Lekapcsolták az olcsó szlovák CD-k szállítóit

A magyar adó- és vámhatóság munkatársai letartóztatták annak a két cégnek a vezetőit, amely Magyarországon hatalmas mennyiségben értékesített üres CD-ket és DVD-ket az interneten keresztül a hazai árak feléért, harmadáért, mivel sem áfát, sem üres adathordozók utáni díjat nem fizettek a lemezek után. Az [origo] által megkérdezett szakértő szerint azonban még korai lenne temetni a bolhapiacokon, webshopokban kínált olcsó lézerlemezeket.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál (NAV) érdeklődésünkre elmondták, hogy bár a társaságok székhelyeit Szlovákiában jegyezték be, a letartóztatott négy cégvezető magyar állampolgár, ezért vonhatóak itthon felelősségre. A hatóságok alapos gyanúja szerint a társaságok nem fizették meg az általuk értékesített adathordozók után az áfát legalább 250 millió forint értékben.

Ha nem fizették be az áfát, nyolc évet is kaphatnak

A NAV-nál elmagyarázták, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a szlovák társaságoknak azért keletkezett áfafizetési kötelezettsége Magyarországon, mert az interneten keresztül évente 35 ezer eurónál (vagyis mintegy 9,4 millió forintnál) nagyobb értékben adtak el hazánkban írható optikai lemezeket. Külföldi székhelyük ellenére ilyen esetben ugyanis a magyarországi, 25 százalékos általános forgalmi adót kellett volna megfizetniük.

Az adóhatóság szóvivője az [origo]-nak úgy nyilatkozott, hogy önmagában az adócsalás miatt kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság a cégvezetőkre. Ezen kívül azonban szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésével is vádolják a cégvezetőket. A NAV gyanúja szerint ugyanis a két társaság csak névleg volt szlovák, valójában a magyar piacon tevékenykedtek, ugyanakkor az Artisjus hologramos matricája nélkül árulták a CD-ket és DVD-ket, vagyis nem fizették be a jogvédőknek az üres adattároló eszközök díját sem - ezért tudták a hazai boltok árainak feléért, harmadáért kínálni a korongokat.

A külföldi forgalmazók sem mentesülnek a jogdíjak alól

Természetesen azt semmilyen törvény nem tiltja, hogy a magánemberek vagy a hazai cégek onnan rendeljenek írható lemezeket, ahonnan jónak látják, azonban külföldi webshopokból érkező lemezeken nem biztos, hogy lesz matrica. Dr. Tóth Péter Benjámin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy a szabály alól a külföldi cégek sem mentesülnek, ezeknek a társaságoknak is meg kell fizetniük az üres hordozók díját, és regisztrálniuk kell magukat a jogvédőknél, mivel a külföldről beszerzett lemezeket Magyarországon használják fel.

Miért kell az üres adathordozókra díjat fizetni?

Az Artisjus oldalán lévő tájékoztató szerint Magyarországon a zenékről és filmekről legálisan lehet másolatot készíteni (szoftverekről nem), az alkotók kártalanítását a CD-kre, DVD-kre, memóriakártyákra kirótt átalányjellegű díjakból oldják meg. Ezt a díjat a nyolcvanas évek eleje óta alkalmazzák itthon, akkoriban a magnó- és videokazettákra kellett fizetni, amelyeket még nem láttak el hologramos matricával, ezt a kétezres évek közepe táján vezették be az ellenőrzések megkönnyítése végett.

Tóth elmondása szerint ezt sok külföldi vállalkozás meg is teszi, mivel ha nagyobb darabszámban szállítanak lemezeket az országba, tisztában vannak a jogdíjakra vonatkozó szabályokkal, amelyek egyébként nem egyediek Európában. Az Artisjus kommunikációs igazgatója elmondta, a külföldi cégek megkereséseire órákon belül tudnak reagálni, és eddig minden esetben meg tudták oldani a díjfizetés és a felmatricázást, ezáltal nem hátráltatják a megrendelések lebonyolítását.

Ezzel szemben Polcz Péter optikai adattárolással foglalkozó szakember életszerűtlennek tartja a megoldást, mert a külföldi cégek nem tudják megbecsülni, hogy az adott hónapban hány rendelésük érkezik majd Magyarországról: ha előre megvásárolják a matricákat, komoly költségbe verik magukat, ha pedig minden rendeléskor egyedileg intézik ezt, az az üzletmenetet lassítja. Polcz sem tartja kizártnak, hogy vannak együttműködő cégek, de biztosra veszi, hogy a kisebb tételeket árusító külföldi vállalkozások nem fognak a jogvédőkkel kooperálni, hiszen ezzel saját áraikat emelnék meg jelentősen, míg felelősségre vonásuk esélye viszonylag alacsony.

A matrica hiányáért nem a vásárlót, a forgalmazót büntetik

A jogdíj megfizetése egyébként a lemezeket behozó és forgalmazó cég felelőssége, nem a vásárlóé, így ha valaki Artisjus-matrica nélküli lemezeket használ (és nem kereskedik velük), azért nem vonható felelősségre.

Bár a lemezeket felmatricázni csak Magyarországon kell, Csehországban és Szlovákiában is van üres hordozói díj az adathordozókon, ám ennek mértéke jóval alacsonyabb a hazainál. A szomszédos Ausztriában a hazainál egy kicsivel magasabb a díj, így Magyarország mellett ott is előszeretettel árusítják a szlovák forrásból származó korongokat. Európán belül Luxemburgban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán és Cipruson nem alkalmaznak a magyarhoz hasonló, átalányszerű jogdíjat, de ezekben az országokban a szerzői jogi törvény is gyökeresen eltérő, és nem teszi lehetővé a zenék, filmek magáncélra történő másolását.

Az adathordozók díja miatt két-háromszor drágább a CD itthon

Nem meglepő, hogy sokan rendeltek a szlovák székhelyű cégek magyar nyelvű webboltjaiból: a hazai boltok árainak feléért, harmadáért kínálhatták a CD-k és DVD-k, illetve Blu-ray-lemezek nagy választékát, hiszen az árak sem áfát, sem jogdíjat sem tartalmaztak.

Az egyik, csomagküldést már nem vállaló, de még elérhető szlovák webshopban ötven darab 700 megabájtos, márkás CD-ért (hengeres kivitelben) 1700 forintot kérnek - darabja így 34 forintba kerül -, míg a hazai boltok kínálatát vizsgáló árukereső oldalakon 4-5 ezer forintnál olcsóbban nem találtunk lemezeket ilyen kiszerelésben. Az Artisjus díjtáblázata (PDF) szerint a leginkább elterjedt, 700 megabájtos írható és újraírható CD-kre például darabonként 44 forint jogdíjat kell fizetni, így nem csoda, ha a hazai üzletek nem tudják azokat 30 forintos darabáron kínálni.

Egyelőre nincs, de lehet jogdíj a merevlemezeken is

A Media Marktnál az [origo]-nak elmondták, hogy az utóbbi két évben - a hivatalosan forgalmazott - írható CD-k eladása mintegy negyven, a DVD-ké harminc százalékkal esett vissza. Ennek csak részben az az oka, hogy sokan bolhapiacon vagy szlovák forrásból dolgozó online üzletekből szerzik be a korongokat, maguk az optikai lemezek is kezdenek kimenni a divatból.

A legtöbben ma már külső merevlemezre másolják adataikat, ezeket egyszerű hordozni, sokkal gyorsabbak a lézerlemeznél, és nem is kerülnek sokba, egy ötszáz gigabájtos meghajtót már tizenötezerért haza lehet vinni. Sokan az autóban hallgatni kívánt zenéket írják ki CD-re, de az újabb autókban már beépített USB-csatlakozóról meghajtott mp3 lejátszó is van.

A külső merevlemezek többek között azért is ilyen olcsók, mert nem kell rájuk jogdíjat fizetni, legalábbis egyelőre. Azt, hogy milyen adathordozókra, és milyen összegű jogdíjkötelezettség vonatkozik, egy öt hazai jogkezelő szervezetből álló grémium határozza meg minden évben: alapvetően azokra az adattároló eszközökre róják ki ezt, amelyeket tipikusan multimédiás célra használnak. Ezt a listát 2011-től a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának javaslatásra az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá, a listát pedig a Hivatalos Értesítőben és az Artisjus honlapján teszik elérhetővé. A szerzőijogvédő szervezet honlapján jelenleg a tavalyi összegek szerepelnek, mivel az idei árakat még nem hagyta jóvá a szaktárca. Annak elfogadásáig a forgalmazóknak a tavalyi árak alapján kell kalkulálniuk.

A pendrive és a memóriakártya is kelendő a feketepiacon

Nincs olyan információnk, hogy a külső merevlemezekre is ki akarják terjeszteni az Artisjus-matricát, bár a besorolás alapjául szolgáló ismérvnek ezek a hardverek is megfelelnének. Jelenleg csak a set-top boxokba és médialejátszókba szerelt merevlemezek után kell a forgalmazóknak fizetniük a jogtulajdonosokat képviselő szervezetnek - egy 250 gigabájtos merevlemez esetén ez már komoly összeget, 7200 forintot jelent.

A fenti ismérv alapján jogdíjat számítanak fel továbbá a pendrive-okra (egy 16 gigabájtos modellnél ez ezer forintnál magasabb összeget jelent), illetve a fényképezőgépekben, mobiltelefonokban használatos memóriakártyákra, de még a hordozható lejátszók, mp3-képes mobilok belső memóriája után is, ha az 64 megabájtnál nagyobb. Nem véletlen, hogy a szlovák webshopok kínálatában sokszor a hologramos matricát nem tartalmazó memóriakártyák és USB-meghajtók is helyet kapnak.

Vége az olcsó CD-nek?

Polcz Péter úgy véli, hogy bár két jelentős beszállítót kapcsoltak le a hatóságok, nem valószínű, hogy a szlovák forrásból származó olcsó lemezek örökre eltűnnének az országból. A szakértő valószínűnek tartja, hogy a két cég helyére nemsokára újabb vállalkozók lépnek be, hiszen az a sok ember, aki eddig hajlandó volt neten rendelni, vagy bolhapiacon autók csomagtartójából megvenni az olcsó diszkeket, nem valószínű, hogy hirtelen megváltoztatná hozzáállását, így a matrica nélkül forgalmazott lemezek árusítása továbbra is jó üzlet marad.