A párizsi Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet munkatársai a Yahoo, a Google és az MSN és a Baidu nevű webes keresők kínai változatain végeztek teszteket - számolt be a Wired. Ezek során tíz olyan szóra - többek közt a sajtószabadság, illetve az emberi jogok kifejezésre - kerestek rá, amelyekre az oldalak találatai közt jó eséllyel a helyi vezetés által károsnak ítélt tartalmak fordulnak majd elő.
A Yahoo cenzúráz a legszorgosabban
A tesztek elvégzését követően kiderült, hogy a Yahoo keresője nagyobb arányban blokkolja a kényes tartalmú honlapokat, mint a rivális kínai internetes keresők. Az RSF közlése szerint bár a helyi kormányzat rendelkezései szerint Google.cn címen elérhető keresőjének találatait is cenzúrázzák, ám azon a keresőn sokkal kevésbé szigorú az információk szűrése. A Yahoo.cn webcímen elérhető keresőt egyébként már nem maga a Yahoo, hanem egy Alibaba nevű kínai cég üzemelteti, az amerikai cég ugyanis korábban eladta neki a portált, bár a társaság számos részvényét is birtokolja.
Emellett az RSF vizsgálatai nyomán arra is fény derült, hogy ha a kínai Yahoo-n valaki kényes témákra keres rá, a rendszer számos esetben egy órára letiltja a további keresőszavak használatát - hasonló korlátozást a riválisok közül kizárólag a Baidunál alkalmaznak. A helyi Yahoo keresőt működtető társaságot az újságírószervezet tavaly azzal vádolta meg, hogy kiadta a hatóságoknak egy rendszerellenes tevékenységgel vádolt kínai újságíró adatait, melynek segítségével a férfit letartóztatták, majd tíz év börtönbüntetésre ítélték.
Washington ellenzi a cenzúra támogatását
A kínai internetcenzúra legutóbb június elején került az újságok címoldalaira, ekkor ugyanis számos, korábban szabadon felkereshető honlap - többek közt a Google nemzetközi, cenzúrázatlan változata - vált elérhetetlenné az országból internetezők számára. A Google.com mellett a kínai netezők már több külföldi chat- és e-mail-szolgáltatót - így például a Gmailt vagy a Microsoft Hotmailjét - sem tudják már használni.
Egy amerikai képviselő februárban olyan törvényjavaslatot nyújtott be a kongresszusnak, amely lehetővé tenné, hogy öt év börtönnel és többmillió dolláros pénzbüntetéssel büntessék azokat az amerikai cégeket, amelyek olyan országban működtetik internetes szolgáltatásaikat, amelyben korlátozzák a világhálós tartalmakhoz való szabad hozzáférést. A képviselő vádjai szerint ugyanis az internetes nagyvállalatok a világ legnagyobb (jelenleg 110 millió fős) és leggyorsabban növekedő online piacán való jelenlét érdekében feláldozták anyaországuk alkotmányos elveit, és csorbítják a vélemény- és szólásszabadságot.