Igen, pont ma tíz évvel ezelőtt jelent meg az első iPhone, és igen,
teljesen megváltoztatta azt, ahogy a telefonokról gondolkodunk,
ahogy használjuk őket, és amire lehetőséget adnak. Végtelenül lehetne puffogtatni a közhelyes dicséreteket az Apple első mobiljával kapcsolatban, és a legtöbb közülük igaz lenne: az iPhone tényleg forradalmi volt, és annyival lépte le az összes konkurensét, hogy néhányuk még azóta sem igazán tudja, merről érkezett a pofon, amitől hirtelen kidőltek (szegény Nokia).
Mindez kifejezetten azért érdekes, mert egyébként az Apple-nek akkoriban még
esze ágában sem volt okostelefont készíteni, helyette inkább egy tabletben gondolkoztak.
Mondhatjuk tehát, hogy az iPad ötlete előbb született még Steve Jobs fejében, és ennek is megvolt a maga oka:
Jobs rendkívül utált valakit a Microsoft vezetőségében.
Ez a meg nem nevezett úriember rendszeresen azzal dicsekedett az Apple vezérének, hogy a Microsoft hamarosan egy újfajta tablettel és a hozzá tartozó érintős ceruzával reformálja majd a piacot, és hogy egyébként az Apple-nek semmi esélye, szóval inkább csak licenszelniük kéne a technológiát.
A "kissé" hirtelen természetű Jobs ezen annyira felkapta a vizet, hogy a cégen belül egy hermetikusan elzárt részlegben, végtelen mennyiségű titoktartási szerződés aláírása után összerakott egy elit csapatot, akik Purple kódnéven kezdtek el dolgozni egy olyan tableten, amellyel megelőzhették volna a Microsoftot.
Már ekkor rendelkezésre állt számos olyan technológia, amit később az iPhone-ban kaptunk meg,
így például a többérintéses kijelző (Jobs legendásan utálta a ceruzát), azonban hamarosan a vállalat számára nyilvánvalóvá vált, hogy az akkori legnagyobb fejőstehenük, az iPod létét elkezdhetik veszélyeztetni az újabb és újabb okostelefonok.
Így végül a tabletprojekt átalakult telefonprojektté, Steve Jobs pedig 2007-ben lerántotta a leplet az első iPhone-ról,
ami egyébként számos területen egyáltalán nem képviselte a csúcstechnikát.
Például kizárólag 2G-s kapcsolatra volt képes, miközben akkor már alaposan terjedt a 3G, a két megapixeles kamerája közel sem számított kiemelkedőnek, az akksija szerencsés esetben egy nap használatot bírt, és a kisebb, 4GB-os modellért is 499 dollárt kellett fizetni, ráadásul kötelező kétéves hűséget kellett fogadni az AT&T szolgáltatónak az Egyesült Államokban.
És habár a telefon újszerűsége, a fizikai gombok mellőzése és a látványos, egyszerű kezelhetősége miatt
már a megjelenése előtt hatalmas rajongótáborra tett szert,
valójában még a legnagyobb lapok újságírói is úgy vélték,
hogy ez alapvetően bukásra van ítélve.
Az akkori véleményvezérek igyekeztek rámutatni arra, hogy a többfunkciós készülékek korábban jellemzően elhasaltak, így az iPhone sem fogja tudni megismételni a dedikált zenelejátszó, az iPod sikerét. Mások arra figyelmeztettek, hogy az Apple-nek nem terem majd sok babér egy ennyire kompetitív piacon, ahol ráadásul ilyen gyorsan változnak a trendek, megint mások pedig állandóan betörő kijelzőket és komolyabb felhasználásra alkalmatlan virtuális billentyűzetet vizionáltak,
így semmiképp nem ajánlották a váltást Amerika akkori legnépszerűbb telefonjáról, a BlackBerryről.
A kritikák egy része persze jogos volt, így pár hónappal később az Apple teljesen törölte az alap 4GB-os verziót, a 8GB-os árát pedig jelentősen csökkentette. 2008-ban pedig megjelent az iPhone 3G, ami a nevének megfelelően végre képessé tette a telefont a 3G-s hálózathoz történő csatlakozáshoz, bekerült a GPS, és itt jött be az egyik legfontosabb újdonság is,
az alkalmazásbolt.
Míg az eredeti iPhone-ra egyáltalán nem lehetett alkalmazásokat letölteni, be kellett érnünk az előre felrakott tizenöt programmal, addig az App Store önmagában egy külön sikertörténetté vált.
Innentől kezdve aztán az Apple nemcsak saját magával futott versenyt, és próbált évről évre újítani, de az egyre erősödő androidos gyártókkal is komoly harcot kellett vívnia. Az Androidnál és az Apple-nél egyébként nagyjából egyszerre dolgoztak egy teljesen új készüléken, és a történet szerint az Android atyja, Andy Rubin éppen egy autóban ült, amikor Steve Jobs elkezdte az első iPhone bemutatóját. Rubin megkérte a sofőrt, hogy álljon félre egy olyan helyen, ahol online tudja követni az előadást, majd annak végeztével szépen csendben megjegyezte,
hogy akkor a saját fejlesztés alatt álló telefonjukat valószínűleg inkább nem adják ki.
Később aztán a Google alatt az Android rátalált a saját útjára: nyitott rendszerként számos gyártó használhatta és szabhatta testre, így végső soron mára már a teljes okostelefonos piac 86%-át uralja az operációs rendszer. Az Apple végig megmaradt a maga zárt ökoszisztémája mellett, készülékeit pedig mindig a legfelső kategóriába pozicionálta, aminek köszönhetően minden eladott telefonon brutális profitot tudnak realizálni.
Így mára az Apple a világ legértékesebb vállalatává vált, és jelenleg több mint 250 milliárd dollárnyi készpénztartalékon ül.
Jelenleg pedig éppen azt várjuk, hogy a tizedik évfordulóra milyen újdonsággal rukkol majd elő a cég. Ha az eddig innen-onnan kiszivárgott információknak hihetünk (ezeket itt szedtük össze), akkor tényleg nagy durranás lehet az iPhone 8 (vagy iPhone X).
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!