A Nature című rangos amerikai tudományos folyóirat által felkért független szakértők tavaly véletlenszerűen választott szócikkek alapján hasonlították össze a két enciklopédiát. A felmérés szerint közel egyforma minőséget nyújt az amatőr mozgalomként indult világhálós lexikon, a Wikipédia, és az Encyclopaedia Britannica: a Britannicában 50 tudományos szócikkre 4 nagyobb és 123 kisebb tévedés jutott, míg a Wikipédiában a szintén 4 nagyobb tévedés mellett 162 kisebbet találtak.
Vonják vissza
A Britannica kiadója viszont tiltakozik az összehasonlítás ellen: szerintük a Nature felmérése "legalább annyira pontatlan, mint maga a Wikipédia." Ezen álláspontjának a társaság saját weboldalán és legnagyobb brit és amerikai lapokban közzétett fél oldalas hirdetésekben is hangot adott.
Az Encyclopaedia Britannica büszkeségében sértett csapata "végzetesen elhibázottnak" nevezte a Nature decemberben megjelent tanulmányát, és felszólította a tudományos folyóiratot, hogy vonja vissza állítását, miszerint a két lexikon egyenrangúnak tekinthető, emellett hosszas fejtegetésben visszautasított 50 megjelölt hibát.
A Nature azonban visszautasította a vádakat, s kitartott amellett, hogy a felmérés tisztességes volt: a szakértőknek nem mondták meg, hogy melyik szöveg honnan származik. Mindenesetre a Nature tanulmánya nyomán a Wikipédia és a Britannica egyaránt javításokat eszközölt világhálóról elérhető tudásgyűjteményében.
Szaporodó szócikkek
A nyomtatott enciklopédiákat nagy piacvesztéssel fenyegeti a világhálón ingyen hozzáférhető információ. A Britannica nyomtatott kiadásában 65 ezer, internetes kiadásában 120 ezer szócikk található, a folyamatosan bővülő, soknyelvű Wikipédia angol szócikkeinek a száma viszont már meghaladja az egymilliót, magyarul pedig már közel 29 ezer szócikk olvasható benne. A Wikipédia például az Encyclopaedia Britannica-t is megemlíti, de a gesztus viszonzására még várni kell - írta a The New Scientist című tudományos folyóirat.