Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója idén februárban egy hosszas bejegyzés keretein belül taglalta, hogy a közösségi oldal milyen fontosabb szerepeket vállal magára az elkövetkezendő időkben. Zuckerberg szerint ugyan rendkívül hasznos, hogy a Facebook eddig összekötötte a családokat, az ismerősöket és távoli rokonokat, valamint megkönnyítette a kommunikációt és az élmények megosztását,
azonban egy ekkora oldalnak (amelyik ráadásul ennyi információval rendelkezik rólunk, habár ezt nyilván nem hangsúlyozta ki) más területeken is segítenie kell.
Zuckerberg vállalásai között szerepelt például, hogy a Facebook jobban igyekszik majd ösztönözni a felhasználóit a választásokon való részvételre, és igyekeznek hatékonyabban megjeleníteni (pontosabban nem cenzúrázni) a különböző kultúrákhoz tartozó tartalmakat, amiket korábban egyébként esetleg szabályellenesnek vélt volna a közösségi oldal. Az egyik legérdekesebbnek azonban azt tűnt, hogy a Facebook igyekszik majd segíteni a katasztrófák idején is, ami a rólunk begyűjtött temérdek mennyiségű adat kifejezetten pozitív kicsengésű felhasználási módjának tűnt.
Nos, most a Facebook részletezte is, hogyan igyekszik ezt megvalósítani. A vállalat úgy látja, hogy egy áradás, komolyabb tűzvész, földrengés vagy egyéb természeti katasztrófa esetén az erre válaszoló egységeknek és szervezeteknek minél gyorsabban és hatékonyabban kell reagálnia,
és persze minden extra információ, valamint minden egyes megnyert perc akár emberi életekben mérhető.
A legfontosabb természetesen annak a megértése, hogy hol van leginkább szükség a segítségre, amiben nem segít sokat, hogy a komolyabb katasztrófák alatt a hagyományos kommunikációs csatornák jellemzően csődöt mondanak.
A helyzeten a Facebook a katasztrófatérképek bevezetésével igyekezne segíteni,
amelyek által a szervezetek hatékonyan tudhatnák eldönteni, hogy milyen területekre érdemes főleg koncentrálni a segítséget, az élelmet, a vizet és a gyógyszereket.
Persze a Facebook nem magától találta ki a katasztrófatérkép összeállítása kapcsán fontos sarokpontokat, hanem abban a Világélelmezési Program, a UNICEF, a Vöröskereszt és a Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége volt a vállalat segítségére többek között. Így össze tudták rakni, hogy bizonyos katasztrófák beütésekor milyen jellegű adatokat érdemes szolgáltatni a térképnek, milyen erőforrásokra lesz szükség, és azt is meg tudják határozni, hogy mely területeken tartózkodnak már biztonságban az emberek.
A katasztrófatérkép egyelőre alapvetően háromféle visszajelzést képes adni, a Facebook pedig igyekszik hangsúlyozni, hogy mindegyiket azon adatokra építettek fel, melyeket a felhasználók önként megosztottak a közösségi oldallal - és ezeket is aggregálva, névtelenül.
Az első, hogy mennyien vannak egy helyen? Ez a térkép igyekszik megmutatni, hogy a katasztrófa előtt, alatt majd utána mennyien tartózkodtak egy adott területen, Ezt aztán adott esetben össze is vetheti korábbi adatokkal, például a műholdképek alapján készített népsűrűségi becslésekkel, ami alapján pontosabban meg lehet határozni, hogy mely területeken van vészhelyzet.
Ha pedig a katasztrófa már elvégezte a pusztítást, az emberek (ha tudnak) menekülni fognak, így nagyon fontos információ, hogy milyen irányba, pontosan hova tartanak. A Facebook a mozgást több órás bontásban le tudja vetíteni, és ennek alapján a segélyszervezetek pontosabban meg tudják határozni, hogy hova kell küldeni további segítséget, hol van szükség még evakuációra, illetve hogy hol áll majd meg a forgalom.
Végül pedig nagyon fontos a Facebook által már régebben már bevezetett Safety Check, vagyis a „biztonságban vagyok” funkció, amivel egy-egy katasztrófa vagy terrortámadás után a felhasználók jelezhetik, hogy ők biztonságban vannak. Az Facebook ezen bejelentkezések alapján igyekszik megállapítani, hogy mely területeken vannak többen biztonságban, és mely területeken kevésbé, így ennek megfelelően ismételten csak oda tudják fókuszálni a szükséges segítséget.
Mindez rendkívül hasznosnak hangzik, és habár általában inkább szkeptikusak vagyunk a Facebook adatgyűjtésével és adatkezelésével kapcsolatban, kétségtelen, hogy ilyen esetekben kifejezetten jól használhatóak a közösségi oldal által így-úgy begyűjtött információk.
Mindenesetre azt lépten-nyomon igyekeznek kiemelni, hogy az adatokat kizárólag anonim módon adják ki,
és csak olyan szervezeteknek, melyek megfelelnek a Facebook által támasztott titoktartási elveknek. Később bővítik majd azok körét, akik hozzáférhetnek az információkhoz, és ebbe bekerülhetnek akár kormányok is, azonban a követelményeknek ebben az esetben is meg kell felelni.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!