A sikeres visszatérés nagyon fontos lenne, mert ebben a sávban másfél éve versenytárs nélkül játszik az Nvidia, de ha kicsit kritikusabbak akarunk lenni, akkor azt is mondhatnánk,
hogy az AMD közel három éve nem tud igazi versenytársat állítani az Nvidia csúcskártyáinak.
Az AMD most végre bejelentette az érkező kártyák pontos specifikációit, megjelenési dátumaikat és áraikat. A kisebbik a Radeon RX Vega 56 nevet kapta, 399 dollárba kerül majd, teljesítményét tekintve pedig az Nvidia GeForce GTX 1070-nel lehet pariban. A nagyobbik a Radeon RX Vega 64, melyből érkezik léghűtéses és vízhűtéses verzió is, a léghűtésesből rögtön kettő: az alapverzió 499 dollárért, a limitáld kiadású, ettől kizárólag kinézetében különböző változat pedig 599 dollárért. A vízhűtéses kiadás ára 699 dollár, azonban itt már egy kicsit trükkös a dolog, ezt ugyanis önmagában nem, csak különböző csomagok részeként lehet megvásárolni.
Ezeket a csomagokat Radeon Packs néven vezette be a gyártó, és nagyon ügyesen kedvezményeket adnak más hardverekre, leginkább persze a saját termékeikre. Így az első ilyen csomagban találunk egy új AMD Ryzen 7-es processzort a hozzá való alaplappal 100 dollárral olcsóbban, valamint egy Radeon FreeSync technológiát támogató Samsung monitort 200 dolláros kedvezménnyel, de hozzánk vágnak még két játékot is ingyen.
De visszatérve a bemutatott újdonságokra: mindegyik kártya ugyanazt a Vega 10 nevű chipet kapta meg (csak a kisebb modellnél letiltottak néhány részegységet),
a jelenleg elérhető legmodernebb, közvetlenül a grafikus processzorral egybetokozott 8GB-nyi HBM2-es memóriával.
Ahogy haladunk felfelé a ranglistán az órajelek természetesen úgy növekednek, így a vízhűtéses verzió akár 1677MHz-re is felturbózhatja magát, ezzel elérve a 12,7 teraflops számítási teljesítményt. Mindegyik kártya augusztus 14-én jelenik meg az üzletekben..
A kártyák teljesítményével kapcsolatban egyelőre csak az AMD saját mérései ismertek, ami alapján a legdrágább RX Vega nagyjából a konkurens GeForce GTX 1080 teljesítményét hozza. Ez tisztességes, és azt jelentené, hogy az AMD végre versenyképes a felsőbb kategóriában, azonban az Nvidia még mindig kínálja a sokkal drágább és gyorsabb 1080 Ti és Titan modelljeit,
így tehát ha a legnagyobb teljesítményre vágyunk, továbbra sem kérdés, honnan kell vásárolnunk majd.
Az igazi probléma, hogy habár az AMD valószínűleg tényleg választ adott az Nvidia két nagyon erős és népszerű kártyájára, a GeForce GTX 1070-re és 1080-ra,
ezek a kártyák már több mint egy éve a piacon vannak, és mondhatjuk, hogy teljesen letarolták azt.
Az Nvidia pedig természetesen azóta sem tétlenkedett: professzionális felhasználásra már megjelentette legújabb grafikus gyorsítóját, melyek a friss fejlesztésű Volta chipre épülnek, ebből pedig a várakozások szerint fél éven belül megjelenhetnek a hétköznapi fogyasztóknak szánt modellek is.
Vagyis az Nvidia a GeForce GTX 1080 Ti-vel most is sebességbajnok, pár hónap múlva pedig ismét ugrik majd egy nagyot, amikor a jelenlegi felhozatalt elkezdi majd kiváltani a Volta-alapú kártyákkal. De akad más probléma is: az új Radeon RX Vega ugyan vélhetően nagyjából tényleg hozza majd a GeForce GTX 1080 teljesítményét,
azonban ezt közel kétszer akkora fogyasztás mellett teszi, maga a Vega chip pedig jóval nagyobb és komplexebb a konkurensénél, így gyártása kevésbé gazdaságos.
Ezen kívül szintén drága a HBM 2-es memória, valamint annak összetokozása a grafikus processzorral, amit ugyan kis mértékben tudna ellensúlyozn, hogy így a nyáklap komplexitása csökkenthető lenne, azonban a nagyobb fogyasztás és melegedés miatt nyilván komolyabb és drágább részegységekre van szükség.
Az RX Vega kártyáknak még akár a jelenlegi, egy éves lemaradással is lehetett volna tehát helye a piacon, ha az AMD-től megszokott agresszív árazással kerülnek forgalomba. Ez azonban (vélhetően a fentebb ecsetelt tényezők miatt) nem valósulhatott meg, az RX Vega-kártyák árai szinte megegyeznek a konkurensekkel.
Amennyire bizonytalannak tűnik az új grafikus kártyák létjogosultsága és sikere, annyira egyértelmű győzelem az AMD számára a tavasz óta fokozatosan bevezetett és bővített Ryzen processzorok felhozatala. A vállalat itt is hosszú évek után produkált egy nagy visszatérést, azonban a Ryzen nem csak kifejezetten versenyképes az Intel termékeivel, árban jelentősen a konkurencia alá tudnak menni, ami így rendkívül vonzó ajánlattá teszi az új platformot.
A konkurensekhez képest jelentősen alacsonyabb kutatás-fejlesztési büdzséből gazdálkodó AMD láthatóan kénytelen feltenni egy-egy nagyobb újdonságra termékei sikerét. Egyelőre úgy látszik, hogy a grafikus kártyák esetében ez nem annyira jött be: itt a chip mellé tokozott HBM memória mellett tette le a voksát a cég, ami azonban egyelőre nem hoz gyakorlati előnyöket az Nvidia által használt hagyományosabb, GDDR5-tel szemben, viszont (ahogy fentebb említettük) jelentősen növeli a gyártás komplexitását.
Ezzel szemben a processzoroknál bejött az Infinity Fabricnak nevezett technológia, melyhez hasonló kifejlesztésén jelenleg egyébként az Intel is dolgozik.
A dolog lényege, hogy az AMD jelenleg egyetlen chipet gyárt, amivel viszont le tud fedni minden igényt a négymagos otthoni felhasználástól kezdve a szerverprocesszorokig.
A titok nyitja, hogy az AMD elkészített egy remekül kicsiszolt, viszonylag kicsi és így hatékonyan gyártható 8 magos chipet és ebből igény szerint többet tud egymás mellé tenni egy tokozásba, így például ha 16 magos processzorra van szükség, akkor két chipet helyez el a végleges processzor tokozásán belül, ezeket pedig az Infinity Fabric kapcsolja össze egymással. Amennyiben pedig 8-nál kevesebb mag kell, úgy felhasználják a defektesen legyártótt példányokat, az esetlegesen nem működő magokat pedig letiltják.
Így tudta megoldani az AMD, hogy mindössze néhány hónap leforgása alatt tulajdonképpen teljessé tudta tenni a proceszorfelhozatalát az olcsóbb otthoni egységektől kezdve a 32 magos szerverprocesszorokig. Ezek mindegyikét nagyon jól fogadta a piac, most megtudtuk, hogy augusztus 10-én indul el a két kategória közé szánt Ryzen Threadripper processzorok forgalmazása. Az elnevezés mutatja, hogy ezeket nem a szerveres felhasználásra szánja a vállalat (azok a processzorok az Epyc néven futnak), hanem azoknak a profiknak, akiknek kifejezetten sok magra van szükségük, és emellett ki tudják használni az olyen extrákat, mint például a négycsatornás memóriavezérlő (szemben az "hétköznapi" Ryzen processzorok kettőjével) és a sok PCI-Express busz, ami akár több videókártya becsatlakoztatására ad lehetőséget.
A legnagyobb, 16 magos (32 szálas) Ryzen Threadripper 1950X, valamint az alá érkező 12 magos (24 szálas) Threadripper 1920X is augsztus 10-én jelenik meg, az előbbi 999 dolláros, az utóbbi pedig 799 dolláros ajánlott fogyasztói áron. Ezen kívül augusztus 31-én érkezik egy olyan modell is, ami elsőre kakukktojásnak tűnik: ez a 8 magos (16 szálas) Threadripper 1900X a maga 549 dolláros árával.
Ez a modell azért tűnhet kakukktojásnak, mert a hagyományos Ryzen processzorok legerősebbik változata, a Ryzen 7 1800X is tulajdonképpen ugyanez a processzor, csak éppen 499 dolláros áron. A különbség nyilván a platform: előfordulhat, hogy valakinek nincs szüksége annyi magra, azonban igényelné a Threadripper-platform alaplapjai által nyújtott előnyöket, így a fentebb már említett több PCI-Express sávot, a több memóriacsatornát és a fizikailag több behelyezhető memóriát. Később pedig, ha mégis szükség lenne több magra, egyszerűen a már meglévő rendszerben kicserélheti a processzort egy nagyobb Threadripperre.
Az AMD ugyanis az Intellel szemben nem vágja meg az olcsóbb processzorainak ilyen jellegű képességeit, ami az árazás mellett egy másik hatalmas pozitívuma a Ryzen és Epyc család tagjainak.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!