Félmillió dollárnyi megtakarításától fosztottak meg egy amerikai férfit szemfüles hackerek néhány napja. A pénz visszaszerzésére esélye sincsen, mivel a technológiai újítások iránt fogékony felhasználó nem bankban vagy értékpapírokban tartotta vagyonát, hanem a névtelen fizetést és visszavonhatatlan átutalást lehetővé tevő internetes pénzben, a bitcoinban. A világhálón való felhasználásra szánt, erős titkosításon és bonyolult matematikán alapuló fizetőeszköz pont olyan, mint a készpénz: ha egyszer kiadta a kezéből az ember, nehéz visszaszerezni. A megkárosított felhasználó ügyét nehezíti, hogy ez lesz a rendőrség első bitcoinos ügye, ráadásul az egész rendszert úgy tervezték, hogy ne lehessen nyomon követni rajta a pénz útját.
Mi az a bitcoin? Egy újfajta, kizárólag interneten létező fizetőeszköz, amelyet 2009-ben hoztak létre. Míg kezdetben alig pár centet ért egy egységnyi bitcoin, most már húsz dollárt kérnek a számítógépek merevlemezein tárolt pénz darabjáért. Még a szakértők is vitáznak, hogy a japán alapítója által kitalált, átláthatatlan gazdaságot létrehozó valuta átverés-e, pilótajáték-e, vagy a fizetés egy teljesen új módja. Cikkünkben elmondjuk, hogy lehet sok matematikából a torrenthálózat elvét használó pénzt készíteni és mit lehet a virtuális valutáért venni.
Miért kell a titkosított pénz?
A bankkártyák és digitális fizetési szolgáltatások megjelenésével a pénz megszűnt anonimnak lenni. Míg egy marék apró, néhány bankjegy útját szinte lehetetlen követni, addig a digitális fizetésekről pontos naplófájl készül a rendszerekben. Az online fizetési szolgáltatónk pont annyira jól tudhatja, milyen pizzát, milyen zenét, milyen videojátékot szeretünk, mint a netes játékbolt vagy az online rendelést kínáló kifőzde. A megfigyelhetőség és ellenőrizhetőség a hatóságoknak is kapóra jön, hiszen így könnyebb felderíteni az illegális pénzforgalmat. A használt, nem egymást követő sorszámú bankjegyeket tartalmazó aktatáska nem csak a hollywoodi gengszterfilmek íróinak ötlete, jelenleg is ez az egyik legjobb módszer a nagy összegű anonim fizetésre.
A probléma megoldására számos digitális pénzformátumot találtak ki az elmúlt tizenöt évben. A Flooz és Beenz nevű fizetőeszköz eltűnt a dotkom-válsággal, ám e-gold néven létezett hosszabb ideig egy virtuális fizetőeszköz. A korábbi virtuális pénzrendszerek úgy épültek fel, mint a valós rendszerek: a tranzakciók igazolásával, a pénzegységek dupla elköltésének megelőzésével a kibocsátó foglalkozott.
Bitcoin: úgy működik, mint a torrent
A 2009-ben elindított és napjainkban lábra kapó bitcoin tervezője azonban kiépítette a jegybankot a modellből. A pénzegységek kibocsátását a szoftverét futtató hálózat végzi el: óránként körülbelül háromszáz új digitális érme kerül forgalomba, ennek értéke a jelenlegi árfolyamon valamivel több mint egymillió forint. Az ötvenes egységekben újonnan teremtődő pénzt az kapja meg, akinek PC-je először számol ki egy bonyolult, a korábbi tranzakciókat hitelesítő matematikai problémát. Az új valuta értékét részben az adja, hogy a hálózatban részt vevő gépeknek sok, a masinákat leterhelő számítást kell végezniük, ha tulajdonosuk ingyen pénzt akar kapni. A rendszer új korában egy egyszerű PC-vel is elsőnek lehetett lenni ebben a versenyfutásban, mostanra csak a kiemelkedően erős, a számításhoz grafikus kártyájukat is használó munkaállomások nyerhetnek. Aki nem akar erős gépeket bevonni, az dollárért vagy euróért is vásárolhat magának digitális pénzt.
A pénz ingyen történő megszerzése nehéz és bonyolult, elkölteni könnyű. Csak a fogadó fél 33 jegyű kódja szükséges hozzá (például 14m3Yxkk51vRKjxuRoDeiaShCmhKKeZwdW) és az összeg, amit el akarunk utalni. A küldés gombra kattintva a kliensszoftver elküldi az összes hozzá kapcsolódó gépnek a fizetés tényét, azok pedig a fent említett bonyolult matematikai számítások segítségével ellenőrzik a tranzakció valódiságát. Az összeg az után jelenik meg a fogadó fél számláján, hogy hat gép igazolta az utalást.
Gyorsabb a banknál: hat visszaigazolásig kell várni, hogy teljesüljön az utalás
A tranzakciók ellenőrzésének módjából következik, hogy a bitcoinos fizetés lassú, átlagosan tíz perc alatt jut a hálózat egy-egy számítási blokk végére. Cikkünk írásának megkezdésekor a Bitcoin Street Faucet nevű szolgáltatótól kértünk ingyen 0,01 egységnyi fizetőeszközt. A pénz megérkezéséhez több mint egy órára volt szükség, és mire megjelent a számlánkon, addigra 19 felhasználó gépe ellenőrizte az utalást. A számítást később további negyven felhasználó igazolta vissza, az utalásnak pedig örökké nyoma marad a tranzakciós naplóban. Ha az előző tulajdonosa megpróbálná még egyszer elkölteni ezt a pénzt, a rendszer utána tudna nézni, hogy egyszer már megtette, és elutasítaná azt.
Wikileaks-támogatóknak ideális
Tervezője, a rejtélyes Nakamoto Szatosi úgy építette fel a bitcoint, hogy a készpénz és az elektronikus fizetés előnyeit egyesítse. A követhetetlen papírpénzzel szemben a bitcoin forgalma megfigyelhető ugyan, ám mivel a pénz átadása nem személyesen történik, a tranzakciót nem lehet személyhez kötni. Egy felhasználó több virtuális tárcát is üzemeltethet, így az ellen is véd a rendszer, hogy az eladók vásárlási szokásainkból profilt képezzenek. Ha valaki sokat vásárol az interneten, rendelései nyomán a pénzintézetnél láthatják, ha például szerencsejátékra, netán online pornóra vagy éppen kizárólag elektronikai eszközre költi fizetése jelentős részét. Az illegális vagy szégyellni valónak tartott szolgáltatások igénybevétele mellett az anonim fizetés az ellentmondásos szervezeteket (például az információkat szivárogtató WikiLeakset vagy a Pirate Bay kalózszájtot) támogatóknak is hasznukra lehet.
Az elektronikus fizetéstől a hordozhatóságot örökölte a technológia. Míg a készpénzt oda kell vinnünk, ahol el szeretnénk költeni, a bitcoint a világ bármelyik pontjára eljuttathatjuk az interneten. Ideális esetben ugyanazokat a tárgyakat, szolgáltatásokat szerezhetjük be vele, amelyeket bankkártyával is kifizethettünk volna. A különbség csupán az, hogy a közreműködő bank híján senkinek sem kell tudnia, milyen hobbiknak hódolunk, milyen szerekkel élünk, mely szervezeteket támogatjuk és milyen titkaink vannak.
Dollárért és euróért is van bitcoin
Nagyon messze vagyunk még attól, hogy a munkahelyünk bitcoinban utalja el a fizetésünket. Az új pénzzel való ismerkedéshez szükséges egyszázad bitcoint a Bitcoin Street Faucet szolgáltatástól lehet kérni, ezért csupán a mobilszámunkat kell megadni. A harminchat forintnyi virtuális pénz azonban csak arra elég, hogy végignézzük a tranzakció megérkeztét.
Ha valóban vásárolgatni akarunk az anonim fizetőeszközzel, akkor nagykereskedőktől szerezhetünk be nagyobb mennyiséget belőle. A pénznem honlapján számos ilyen szolgáltatót feltüntettek. Euróért a bitmarket.eu oldalon, dollárért a Mt. Goxon vagy a Tradehillen lehet bitcoint vásárolni. A pénznem értékét a bitcoincharts.com oldalon lehet ellenőrizni.
Az első 0,01 bitcoin ingyen volt, elköltenünk azonban még nem sikerült
Jelenleg körülbelül hat és fél millió darab bitcoin van forgalomban, a számításokért kapható összeg pedig négyévente feleződik. Az ingyen pénzosztogatás akkor ér véget, ha 21 millió virtuális pénzérme lesz forgalomban, ez várhatóan 2030-ra következik be.
Digitális tárca kell a virtuális pénzhez
A bitcoinban lévő vagyonunkat a számítógépen tároljuk adat formájában. Tárcánk egy kulcspárból áll: egy publikusból, amelyet közzétehetünk, hogy pénzt tudjanak küldeni nekünk, és egy titkosból, amelyet mi használunk fel átutaláskor. Emellett a merevlemezen található a korábbi tranzakciók listája, amiből kiderül, mennyi pénzünk van. A módszer veszélye, hogy az merevlemez megsemmisülése vagy egy kártevő bejutása nem csak az operációs rendszerünket döntheti össze, de a vagyonunktól is meg tud szabadítani.
Lehetséges azonban online tárcát is használni. Ehhez ugyan meg kell bíznunk az üzemeltetőben, remélve, hogy nem tűnik el a betéteket egy helyre utalva, azonban védettek vagyunk az adatvesztés ellen. A rendszer hasonlóan működik, mint a Paypal fizetési szolgáltatás, azzal a különbséggel, hogy nem a bankkártyánk van hozzákötve a fiókhoz. Jelenleg egy bitcoin valamivel több mint 3600 forintba kerül, az árfolyam pedig várhatóan tovább fog növekedni. A kisebb összegek kifizethetősége miatt tört összegeket is át lehet utalni. A rendszer által kezelt legkisebb összeg a 0,00000001 bitcoin.
Ellenségeket már gyűjtött az új pénz
Az évekig anonim fizetést lehetővé tevő techológiák rendre felhívják magukra a hatóságok figyelmét, mert lehetővé teszik a törvénybe ütköző szolgáltatások üzemeltetését. A 2009 óta létező bitcoin akkor került az amerikai törvényhozás szeme elé, amikor a Gawker pletykablog bemutatta az anonim netezést lehetővé tevő TOR hálózaton üzemeltetett Silk Road kábítószerboltot, ahol csak bitcoinnal lehet fizetni. Charles Schumer demokrata szenátor online pénzmosási eljárásnak nevezte a bitcoint, és az oldal becsukatására szólította fel a hatóságokat.
A hatóságok munkáját megnehezíti, hogy az új pénzt használó hálózat nem rendelkezik központtal, így nem lehet a gyanús felhasználók számláját zárolni. Az Economist gazdasági lap technológiai blogja szerint azonban a rendőrök nem maradnak eszközök nélkül, a fizetésre használt számítógéppel együtt lefoglalható a számla.
Ingadozik az árfolyam
A bitcoin ellen szól, hogy a pénz árfolyama rendkívül instabil. Néhány héttel ezelőtt öt dollárért lehetett venni egy egységet, most húsz dollár körül jár egy darab, és gyakoriak az óriási ingadozások. Ez a tulajdonsága csak befektetésre teszi alkalmatlanná az internetes valutát, a mindennapi vásárlásokra nincs hatással.
Nem mindegy, hogy 5 dolláros vagy 20 dolláros árfolyam mellett költjük el a bitcoinokat
A pénz elszánt kritikusai szerint a bitcoin azért veszélyes, mert egyáltalán nem rendelkezik fedezettel. Az új pénz támogatói szerint azonban az óránkénti százezer dollárt meghaladó bitcoinforgalom azt mutatja, hogy van igény az anonim fizetőeszközre. A kérdést, hogy a bitcoin átverés vagy a pénz világát megváltoztató új találmány, szerencsére nem a felhasználóknak kell eldönteniük. Ha úgy kezeljük, mint a bankautomatából kivett készpénzt, és nem tartunk magunknál többet, mint amit rövid távon fel akarunk használni, akkor a vírusoktól és a rendszer összeomlásától is védve vagyunk.
A készpénzhez hasonló használati mód követése azért is ajánlott, mert a bitcoin nem rendelkezik biztosítékokkal a lopás ellen. A digitális tárca nem titkosított, nem védi kód, az utalás pedig visszavonhatatlan, mihelyt elég gép igazolta azt. Az új valuta első nagy vesztese már meg is van, egy amerikai felhasználótól több mint félmillió dollárnyi bitcoint lopott el egy okos vírus vagy egy szemfüles hacker.
Maréknyi beváltóhely van még csak
A bitcoin kipróbálását nem kell elsietni: az emberek többségét pedig nem zavarja, hogy a bankja tudja, mit szokott venni, az anonim e-fizetési technológiát elfogadó internetes üzletek és a bitcoinos felhasználók többsége valószínűleg ideológiai alapon tette le a garast a szolgáltatás mellett.
Az igénybe vehető termékek között azonban már így is van a böngészés névtelenségének megőrzését segítő szolgáltatás, internetes tárhely, póló, zene, édesség és hűtőmágnes is. Néhány online kaszinóban még zsetonokat is válthatunk az új fizetőeszközzel. A mindennapi használathoz még csekély az elfogadóhelyek száma, ám a kriptográfián alapuló pénz ígéretesebben kezdi életét, mint a korábbi próbálkozások. Érdemes figyelemmel kísérni a folytatást.