Eljön végre az OLED-tévék kora?

Az utóbbi időszak legnépszerűbb tévés kulcsszavai a 4K, a HDR és az OLED. Mi most az utóbbival foglalkozunk, hogy kiderüljön, érdemes-e odafigyelni rá, vagy csak egy újabb szemfényvesztés?

Annyiféle különböző rövidítéssel és hangzatosnak tűnő marketinges kifejezessel próbálják a gyártók ránk sózni az újabb televíziókban használt technológiákat, hogy ember legyen a talpán, aki ezek között el tud igazodni. A helyzet sokkal bonyolultabb, mint az „előző generációban”, ahol leginkább a HD (Ready) és a Full HD zavarta össze a témában kevésbé járatos vásárlókat, hiszen a plazmák kikopásával tulajdonképpen a LED-es háttérvilágítású LCD panelek vették át az egyeduralmat.

Most azonban ha új tévét szeretnénk vásárolni, akkor olyan jelölésekkel szembesülünk, mint a 4K, az ugyanezt takaró Ultra HD, a HDR, az OLED vagy éppen a QLED, és akkor abba már ne is menjünk bele, hogy a HDR-en belül is létezik háromféle megoldás, és hogy hiába írják rá valamire, hogy támogatja a HDR-t, ha valójában a kijelző a képességei alapján közel sem tud ehhez szükséges képet visszaadni.

A helyzet tehát nem egyszerű, főleg úgy, hogy a nagy gyártók egyelőre egyáltalán nem tették le a voksukat egy paneltechnológia mellett.

Pedig néhány éve még úgy tűnt, hogy az OLED győzelme hamarosan egyértelművé válik. Tegyük hozzá, hogy az OLED technológia alapjai nem újak: a Kodak már 1987-ben kísérletezett vele, a Sony pedig 2007-ben piacra is dobott egy erre épülő tévét XEL-1 néven. Igaz, ez elég pici, mindössze 11 colos volt, így inkább illett be digitális képkeretnek, mintsem televíziónak és nem is készítettek belőle sokat.

Igazából a tényleg modern OLED-tévéket 2012-2013 környékétől jegyezhetjük,

amikor is az LG és a Samsung elkezdte nyomni az ilyen készülékeit, igaz, az utóbbi nem sokkal később kihátrált a technológia mögül.

Az új LG W7-es sorozata jelenleg az OLED-technológia csúcsa. Nem véletlenül kapta meg a „tapéta tévé” becenevet: a képernyő mindössze 3,85 milliméter vastag, és rögzítési mechanizmusának köszönhetően észrevétlenül simulhat rá a falra. Forrás: LG

Oké, de mi az az OLED és miért jó nekünk?

Az OLED rövidítés az organikus LED, vagyis szerves fénykibocsátó dióda rövidítést takarja. Az ötletet a természetből, egészen pontosan a szentjánosbogaraktól merítették hozzá, de az újonnan megvásárolt televíziónkban

persze nem sok ezer kis élőlény világít majd, hanem egy szénalapú réteg, amit egy hordozófelületre visznek fel.

Ez a hordozó lehet üveg, de akár különböző fajta polimerekből is állhat, így válik lehetővé hajlított kijelzők előállítása.

A technológia előnye, hogy elektromos áram hatására a fényt maguk a szerves diódák bocsátják ki egyenként, tehát pixelenként, így nincs szükség háttérvilágításra, mint például a LED-es LCD-tévék esetében. Ez pedig alapvetően több dologhoz vezet: egyrészt könnyebb és vékonyabb készülékek építhetők, másrészt pedig létrejöhet a „tökéletes fekete”, hiszen ha szükséges, akkor a pixeleket akár egyesével is ki lehet kapcsolni teljesen, és elméletileg a kontrasztarány akár végtelen is lehet. Továbbá, mivel a pixelek közvetlenül bocsátják ki a fényt, a színek és a kontraszt bármilyen betekintési szögből azonos marad.

Persze felmerülhet a kérdés, hogy ha az OLED-technológiával vékonyabb, könnyebb, kvázi szabadon formázható televíziókat lehet készíteni, amik ráadásul jobb színeket és tulajdonképpen tökéletes betekintési szögeket nyújtanak, akkor mi a kérdés?

Miért nem használja ezt mindenki?

Nos, az elsődleges faktor természetesen az ár: néhány évvel ezelőtt még annyira rossz volt az OLED-panelek kihozatali aránya, hogy egész egyszerűen csak nagyon drágán érte meg eladni őket, ami nyilván erősen lekorlátozta, hogy milyen tévékbe volt érdemes beépíteni.

A másik, hogy akadtak azért problémák is. Az egyik, hogy a kék fény kibocsátására felhasznált anyag hamarabb fáradt, mint a zöld és a piros, így egy idő után elkezdhettek felborulni a megjelenített színek a képernyőn. A másik, hogy habár a technológia nagy előnye, hogy egyes pixeleket teljesen ki lehet kapcsolni, ha ebből az állapotból vissza kellett térni olyan színekhez, mint például a sötétbarna, akkor azt lassabban tudta lereagálni a panel - igaz, ezt szabad szemmel leginkább csak a direktben ezt kereső profik tudták kiszúrni.

A Sony az A1-es sorozattal tért vissza az OLED-tévék piacára, és azonnal egy nagyon komoly kihívóval sikerült előállnia. Forrás: Sony

Mégiscsak ez a jövő?

Mindenesetre a Sony azt állította, hogy többek között az utóbbi problémát kellett megoldaniuk ahhoz, hogy (ismét) belevágjanak az OLED-tévék gyártásába, és úgy látszik sikerült. Mint ahogy egyébként a kék fény kibocsátásával kapcsolatos gondok is enyhülnek, a gyártás pedig egyre hatékonyabbá, és így egyre olcsóbbá válik.

Szóval mondhatjuk, hogy az OLED tulajdonképpen beérett.

Éppen ezért lehet hatalmas fegyvertény az LG számára, hogy az évek során végig kitartott a technológia mellett. Ahogy korábban már említettük, míg kezdetben az LG és a Samsung fej-fej mellett hozta ki az OLED és hajlított OLED-tévéit, az utóbbi gyártó aztán leugrott a vonatról, és inkább a 4K-s tévékre koncentrált LED-háttérvilágítással, majd később a QLED-et kezdte el favorizálni, ami ismételten csak egy teljesen más piskóta. De ehhez hasonlóan a Sony is inkább a 4K-t szerette volna gyorsan meglovagolni.

Így 2014-ben és 2015-ben tulajdonképpen csak az LG hozott ki újabb és újabb OLED-tévéket, de közben azért a 4K-ról sem maradt le: a cég által gyártott első, hajlított 4K-s OLED-tévé előtt egyöntetűen borult le a szakma. Ennek nyomán aztán a többiek is elkezdtek visszaszivárogni: előbb a Panasonic, majd a Philips és a Sony is. A Sony vadonatúj, A1 névre keresztelt készülékét, melynek a képernyője állítja elő a hangokat, mi is megnéztük élőben.

A Sony azonban jelenleg kizárólag az abszolút prémium kategóriában versenyez, míg az LG 4K-s OLED tévéiből néhány lassan már elkezdi megközelíteni a megfizethető árat.

Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy a koreai gyártó még mindig előnyben van, azonban az is biztos, hogy a verseny egyre szorosabbá fog válni a következő időszakban.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!