Elképesztő tények a nemzetközi űrállomásról

Az ISS, vagyis a Nemzetközi Űrállomás fotója

Az ISS-en élni sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk, hiszen a legénységnek a Földön mindennapinak számító tevékenységek sem mindennapiak.

A Nemzetközi Űrállomás egy technológiai csoda és egy hihetetlen mérnöki teljesítmény. Az ISS építése az 1990-es évek elején kezdődött, és több nemzet és űrügynökség együttműködésére volt szükség ahhoz, hogy az 1998-as indulásáig elkészüljön. Az ISS ma a valaha tervezett és épített legnagyobb űrállomás, amelyen olyan kutatásokat és kísérleteket végeznek, amelyek a Földön megvalósíthatatlanok lennének.

Az ISS, vagyis a Nemzetközi Űrállomás. Forrás: AFP/-

Az ISS-t egy legfeljebb hét főből álló legénység működteti. Ezek az asztronauták és űrhajósok hónapokat töltenek az űrben, és átfogó képzésen kell részt venniük, hogy képesek legyenek elviselni az ISS-en való élettel járó különleges környezeti nyomást. Ez azért van, mert a Földön kevés gondolkodást igénylő mindennapi feladatok és testi funkciók a mikrogravitációban hirtelen nagyon bonyolulttá válhatnak.

Az állomás nagy, de hihetetlenül szűkös

Kívülről nézve az ISS egy hatalmas építmény. Valójában az állomás olyan hatalmas, hogy a Földről szabad szemmel is látható, amikor elhalad fölötte. A NASA szerint az ISS egyik végétől a másikig 357 láb hosszú, ami csak néhány méterrel kisebb, mint egy átlagos futballpálya. Több mint 5000 négyzetméteres lakható felületével az ISS egy nagy, hat hálószobás házhoz hasonlítható. Hét hálófülkével és két fürdőszobával is fel van szerelve.

Nem való klausztrofóbiában szenvedőknek. Forrás: Google

Ha ez alapján az ISS tágasnak tűnik, gondoljuk át még egyszer. A teljes rendelkezésre álló élettér, ha figyelembe vesszük az összes felszerelési és tárolóhelyet, alig több mint 10 000 köbméter. Szinte minden egyes hely, ahol a legénység az idejét tölti, szűkös - nem való ez olyanoknak, akik klausztrofóbiában szenvednek.

A WC-re járás bonyolult feladat

Az ISS-en még a leghétköznapibb feladatok is bonyolulttá válnak. A legtöbb ember nem gondol túl sokat arra, hogy otthon a WC-re menjen. Elvégre ez a legtöbb ember számára viszonylag egyszerű folyamat, amelyhez elég csak felemelni a vécéülőkét, vagy az embernek le kell ülnie és le kell dobnia a nadrágját. Az ISS-en uralkodó környezeti feltételek ezt megnehezítik. Különösen a mikrogravitáció akadályozza meg, hogy a normál WC hatékony legyen, mivel az emberek nem bízhatnak abban, hogy a hulladék egyszerűen a tálba esik.

A gravitáció segítsége nélkül a vizelet, az ürülék és más hulladékok könnyen lebeghetnek és komoly gondot okozhatnak. Senki sem szeretne emberi hulladékkal érintkezni, és a hulladék az érzékeny berendezéseket is károsíthatja. Ez tehát egyértelműen komoly probléma, amelyet nehéz volt teljes mértékben leküzdeni.

Manapság az ISS legénysége egy olyan kifinomult vákuum-wc-t használ, amelyet a NASA mintegy 23 millió dollárból tervezett, és amelyet sokkal könnyebb használni, mind a férfi, mind a női űrhajósok számára, mint a korábbi modelleket.

Ez a WC két különböző részből áll, a pillanatnyi igényektől függően. A vizeléshez egy tölcséres tömlőt használnak, amelyet szorosan a bőrhöz szorítanak, és amely az összes folyadékot felszívja, miközben az távozik a testből. A korábbi vécékkel ellentétben a személyzet ezt a tömlőt állva vagy ülve is használhatja, így kényelmesebb. A székletürítéshez az érintett személynek egy kis ülőkére kell ülnie, amely a bőrhöz szorosan tapad, a WC pedig azonnal beindítja a szívást, hogy a hulladékot elszívja, és megakadályozza a szagok terjedését. A törlőkendőket és a papírt ezután speciális tárolókba dobják, a kesztyűkkel együtt, amelyeket az űrhajósok a folyamat során viselnek.

Az űrhajósok folyamatosan újrahasznosított vizeletet isznak

Egyáltalán bármit is az ISS-re küldeni drága mulatság. Minél nehezebb egy űrhajó, annál több üzemanyagra van szüksége ahhoz, hogy elérje az állomást, ami jelentősen megnöveli a költségeket. Ha kiszámoljuk az áruk és felszerelések állomásra való szállításának kilónkénti árát, egy üveg víz könnyen több mint 10 000 dollárba kerülhet. Ezt a költséget figyelembe véve nagyon is logikus, hogy a NASA és más űrügynökségek minél több vizet szeretnének újrahasznosítani, hogy vagy pénzt takarítsanak meg, vagy más rakományra használják a helyet.

Míg az orosz legénység az ISS-en nem hasznosítja újra a vizeletét, addig az amerikaiak éppen ezt teszik. Valójában a NASA és a szövetséges űrhajósok a vizelet víztartalmának akár 98%-át is újrahasznosítják, elkülönítve a vizet a többi salakanyagtól.

Ennek segítségével évente 6000 liter vizet nyernek vissza a Környezetszabályozó és Életfenntartó Rendszeren keresztül. Ez egy vákuumrendszer segítségével nemcsak a vizeletből, hanem a levegőből és a legénység tagjainak verejtékéből is vizet von ki a párátlanítók segítségével.

A szűrt vízhez jódot adnak, és sokkal jobban megtisztítják, mint a Földön szokásos ivóvizet, hogy a legénység biztonságosan fogyaszthassa. Az ISS-en tartózkodó asztronauták megerősítették, hogy az íze nem különbözik a palackozott víztől, és hogy egyszerűen csak időbe telik, amíg megszokják, hogy a víz vizeletből és más forrásokból visszanyert víz.

Az ételeknek az űrben más lehet az ízük

Az iváson és a mosdóhasználaton kívül a másik kulcsfontosságú elem, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a legénység egészséges maradjon az ISS-en, az étel, amit fogyasztanak. Az állomáson a mikrogravitációs környezet kihívássá teheti az ételek elfogyasztását. Bármilyen morzsa könnyen elszállhat, és egészségtelen életteret teremthet, vagy akár meg is károsíthatja a rendkívül érzékeny berendezéseket. Bizonyos ételeket, például a kenyeret teljesen betiltották, mivel túl sok morzsát termelnek, és különleges elkészítési módszert igényelnek, mivel az ételeket általában fagyasztva szárítják, így kisebb a súlyuk, és nem romlanak meg.

Az élelmiszereket általában speciális tárolóedényekbe csomagolják, amelyek segítenek megakadályozni, hogy a tartalom „elússzon". Ilyen lehet a tépőzár vagy mágnes, amely a csomagolt ételeket egy felülethez rögzítve tartja, amíg a személyzet eszik. Az olyan élelmiszerek, mint a leves, a tortilla, a diófélék, az édesség és a müzliszeletek gyakoriak.

Egy dolog, amire sokan talán még nem gondoltak az űrben történő étkezéssel kapcsolatban, az az, hogy a súlytalanság hogyan befolyásolja az ízlelést. A gravitáció hiánya miatt az űrhajósok az ISS-en eltömődött orral és orrmelléküregekkel küzdenek az egész idő alatt. Ez megnehezítheti az ízek ízlelését, és gyakran azt eredményezi, hogy a legénység az ételeket ízetlennek érzi. Ennek leküzdésére a legénység sok tagja az erősebb ízeket tartalmazó ételeket választja, hogy az ételek fogyasztása ne veszítse el minden élvezetét.

Nehéz lehet az alvás

Az alvás egy másik alapvető testi funkció, amely sokkal nehezebbé válik az űrben. Ez is nagyrészt az ISS környezetének a gravitáció hiányának tudható be, mivel olyan messze van a Föld gravitációs vonzásától. A Földdel ellentétben, ahol az ember lefeküdhet egy ágyra, az ISS mikrogravitációja ezt lehetetlenné teszi. Pedig az alvás fontos, mivel a fáradtság befolyásolhatja az űrhajósok képességét arra, hogy az űrben tartózkodva elvégezzék az alapvető feladatokat és egészségesek maradjanak.

A nyugodt alvás érdekében az ISS legénysége speciálisan erre a célra épített hálóhelyiségekben alszik, amelyek nagyjából akkorák, mint egy telefonfülke. A helyiségbe belépve hálózsákba bújnak, és a falhoz kötik magukat, hogy a helyükön maradjanak. E rögzítések nélkül lebeghetnének, kárt okozva az állomáson, vagy megsérülhetnének. A tépőzárat is felhasználhatják, hogy a fejüket a helyükre kötött párnákon nyugalomban tartsák.

Még a testedzés sem egyszerű, viszont a gravitáció hiánya miatt nagyon fontos az izmok elsorvadásának megelőzése miatt. Forrás: NASA

Az élmény nagyon más, és sok időbe telhet, amíg megszokják. Scott Kelly nyugalmazott űrhajós a Travel and Leisure-nak elmondta, hogy a takarók és párnák hiánya hihetetlenül furcsa. Azt mondta: „Egész életünkben takarókkal alszunk, és az ember érzi ezt a nyomást. Szóval, amikor ez már nincs meg, kicsit furcsa érzés".

Mint látható, a nemzetközi űrállomáson az élet messze nem csak játék és mese. Amikor az olyan alapvető szükségletek, mint az evés, ivás az alvás, vagy a wc-re járás is ilyen bonyolult problémákat vet fel, elég egyértelművé válik, hogy ez nem való mindenkinek. Komoly elkötelezettséget és lemondást igényel mindenkitől, aki ezt az életet választja, már csak azért is, mert az ISS-re való feljutás nem túl egyszerű dolog és rendkívül drága mulatság is. Ezért azok az űrhajósok, akik oda feljutnak hosszú hónapokig ott is tartózkodnak és bizony ezalatt mindezt a sok kényelmetlenséget nap mint nap át kell élniük.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!