jobb-rosszabb hangrendszereken - az esetek komoly százalékában okostelefonokon - történt kihangosításához kapcsolódik. Ide értve akár a koncerteket is, hiszen a legnépszerűbb előadók közt is rengeteg mindössze egy laptopot használ a koncertjei központi elemeként.
Mindezzel természetesen nincs semmi gond, de azért mindig akad pár ember, aki ilyenkor úgy érzi, hogy valami hiányzik. Valami, aminek pedig ott kellene lennie a zenében, vagy a zene mögött, főleg, ha olyan előadókat hallgat az ember, akik hangszereket is használtak a felvételek rögzítéséhez. Az ilyen, tudatosabb zenehallgatókat hívják vájtfülűeknek, és ők azok, akik életben tartottak egy terméket, ami most kibújva az eldugott, High End rendszerekkel felszerelt nappalikból újra reneszánszát éli. Ez pedig a bakelit, illetve valójában vinyl lemez.
A hőre keményedő bakelitből ugyanis valójában soha nem készítettek hanglemezt, Magyarországon a CD-hanghordozók megjelenése után kezdték „bakelit”-nek nevezni a régi hanglemezeket, melyek anyaga fekete és viszonylag kemény, hasonlóan a bakelithez.
A hanglemez annak ellenére, hogy jóval idősebb, mint a többi, manapság használt hangrögzítési megoldás, a CD vagy a memória alapú fájltárolás, általános elfogadott nézet szerint jóval több információt tartalmazhat. Ez a rögzítési eljárásnak köszönhető, ugyanis itt a teljes folyamat analóg, így nem kerülnek levágásra az emberi fül által nem hallható tartományok. Ezek annak ellenére, hogy nem hallhatóak, segítik a zenei élmény átadását.
A hanglemezre felvenni kívánt műsort a stúdiókban sokcsatornás magnetofonra, vagy manapság már digitális tárolókra rögzítik, és a szükséges műszaki és művészi szempontok alapján elvégezett keverést követően, kétcsatornás sztereó magnetofonnal veszik fel. A rögzített műsort erről a sztereó mesterszalagról játsszák át hanglemezvágóra, amint a mesterlemezt készítik, a sokszorosított hanglemezt pedig már PVC alapanyagú, hőre lágyuló vinilitből préselik.
Sajnos a manapság készülő hanglemezek egy részének mesteranyagai digitális rendszerűek, így pont azt az analóg hangzásvilágot vesztik el, amiért olyan kedvesek e hanghordozók a rajongóik számára.
A lemezek lejátszására szolgáló készülékek közt több kategóriát találunk. Vannak itt belépő modellek, amelyek a szüleink régi lemezeinek hallgatására nyújtanak kiváló megoldást, egy elfogadható minőségű darab viszont olyan 50-60 ezer forintba kerül, és ennek a kategóriának már nincs igazán felső határa.
A legjobb megoldás talán az internetes piacterek felkeresése. Ha az első lejátszónkat keressük, ezeken az oldalakon 10-20 ezerért már találhatunk nagyon jó vételeket.
Ezeket többnyire egy kicsit ki kell takarítani, esetleg nem árthat egy új tű sem rájuk. Erre a legegyszerűbb megoldás lehet a budapestieknek a Hangszóróbolt, ahol nem csak hangszórók kaphatóak. Felkészült szerviz ez, ahol megszerelgetik a régi lemezjátszónkat, sőt eleve szervizelt, használt darabokat is vehetünk itt. Nem utolsó sorban pedig rengeteg kiegészítőt vásárolhatunk itt új hobbinkhoz, például az Ortofon termékeit, melyekkel igazán minőségi darabot varázsolhatunk szinte bármely lemezjátszóból.
Arra figyeljünk, hogy a legtöbb lemezjátszóhoz még egy külön előerősítő kell, mire egy új típusú - külön Phono bemenet nélküli - erősítőhöz csatlakoztathatjuk.
Amennyiben pedig igazán különleges darabokat szeretnénk beilleszteni a milliós otthoni hangrendszerünkbe, azt is megtehetjük, mert a lemezjátszók a High End kategória állandó szereplői.
Hihetetlen, mennyire kifinomult darabokat vásárolhatunk belőlük, amelyek vizuális megjelenésüknek köszönhetően otthonunk díszei is lehetnek azon túl, hogy gyönyörű hangzásukkal is elbűvölnek minket.
Egyfajta öszvérmegoldásként jelentek meg a piacon a digitális kimenettel rendelkező lejátszók, amelyekkel a lemezeinket digitalizálni is tudjuk, ha szeretnénk.
Nem feltétlenül otthoni felhasználásra szolgálnak a Dj-lemezjátszók. Ezeket a hagyománytisztelőbb lemezlovasok használják, hiszen a CD alapú keverőlejátszók használata egyszerűbb, nem is beszélve a ”laptop dj”-k által használt szoftverekről.
A lemezek beszerzése néha a zenehallgatásnál is izgalmasabb, mert amellett, hogy online áruházakban, piactereken is rendelhetünk bakelit lemezeket, inkább használt állapotban szokás azokat beszerezni az erre szakosodott lemezboltokban, börzéken, vagy akár a bolhapiacokon.
Az ilyen helyeken igazán kellemes élmény a régi lemezek közt válogatva egy-egy érdekesebb darabra lelni. Olyan ez, mint valami modern kincsvadászat, melynek jutalma egy háromnegyed órás, kellemes zenehallgatás, otthon egy kényelmes fotelben, esetleg egy finom itallal a kezünkben.
Emellett egyre elterjedtebbek az új nyomású lemezek is. Olyannyira, hogy lassan a Media Marktban is több ilyen vinyl lemez lesz, mint CD. Az előadók pedig szintén újra kezdenek rászokni arra, hogy az albumaikat vinyl lemezen is kiadják.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!