Már nem lesz elég, ha a telefonunk szimplán csak 'okos'

A mesterséges intelligencia mobileszközökben betöltött szerepe volt a fő témája a Huawei sajtóeseményének a közelmúltban Finnországban, ahol kiemelkedően magas a vállalat piaci részesedése, és ahol két kutatás-fejlesztés központot is működtetnek.

A több mint 170 országban jelen levő Huawei termékeit és szolgáltatásait a világ közel egyharmada használja. A cég 2015 óta a világ harmadik legnagyobb okostelefon-szállítója, sőt idén nyáron a statisztikák szerint az Apple-t is megelőzve a második helyre lépett elő. 2016-ban összesen 140 millió okostelefont szállított le, amely a megelőző évi értékhez képest közel 30 százalékos növekedést jelentett. A vállalat 15 kutatás-fejlesztési központot működtet világszerte, többek között az Egyesült Államokban, Németországban, Svédországban, Oroszországban, Indiában és Kínában. Az észak- és kelet-közép-európai régióban, Finnországban a legerősebb a piaci részesedése, az AppBrain felmérése szerint 27,5 százalék, így nem csoda, hogy ebben a régióban itt működik két kutatás-fejlesztési központjuk is.

A Huawei okostelefonjainak evolúciója Forrás: Origo

Magyarországon is jól állnak, a márka hazai figyelembevétele - brand consideration - egy év alatt megduplázódott, jelenleg 42 százalékos. A régióban Magyarországon a legmagasabb ez az érték. A közelmúltban a régiós sikerterepen, Finnországban tartottak egy nagyobb sajtóeseményt, a kiemelt és legfontosabb téma természetesen

a mobileszközökben megjelenő mesterséges intelligencia volt, hiszen ez az év végén bemutatott zászlóshajójukban, a Huawei Mate 10 Pro-ban kiemelt szerepet kap – gyakorlatilag ez az első készülék, amely már teljes egészében erre épül.

A sufnitól a mesterséges intelligenciáig

A Huawei története már-már meseszerű, a korábban a kínai néphadsereg kötelékében, vezető beosztásban szolgáló Ren Zhengfei alapította 1987-ben. Átszámítva néhány ezer dolláros alaptőkével a perselyben egy lepukkant irodaházban kezdtek dolgozni, és eleinte kölcsönt sem kaptak a banktól. 29 évvel később 2016-ban pedig a három üzletággal a cég együttes éves bevétele már elérte a 75,1 milliárd amerikai dollárt, amely 32 százalékkal haladta meg a 2015-ös értéket. 170 országban kb. 180 ezer alkalmazottjuk van. A vállalat 2016-ban 16 helyet lépett előre az Interbrand Best Global Brands (Legjobb Globális Márkák) listáján, így a korábbi 88. helyezését 72. helyre javította, amivel

a technológiai szektor egyik leggyorsabban növekvő márkája lett,

és mára a leharcolt épületből indult cég a mobileszközökben megjelenő mesterséges intelligencia fő zászlóvivőjévé vált.

Kis cégből lett globális techóriás a Huawei, a fogyasztói csak az egyik üzletág a háromból Forrás: Origo

Legújabb okostelefonjuk, a Mate 10 Pro a mesterséges intelligencián alapul, a készülékbe a Huawei saját fejlesztésű, új Kirin 970-es processzora került, amelyben egy úgynevezett neurális számítási egység dolgozik, kifejezetten mobileszközökhöz fejlesztve.

Ez lehetővé teszi a készülékek számára a mesterséges intelligencia lehetőségeinek teljes kihasználását.

A Kirin 970 által hajtott készülékek 25 százalékkal jobb teljesítményt és 50 százalékkal jobb energiahatékonyságot biztosítanak a mesterséges intelligencia által elvégezendő feladatokhoz. Vagyis, Kirin 970 chip gyorsabban és sokkal kisebb energiaráfordítással képes ugyanazon MI-feladatok végrehajtására. Így hosszabb akkumulátoridő és például gördülékenyebb felhasználói élmény érhető el, de ami a lényeg, hogy a Kirin 970 hajtotta készülékek képesek lesznek valóban megérteni a felhasználókat, támogatják a valós idejű képfelismerést, a hangalapú interakciót és az intelligens fotózást is biztosítják. Ráadásul

nyitott platformról beszélünk, amely megnyitja az utat a külső fejlesztők előtt, hogy kiaknázhassák a lehetőségeit.

A panelbeszélgetések egyik tanulsága az volt, hogy hamarosan már nem lesz elég, ha egy telefon "okos", intelligens készülékekre lesz szükség Forrás: Origo

Nem meglepő tehát, hogy a Huawei finnországi sajtóeseményén is a mesterséges intelligencia volt az előadások és panelbeszélgetések középpontjában. Hogy mi lehet a legnagyobb előnye, ha az életünk része lesz, azt röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy különböző, alacsonyabb szintű problémákkal nem kell majd foglalkoznunk a jövőben, mivel a mesterséges intelligencia segít majd elvégezni azokat a feladatokat, amelyekre most még időt és energiát kell pazarolnunk.

Jelenleg még túl sok időt töltünk olyan dolgokkal, amelyeket a gépek is el tudnának végezni,

ezt az időt pedig rengeteg más dologgal is el tudnánk tölteni, amelytől produktívabbak és/vagy boldogabbak lehetnénk.

Egyszerűbbé teheti az életünket, de nem uralja

Most még a számítógépes programok, mobilapplikációk, stb. csak reagálnak a szerint, ahogy programozták őket, a rendszer egy ismétlődő folyamaton keresztül fejlődik, amelyet gyakorlatilag emberek irányítanak. A mesterséges intelligencia viszont tanítja magát, hogy helyettünk dönthessen, egészen pontosan: hatékonyan segíthessen. A rendszer interakcióba lép a felhasználókkal,

adatot gyűjt, algoritmusokat használ, hogy továbbfejlessze magát.

Ez a ciklikus folyamat lehetővé teszi, hogy tovább finomítsa magát, és így egyre intelligensebbé váljon. Vagyis, a döntéshozatal bizonyos fajtáit nem kell többé az embereknek végezni, a készülékek maguk fogják ezt megtenni.

Az persze tévhit, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével a számítógépek átveszik az uralmat a világ felett. Inkább eszközt adna majd a kezünkbe, hogy menedzseljük az életünket egy sokkal hatékonyabb módon, ezáltal sokkal termékenyebbek lehessünk. Például, eljuthat majd oda a technológia a közeljövőben, hogy ha látunk egy óriásplakátot az utcán mondjuk egy zenészről, akinek több fellépése is lesz a városban, a mobilunk kameráját a plakát felé mutatva a telefonunk felismerheti az eseményt, összevetheti a naptárunkkal, hogy melyik előadás lehet megfelelő nekünk, kívánság szerint jegyet is vehet, megtervezheti az útvonalat, és az előadás előtt figyelmeztethet is, amikor már indulni kell, hogy időben odaérjünk.

Vagy például, ha több tízezer fotó van a telefonunkban, nagy segítség lehet, ha nem manuálisan kell kikeresnünk mondjuk a lányunkról a három évvel ezelőtti nyaralásunkról készült fotót, hanem kérésre a rendszer megteszi ezt nekünk. Ha pedig a feleségünk kéri ezt a képet e-mailben, akkor mi ezt abból tudjuk meg, hogy a készülék a szöveget értelmezve magától feldobja a kérdést, hogy mellékletben elküldje-e a fényképet, vagy esetleg mást választanánk helyette. Ezek egyszerű, hétköznapi példák, vagyis inkább még csak elképzelések, de mégis érzékeltetik, hogyan spórolhat meg nekünk a jövőben időt a mesterséges intelligencia,

hogy teheti könnyebbé az életünket.

Amely lényegében a hatalmas mennyiségű adat feldolgozásának képességére épül, ugyanakkor a hagyományos számítógép-architektúrák már nem felelnek meg ezeknek a számítási elvárásoknak. Ebben jelenthet előnyt a Huawei már az új igények alapján elkészített processzora, amely a Mate 10 Próba is bekerült, a Kirin 970.

Jobbra a Mate 10 Pro illegeti magát Forrás: Origo

A mesterséges intelligencia tehát nem fogja átvenni a világuralmat, mint valami másodrangú sci-fiben, és attól sem érdemes tartani, hogy a robotok miatt milyen sok munkahely szűnik majd meg, hangzott el a Huawei-esemény egyik beszélgetésén. Manapság sokat írnak aggódva ilyesmiről a lapok,

arról viszont kevesebb szó esik, hogy milyen új munkahelyek jöhetnek létre a mesterséges intelligencia elterjedésével.

Például 20 éve még senki nem sejtette, hogy közösségimédia-menedzserként is lehet pénzt keresni, hiszen még nem létezett ez a fogalom, nem volt meg a hozzá tartozó platform, amely mára viszont a mindennapok szerves része lett. Az IDC piackutató szerint 2021-re a világ népességének 60 százaléka birtokol majd okostelefont, nem csoda, hogy az előrejelzésük szerint ez lesz az a terület, ahol megveti a lábát a mesterséges intelligencia, és ez lesz az új küzdőtér az okostelefon-gyártók között. Ezzel pedig a fogyasztók járnak majd jól, ez nem lehet vitás, hiszen így az intelligens készülékek egyre inkább önmagunk kiterjesztésévé válnak majd. Hasznos, könnyen hozzáférhető információval és szolgáltatásokkal látnak majd el minket, és főleg naprakész adatokkal, mivel nem passzívan reagálnak majd az igényekre, hanem

megtanulják a szokásainkat, érzékelik majd a kedvünket és a környezetünket,

így hatékonyan ajánlhatnak majd hasznos módokat arra, hogy hogyan lépjünk kapcsolatba a világgal. Ennek első úttörője a mesterséges intelligencián alapuló Huawei Mate 10 Pro, amellyel, úgy tűnik jó lóra tett a kínai techóriás, a cég szerint ugyanis minden korábbi előrendelési rekordjukat megdöntötték vele például Nyugat-Európában, nagyjából 100 százalékkal haladta meg a kitűzött célt az előrendelések száma.

Nem sajnálják a pénzt kutatásra és fejlesztésre

Az új technológiai megoldások és persze a megfelelő minőségű készülékek előállítása nem valósulhat meg megfelelő háttérmunka és fejlesztések, minőségellenőrzés nélkül. A Huawei, ahogy már írtuk, 15 kutatás-fejlesztési központot (ebből kettőt a mi régiónkban), 36 innovációs központot és 45 képzési központot üzemeltet szerte a világon. A vállalat globális munkaerejének hatalmas szelete, kb. 70 ezer ember vesz részt a kutatás-fejlesztésben. A fogyasztói igények figyelembe vétele alapján

a vállalat célja, hogy a különböző innovatív elképzeléseket nyugatról ötvözze a kínai mérnökök tudásával.

A vállalat az elmúlt 10 évben 45 milliárd amerikai dollárt költött kutatás-fejlesztésre annak érdekében, hogy minél többet megtudjanak a jövő intelligens technológiájáról. Jelenleg a Huawei a második helyen áll Európában a szabadalmi kérvények tekintetében (csaknem 2400 bejelentés), ezzel kettővel javítottak az előző évi helyezésükön, csaknem 1000 kérvényük pedig már elfogadásra került az Európai Szabadalmi Hivatal 2016-os éves jelentése szerint.

Nézegessen fotókat a Huawei finnországi K&F központjairól, kattintásra galéria nyílik! Forrás: Origo

Az észak- és kelet-közép-európai régióban Finnországban üzemeltetnek két K&F központot, Helsinkiben és a finn fővárostól 160 km-re lévő Tamperében. Helsinkiben az eszközök teljesítményével, ezen belül kiemelten a megbízhatósággal és tartóssággal foglalkoznak. Az érintőkijelzők teljesítményét és minőségét analizálják különböző körülmények között, a fényerősséget vagy színek átadását, de például elektromágneses interferenciával kapcsolatos méréseket is végeznek. Vizsgálják az eszközöket magas és alacsony hőmérséklet, valamint magas páratartalom mellett, továbbá, hogy

milyen fizikai hatásokat bírnak, és mi az, amit már nem tolerálnak:

ütés- és hajlításteszteknek vetik alá őket, az eséseket például speciális kamerával rögzítik. 3D röntgennel, infra kamerával, és precíziós mikroszkóppal világítják át a készülékeket. A tamperei audiolaborban nem meglepő módon az eszközök audioképességeit tesztelik és fejlesztik, laboratóriumi eszközökkel és tesztelők bevonásával egyaránt. Többek között a hanghívások minőségét ellenőrzik különböző hálózati beállításokat szimulálva, teljes csöndben és különböző szintű háttérzaj mellett, de a fülhallgatókat és a hangszórókat is itt vizsgálják, a hangrögzítő módszerek mellett egyaránt - apró kis helyiségekben. Emellett a tamperei műszaki egyetemen egy multimédialaborban szoftver- és algoritmusfejlesztésen is dolgoznak a Huawei szakemberei.