Internetező kerestetik: kiből lesz a felhasználó?

Bár a hazai háztartások több mint felében megtalálható PC, ám honfitársainknak csupán harmincöt százaléka használja a világhálót. Miként lehetne meghódítani a többieket? Egyszerűbb kütyükkel, átalánydíjas zeneletöltéssel, netán a tévébe épített böngészővel? Néhány ötlet a sok közül.

Bár a magyar háztartások hatvan százalékában van számítógép, az internetet mégis csupán honfitársaink harmincöt százaléka használja. A számok tovább romlanak, ha csupán a vidéki városokat és a falvakat tekintjük, ráadásul itt a növekedés üteme is rendkívül lassúnak mondható. Az ötvenezer főnél kisebb lélekszámú vidéki városok internetpenetrációja 2007-re csupán egy százalékot nőtt, harmincnégyről harmincöt százalékra. Ennek miértjéről és a lemaradók felzárkóztatásáról szervezett kerekasztal-beszélgetést az Informatikai Érdekegyeztető Fórum, az Inforum.

Első élmények

A beszélgetést vezető Fekete Zsombor, a Level up szórakoztató és kulturális műsor házigazdája először az első számítógépes élményeiről kérdezte a résztvevőket. A kérdést követően rögtön kiderült, hogy az asztal körül ülők legalábbis korai befogadók. A Commodore gépekkel, első PC XT-kkel belépők az internet fejlődése előtt végignézhették azt is, ahogy a játékipar kiépül. A Gamestar játéklapnál dolgozó Mezei Károly (ZeroCool) ezzel a háttérrel a korunk játékprogramozóit és digitális művészeti kinevelő demoscene felé vette az irányt. Pierrot kalandjátékokat, - például az Egri Csillagok történetét kibővítő Jumurdzsák gyűrűjét - is jegyző céget alapított a mászkálós-felfedezős a Myst-hez fűződő korai élmény hatására. Egyedül a szerzői joggal foglalkozó Lendvai Zsófiát nem fogták meg a daliás idők, ő nem használja játékra számítógépét.

A számítógépek és az internet iránti érdeklődés viszonylag csekély voltának oka lehet az is, hogy a mai számítástechnika oktatás mechanikus, egyes programok megtanítására fókuszál - jegyezte meg a korai élmények kapcsán Pierrot. Pedig a géphasználat játékos, élményszerű tanulása valószínűleg hatásosabb lenne, erre tanú lehet minden játékos, aki annak idején játszott a LucasArts összekattingatható parancsokkal irányított zseniális kalandjátékainak bármelyikével. Mezei Károly inkább az internetképes, ám számítógépnek nem tűnő kütyüktől és a mobilinternettől várja az áttörést, mint az iPhone vagy a Microsoft kísérleti kávézóasztala, a Surface.

Egyszerűbb internet kezdőknek

A zeneszerzői és játéktervezői minőségében is jelen lévő Pierrot szerint a technika egyéb területein bevált, kevéssé funkciógazdag light verziós termékek mintájára valamiféle internet light létrehozásával segíthetnék azokat, akiket a mostani világháló nem győzött meg. A zenész szerint a külön kütyük világa helyett az egyszerűbb internet eléréséhez elég lenne például egy tévé. Pierrot úgy véli, hogy a frissen belépő, átlagos érdeklődésű felhasználóknak átalánydíjas konstrukcióban lehetne az internet lightot értékesíteni, ahol az árban benne lenne a jogtiszta zenehallgatás is, bár a készülék a hallgatott anyagokat nem tudná lementeni. Választási lehetőséget és ismeretterjesztést viszont nyújtana, így elősegítené a minőségi kultúra fogyasztását.

Az elképzelést követő vitában szó került arra, hogy hasonló, a tévét internetes állomássá alakító, set-top-boxokon alapuló elképzelések voltak, ám átütő sikert sosem tudtak elérni. Fekete Zsombor azt is tette, hogy a modern konzolok is pályáznak a tévét internetes központtá alakító berendezés szerepére, a Nintendo Wii-hez például Opera böngészőt is lehet venni a Nintend boltjából nyolcszáz forintnak megfelelő pontért. Bár az is igaz, hogy a böngésző segítségével elérhető tartalmak nincsenek semmilyen módon szelektálva, így a bármilyen szempontból minőséginek nevezhető kultúra helyett a teljes amatőr palettát is megkapja a konzolt használó.

Ingyen kultúra

Forrás: MTI

Bár a nyolcvanas évek végén és a kilencvenesek elején számítógép elé kerülő generáció számára komoly vonzerő volt, hogy a játékok cserélgethetők, lemásolhatók, látszólag ingyenes utánpótlása van az újdonságoknak, abban megegyeztek a beszélgetők, hogy ma ezzel valószínűleg nem lehetne népszerűsíteni az internetet. A legális ingyenesség kultúrája azonban vonzó lehet, Mezei Károly szerint a Gamestart vásárlók egy része kizárólag az ingyenes játék miatt veszi meg az újságot. Azoknak különösen vonzók lehetnek az ilyen tartalmak, akiket a warezszerverek és torrentoldalak elleni razziák elijesztenek az internetezéstől és a kalózkodástól.

Az interneten így is szép számmal találhatók ingyenes tartalmak, tette hozzá a moderátor. A Larry Lessig jogászprofesszor által alapított Creative Commons mozgalom olyan licenceket adott a műveiket az interneten publikálóknak, amelyek segítségével ingyenesen letölthetővé tehetik az anyagokat, megtartva a hozzá fűződő jogaikat. Egy Creative Commons alatt feltöltött zenét például nyugodtan remixelhetnek a felhasználók, jogszerűen odadhatják barátaiknak, áruba azonban nem bocsáthatják, ez a jog megmarad a szerzőnek. A mozgalom több ehhez hasonló licencelemet biztosít a felhasználóknak, amelyből maguk legózhatják össze a számukra legmegfelelőbbet. Az így összerakott jogosítványokhoz természetesen tartozik a szerzői joggal kompatibilis jogi szöveg is, ám ezzel az átlagfelhasználó nem találkozik a licenc generálása közben. A lehetőségre több netes zenekiadó és független művész is lecsapott, így az ingyenes anyagok iránt érdeklődő olvasóink komoly választékban kereshetnek új hallgatni- vagy néznivalót.

Ötleteket várnak

A kétórás kerekasztal során nem derült ki, mi lehetne az az új, eddig nem reklámozott szolgáltatása az internetnek, amivel a nem netezőket meg lehetne győzni. A keresés viszont nem állt meg, az Inforum képviseletében jelen lévő Dombi Gábor kifejtette, az internet olyan életminőség javító tényező lehet, amiből nem szabad a társadalom nagy részét kihagyni. A beszélgetés során elhangzott, hogy az egyik legnagyobb internet-előfizetési hullámot az interneten is nézhető első Big Brother valóságshow jelentette. Ha az olvasóinknak eszébe jut, mivel lehetne honfitársainkat felcsalogatni az internetre, mindenképpen jelezzék kommentben.

Szedlák Ádám