A 4K azt jelöli, hogy egy kijelző valós felbontása legalább 3840 x 2160 képpont, ami a korábbi csúcsnak számító Full HD (1920 x 1080) négyszerese. Nevezik Ultra High Definitionnek, Ultra HD-nek, UHD-nek vagy UHD 4K-nak, sőt már láttunk UHD 4K2K elnevezést is.
Ez egy kész diliház egyébként, az egész iparág bénaságát tökéletesen jelzi, hogy még egy általános elnevezésben sem tudtak megállapodni évek óta. Legtöbbször és a legtöbben a 4K-t használják ma, érthető okokból, hiszen ez a legrövidebb és a legfrappánsabb név.
A több képpont nagyobb részletességet, több finomságot, élesebb képet, tehát mindent összevetve jobb képminőséget eredményez. Ehhez ráadásul nincs szükség semmiféle egyéb eszközre, például kiegészítő szemüvegre, mint a szerencsétlen 3D tévéknél. Erről bárki meggyőződhet egyébként egy jobb műszaki üzletben: menjen be, és nézzen meg egymás mellett egy Full HD és egy 4K televíziót, azonnal rá fog jönni, hogy miről van szó. (Arra azért ügyeljen, hogy normális videó/film fusson rajta, a gyalázatos minőségű tévéadások például még a Jupiter-lakók 5D-hologram szupertévéjén is cefetül festenének.)
Való igaz, valamivel tényleg drágábbak a 4K tévék, de ma már akadnak simán megfizethető darabok ezek között is. Persze a határ a csillagos ég, aki akar, elkölthet akár 3 milliót is egy ilyen készülékre,
de ha úgy gondolja, megúszhatja már akár 130-150 000 forintból is.
És igen, többet is fogyasztanak ezek a modellek, ugyanakkora méret mellett körülbelül másfélszer, kétszer annyit, mint hagyományos társaik. Azaz nagyjából azt a szintet hozzák, mint a tíz évvel ezelőtti LCD vagy plazmatévék, ami egy teljesen elfogadható érték. Senki sem a 4K tévéje okozta áramfogyasztásba fog belegebedni, ezt nyugodtan aláírhatjuk bármikor.
Az a gyönyörű a szórakoztatóelektronikai piacban, hogy egymás után többször is képesek a piaci szereplők ugyanazokat az ostoba hibákat elkövetni. Döbbenet, de igaz: azután, hogy a 3D tévéknél sikerült eljátszani, hogy ugyan már volt térhatású megjelenítést biztosító készülék, és ehhez szükséges lejátszó, de film/tévéadás/bármi már nem, ugyanezt megismételték néhány évvel később a 4K-val is. Azaz ott álltak a kész, flottul működő televíziók, projektorok, de nem volt rajtuk mit nézni. Egyszerűen nem volt olyan tartalom, amivel ki lehetett volna aknázni a bennük rejlő potenciált.
Szerencsére a helyzet most már sokat javult, és a jövőkép még rózsásabb.
Ennek bizonyítékául összeszedtük, hogy milyen forrásból lehet ma 4K tartalomhoz jutni.
UHD Blu-ray: Ez talán a legegyszerűbb, és egyben sajnos legdrágább megoldás. Venni kell hozzá egy célgépet (minimum 80 000 forint), ami úgy néz ki, mint egy DVD lejátszó. Csak bele kell tenni az UHD Blu-ray lemezt (minimum 10 000 forint), és máris lehet nézni a filmet. Nincs szükség internetkapcsolatra hozzá, a kép- és hangminőség pedig garantáltan a lehető legjobb! Ennek a módszernek hátránya a magas költségek mellett az, hogy egyelőre kevés az ilyen formában, tehát UHD Blu-ray lemezen kiadott alkotás, még angolul is, nem hogy magyarul.
Online stream: A Netflix és a hozzá hasonló tartalomszolgáltatók rugalmasan és okosan ismerték fel, hogy ha a többiek töketlenkednek, akkor nekik kell lépniük, és kihasználni a tradicionális szereplők késlekedése által kínált lehetőségeket. Úgyhogy szépen beemelték a kínálatukba a 4K filmeket, sorozatokat, sőt már saját exkluzív anyagokat is kínálnak.
Az ilyen videók igen egyszerűen és viszonylag kedvező áron érhetőek el, egy baj van velük, hogy a magyar szinkront el lehet felejteni, illetve szükség van stabil, nagy sávszélességű internetes kapcsolatra. A Netflixhez hasonló 4K szolgáltatást kínál még az Amazon Prime, a Vudu, a Skynow TV és Cineworld is, hogy csak néhány példát említsünk. Az online videótéka-piac hihetetlen ütemben bővül, egyre nagyobb a kínálat és a verseny, egyre több a versenyző, amiből a végfelhasználó, azaz az átlagember csak profitálhat. Nyilván ez sincs ingyen, de az ár annyira nem vészes: a Netflixnél például 12 dolláros, azaz kábé 3000 forintos havidíjért cserébe nézhetőek a 4K alkotások.
YouTube: A YouTube igazából az előző csoport része, de olyan fontos szelete ez a mai internetnek, ami megér egy külön pontot. Szóval a YouTube-on is lehet már 4K videókat nézni, böngészőből, egy kattintással, ráadásul tök ingyen.
4K tévéadások: Vannak már ilyenek, tehát a hagyományos tévés szolgáltatók is kínálnak már 4K műsorokat, amihez semmit nem kell tenni az embernek, mint bedugni a televíziójába egy dobozt, pont mint most a kábelszolgáltató médiaboxát. Egy bibi van ezzel, hogy hazánkban még ez nem működik. Tényleg ne menjünk bele abba, hogy ez miért alakult így, mert csak infarktus lenne a vége. Maradjunk annyiban, hogy biztos, hogy lenne rá igény. Van olyan réteg nálunk is, amely tudna és akarna is többet fizetni mondjuk a 4K Forma-1-ért vagy focimeccsekért, úgy, mint Angliában például.
Házi videó: Ma már bárki vehet 4K videók elkészítésére alkalmas kamerát, akár már 80 000 forintos áron. Ezzel pedig értelemszerűen csinálhat ilyen ultra felbontású házi videókat, aki érez magában elég késztetést ehhez. A baj ezzel ugyanaz, mint minden más kamkorderrel: Maga a kamera önmagában kevés, a nagy filmstúdiókban sem heccből vannak ott a lámpák, a fényesek, a sminkesek, az asszisztensek, az operatőrök meg a rendező.
Pusztán a nagy felbontás sajnos nem jelent semmi garanciát arra, hogy valóban élvezhető, értékelhető anyagot tudunk összeütni. Persze próbálkozni attól még lehet!
Lehet, hogy mindenkiben ott lakik valahol mélyen egy Coppola, Cameron vagy Jancsó, csak elő kell csalogatni valahogy.
Asztali médialejátszó: Kaphatóak már olyan kisméretű asztali masinák, amelyekbe elég bedugni egy pendrive-ot, és képesek az azon található 4K filmek lejátszására. Az persze más kérdés, hogy ilyen filmhez ma legtöbbször legálisan nem lehet hozzájutni. A kalózkodástól pedig óvnánk mindenkit, mert a letöltés egyrészt bűn, másrészt pikkpakk összevírusozhatjuk a gépünket.
Felskálázás: Ahogy a 3D őrület idején is megjelentek az olyan trükkök, amelyek segítségével szimpla kétdimenziós tartalmakból varázsolt a tv térhatásút, a 4K modelleknél is megvannak azok a speciális megoldások, amelyek képesek az alacsonyabb felbontásúból nagyobb részletességűt kreálni. Ezt hívják felskálázásnak, és tény, hogy ez egy működőképes módszer, tehát így lehet valamelyest javítani a képminőségen.
De az is igaz, hogy az így elért végeredmény soha sem lesz olyan, mintha "gyári" 4K videót, filmet néznénk.
Játék: A PlayStation 4 Pro és az Xbox One S konzolok segítségével pofonegyszerűen küldhetünk 4K tartalmat a tévére, hiszen ezekre már vannak ilyen ultra felbontású játékok. Emellett nem szabad megfeledkezni a számítógépekről sem, hiszen ma már bármikor össze lehet rakni egy olyan PC-t, amely képes a 4K filmek és játékok futtatására, igaz, ezért több százezer forintot kell kiköhögni.
Ha valaki tévévásárlás előtt áll, vagy ezen töri a fejét, igencsak érdemes számításba vennie a 4K modelleket is. Világosan látszik, hogy az elmúlt időszakban robbanásszerűen nőtt az elérhető tartalmak köre, és semmi jel nem utal arra, hogy ez a folyamat megszakadna, sőt. Egészen biztos, hogy a jövőben a jelenleginél több, jobb és szebb 4K film, videó, klip, demó és játék érhető majd el a jelenleginél valószínűleg kedvezőbb áron.
És mivel televíziót nem két évre vesz az ember, jól teszi, ha felkészül a jövőre, és megpróbálja kihasználni a jelen lehetőségeit is.
Tehát igen, a 4K jó, a 4K-nak van értelme, nyugodt szívvel ki lehet jelenteni, hogy érdemes 2017-ben ilyen tévét venni, ráfaragni ezzel nem lehet!
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!