Az elmúlt években elég sok változáson ment keresztül a videojátékipar üzleti modellje. Első körben jöttek a DLC-k és a szezonbérletek a játékokba, majd a mobilok után a számítógépes és konzolos piacot is letarolta a free-to-play, végül pedig a teljes árú játékokba is mikrotranzakciók kerültek.
Ugyan a már jó ideje játszók többsége látszólag szívből gyűlöli a fenti újítások jelentős részét, azonban a Digital River kutatócég szerint a DLC-k és a mikrotranzakciók megtriplázták a videojátékipar értékét.
„A fogyasztók egyre kevésbé hajlandóak kifizetni 60 dollárt egy játékért, helyette inkább olyan címeket választanak, amelyek folyamatosan új tartalmakkal frissülnek. A kiadók próbálnak megfelelni ennek az elvárásnak, és létrehozták a játékszolgáltatáson alapuló üzleti modellt. Ennek keretében kevesebb játékot adnak ki, de próbálják rendszeres frissítésekkel és kiegészítőkkel hosszú távon megtartani a játékosbázisaikat" – olvasható az elemzésben.
Ez nem csak a free-to-play címekre vonatkozik, a tavalyi évben
a teljes árú digitális PC játékokból származó bevétel negyedét tették ki a DLC-k és a mikrotranzakciók.
További problémát jelent, hogy az Egyesült Államokban a gamerek egy teljes árú játék megvásárlása előtt már tipikusan 21 napot is hajlandóak várni, hátha sikerül kifogniuk egy leárazást. A kiadóknak egyre vonzóbb olcsón vagy „ingyen" odaadniuk a játékokat, majd kisebb mikrotranzakciókon keresztül behajtani az árát (vagy annál jóval többet), mint rájuk ragasztani a szokásos 60 dolláros árcédulát.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!