A világ legmenőbb számológépei

Tudják mi közös Alessandro Volta akkumulátoraiban, a Bletchley Park kódtörő masináiban, az első pacemakerben és a HP 35-ös típusjelű zsebszámológépében? Mindegyiket tudományos mérföldkőnek nyilvánította az IEEE nemzetközi mérnöki szervezet. Tiszteletre méltó számológépekről szóló körképünk következik.

A legelső zsebszámológép premierje egyben technikai bemutató is volt, az integrált áramkört feltaláló Texas Instruments akarta bemutatni, mire is jó az egy lapkára zsúfolt több tucat tranzisztor. A mikrochip iránt érdeklődött a hadiipar és a NASA is, az előbbi a Minuteman nukleáris rakéták vezérlését, az utóbbi pedig a Apolló-program űrhajóinak irányítását bízta voltna rá. A LCD- vagy LED-kijelzőt nélkülöző, a számítások eredményeit a faxokban és a pénztárgépekben használt hőpapírra nyomtató alapműveletes számológépben tehát valódi űrtechnika dolgozott.

Az ötlet, hogy a chip tudását a kor asztali elektromechanikus számológépeit legyőző készüléket alkossanak, a cég egykori igazgatójának fejéből pattant ki. A megvalósítás viszont Jack Kilby-re, az integrált áramkör atyjára várt. A technika fejlődését mi sem mutatja jobban, mint hogy az első zsebszámológép fejlesztését 1965-ben kezdték meg, hat évvel később pedig megjelentek az első olyan chipek, amik egy lapkán tartalmazták a négy alapműveletes gép építéséhez szükséges összes tranzisztort.

Kijelző helyett papírszalagot tartalmazott az első számológép

A korai számológépek azonban nem voltak elég okosak ahhoz, hogy igazán komoly számításokat végezzenek velük. Ráadásul tudásukhoz képest rendkívül drágák voltak a készülékek. Az első elemről is üzemelő Sharp kalkulátor több mint négyszáz dolláros árával olcsónak számított 1971-ben - ma ennyiért már netbookot is lehet venni.

Kalkulátor űrhajósoknak

Az áttörést a világ első tudományos számítógépe, a HP 35-ös hozta meg, amelyet a napokban emelt a műszaki tudományok egyik mérföldkövévé az IEEE nemzetközi mérnöki társaság. Az 1972-ben megjelenő készülék már tudta a szögfüggvényeket, számolt logaritmusokkal és exponenciális kifejezésekkel is. Tudása miatt hamar megkapta az elektromos logarléc becenevet.

A HP-35 nagy előnyeként tartják számon a fordított lengyel jelölés (RPN) beviteli mód használatát. A módszer első látásra kuszának tűnhet a hagyományos számológéphez szokott felhasználóknak, mert a műveleti jeleket nem a számok között, hanem formula végén szerepel. Tehát a három és négy összeadásából álló egyszerű művelet így néz ki egy RPN számológépen: 3 4 +. RPN jelöléssel egyszerűbben írhatóak le bonyolult számítások, zárójelet például egyáltalán nem kell használni a formula betáplálása során.

A fejlett funkciókat kínáló készülék diadal volt a gyártó számára. A kalkulátor részt vett Mount Everest expedícióban, ahol navigációs és magassági számításokra használták a hegymászók, de kijutott az űrbe is, segítve az űrjárművek visszatérési szögét számoló asztronautáknak. A húsz dolláros logarlécek babérjára törő kütyü népszerűségét még 400 dolláros bevezető ára sem törte meg, csak az első évben több mint százezer példányt adtak el belőle.

Számológép pénzmágusoknak

Kronoszként falják fel saját gyermekeiket a technikai cégek, a verseny miatt csoda ha másfél-két évig piacon van egy termék. Az ötödik életévüket is megélő kütyükre pedig őszinte csodálkozással nézhetünk. Világunkban az 1981 óta változatlan formában gyártott HP-12C pénzügyi számológép nagyobbfajta csodának számít.

Lényegét tekintve változatlan

A huszonnyolc éve bejelentett kalkulátor még ma sem számít feltétlenül olcsó darabnak, hazai webboltokban 36 ezer forintos áron találtunk rá, pedig a nyolcvanas években egyedinek számító funkciói ma már a legtöbb táblázatkezelőben is megtalálhatóak. A számológépek geekjei azonban a HP amerikai boltjában hetven dollár körüli összegért megtalálhatják a kultikus készüléket. A számológépből megjelent Platinum néven egy több művelettel és nagyobb memóriával rendelkező verzió, illetve a készülék 25 éves születésnapjára készült limitált kiadás is, ám a lényeg közel harminc éve változatlan.

Kávédaráló számokkal

Minden idők legzseniálisabb számológépét azonban nem az elektromos készülékek között találjuk, ez a cím ugyanis az 1988-ban elhunyt Curt Herzstark marokban hordható mechanikus kütyüjének jár. A Curta névre hallgató kütyüt tervezésébe a második világháború előtt kezdett bele a feltaláló, első szabadalma 1938-ból származik. A készülék gyártásba kerülésére 1947-ig kellett várnia, eddigre a zsidó számazású Herzstark kényszerből megjárta a német hadiipart és a buchenwaldi koncentrációs tábort is.

Az egyszerűen kezelhető, kis helyen elférő kalkulátor az űrbe nem jutott ki, azonban repülőgép pilóták és a rally versenyzők kedvelt eszközévé vált. A matematika helyett inkább az irodalmat favorizálók William Gibson Trendvadászá-ban is találkozhattak a mára komoly gyűjtői darabbá vált mechanikus csodákkal.