Milyen netes megoldásokkal felejthetők el a sárga csekkek?

Meg lehet spórolni a postai sorban állást sárga csekkek tömegében a kézben, ahogy a mérőórák leolvasójára sem kell várni többé. A havi rendszerességű rezsiköltségek körüli ügyintézés ma már teljes egészében a netre terelhető, spórolva a papírral és az idővel egyaránt.

Lassú, kényelmetlen, könnyű elveszíteni vagy megrongálni - tucatnyi ok miatt lehet utálni a sárga csekket. Az időigényes megoldás mégis tartja magát, a jegybank 2011-es adatai szerint a magyar fizetési ügyletek 65 százaléka sárga csekken történik.

A havi ismétlődő kiadásokat, közműdíjakat, rezsihez kapcsolódó kiadásokat ugyanakkor kényelmesen lehet kezelni az interneten, sőt a mérőórák állását is be tudjuk diktálni. A csekken szereplő azonosítókat netbankba beírva is utalhatunk pénzt, a több közüzemmel kapcsolatban lévő fizetési szolgáltatók pedig össze is rendezik, és a netbankunkba küldik az eredetileg csekken érkező kiadásokat. Ötleteket gyűjtöttünk a postai sorban állás idejének csökkentésére, a számlák online kezelésére.

Mi az a fizetési szolgáltató?

Ritka az a közműszolgáltató, amelyik saját webes fizetési rendszert tart fent, ezt a szerepet az aggregátorok vállalják magukra. A két legnagyobb szereplő a Díjbeszedő Holding Zrt által üzemeltetett Díjnet és a Magyar Telekom Távszámla nevű szolgáltatása, de kínál online fizetési lehetőséget a Főtáv is.

Ezeknél a szolgáltatásoknál egy felhasználónevet és jelszót megjegyezve kezelhetjük a több közműszolgáltatótól érkező számláinkat. Az oldalak teljesen kiváltják a papíralapú számlát, hiszen posta helyett e-mailben érkeznek, kinyomtatott verzió helyett PDF-fájlt kapunk. A csekkes megoldásból csak az előny marad: ahogy havonta egyszer-kétszer lementünk a postára a csekkekkel, úgy az elektronikus módszerrel is megvárhatjuk, míg megjön az összes e-számla, és fél óra alatt elutalhatjuk mindet a netbankból. Nemcsak a papírral és az időnkkel spórolunk, de a csoportos beszedési megbízásnál valamivel nagyobb kontrollt biztosító (ám némileg nagyobb odafigyelést is igénylő) megoldáshoz jutunk.

Több szolgáltató ügyeit intézhetjük egyszerre a Díjneten

A fizetési szolgáltatóknál történő regisztrációhoz a legtöbb esetben szükség van az ügyfélszámra, a közműszolgáltatónál vezetett számlánk számára, vagy egyéb olyan adatra, amelyet csak a cégtől kapott papírok valamelyikén lehet megtalálni. Érdemes rögtön úgy odaülni a géphez, hogy a kezünk ügyében van mindegyik szolgáltatótól egy-egy számla, hogy minden szükséges adathoz hozzáférjünk. A másik nélkülözhetetlen összetevő a türelem, mivel üzleti- és személyes adatok kezeléséről van szó, a regisztráció nem olyan gyors, mint egy új e-mail-cím vagy Facebook fiók létrehozása.

Várni kell, míg bekerülünk a rendszerbe

A felhasználó csak a regisztráció első lépéseit végezheti el - megadhatja felhasználónevét, jelszavát, az ezekhez tartozó értesítési e-mail-címet, valamint a kezelni kívánt szolgáltatók listáját - majd várnia kell, hogy a szolgáltatók tudomásul vegyék, hogy át akar állni e-számlára, illetve ellenőrizzék megadott adatait. Ez a kétlépcsős regisztráció a Díjnet és a Távszámla rendszerére igaz, itt egy-két nap átfutása van a számlakibocsátói regisztrációnak. A Főtáv által használt Befizetés.hu-nál nem kell várakozni, ráadásul egy csekkre hasonlító felületen gépelhetjük be a hagyományos borítékban kapott fűtésszámla adatait.

Regisztráció után rögtön tölthetjük a virtuális sárgacsekket a Befizetés.hu-n

A másik két közös befizetőrendszer előnye, hogy nem csak egy-egy közmű számláit kezelik. A Távszámlánál a T-Mobile telefon és a T-Home internet mellett gázszámlát és áramszámlát is fizethetünk. A Díjnet a UPC által szolgáltatott internet mellett kezeli a gázművek, a villamosművek, néhány vízmű számláját, sőt még a szemétdíjat és kéményseprést is be lehet rajta fizetni.

Telefont a bankautomatánál is lehet tölteni

Bármelyik szolgáltatónál is van a mobilunk, mindegyik lehetőséget biztosít a számla egyszerű, online befizetésére. Tegyük hozzá, ezek okoznak a legkevesebb gondot, szükség esetén a mobilos egyenleget akármelyik ATM-nél is ki lehet egyenlíteni.

Telefon- és villanyszámlát kezel a Távszámla

A Vodafone-nál E-számlának, a T-Mobile-nál My T-Mobile-nak, a Telenornál pedig Telenor Online-nak hívják a leggyorsabb ügyintézési lehetőséget kínáló szolgáltatást. Ha ezek helyett a netes befizetőoldalakat választjuk, akkor arra is van lehetőségünk, hogy a papíros számla helyett a postafiókunkba kapjuk a havi elszámolást PDF-ben, a számla pedig a netbankban várjon arra, hogy leokézzuk. Az előfizetéses telefonnal rendelkezőknél egyszerűbb dolguk van, mint a feltöltőkártyásoknak. Ők a netbankokban vagy az ATM-eknél tudnak pénzt tenni telefonjukra, rendszeres számlát pedig nem kapnak.

Mérőórát diktálhatunk a bönglészőben

Nemcsak a számlák befizetését, hanem a hozzájuk vezető utat, azaz a mérőórák bediktálását is meg lehet oldani az interneten. Vannak már szolgáltatók, amelyek távolról is leolvasható órákat telepítenek, de az emberek többsége cetlin írja ki az aktuális óraállást, vagy átalányt fizet és megpróbál otthon lenni az évi egyszer esedékes leolvasáskor.

Az internetes mérőállás-szolgáltatásoknál is figyelni kell arra, hogy a megfelelő időintervallumban - ez többnyire a számlán szerepel - jelentsük az óraállást, ám cetlik ragasztgatása helyett ezt a szolgáltatók által üzemeltetett online diktálási felületeken tehetjük meg. Még azoknak is érdemes rákeresni a szolgáltatójuk nevére és a mérőállás bejelentés szavakra, akik tudják, hogy netes fizetési lehetőséget nem kínál a közműcég, annyira elterjedt ez a szolgáltatás. A jobb közműoldalak azt is felkínálják, hogy figyelmeztetnek e-mailben a leolvasási időszakra. Ha ilyen lehetőség nincs, akkor például a Google Naptárban állíthatjuk be a havonta ismétlődő időszakot. A Google ráadásul sms-t is tud ingyen küldeni az általunk beállított időpontban, nem csak e-mailt.

Ha a hálózattal nem is beszél az óra, online már be lehet diktálni a mért értékeket

A szolgáltatók által alkalmazott megoldások különböző színvonala miatt előfordulhat, hogy az ajtóra kiragasztott cetlis módszer már-már egyszerűbbnek bizonyul. Ha az internetes diktálás túl komplikált, még mindig érdemes megpróbálkozni az automata telefonos ügyfélszolgálattal. Itt egy gép fogadja a hívásunkat, az óraállást pedig a telefon billentyűzetén gépelhetjük be. Mivel ezek a jelentőszámok a nap huszonnégy órájában működnek, ezért így is akkor jelenthetjük az óraállást, amikor eszünkbe jut - a szolgáltató által meghatározott, pár napos időablakon belül.

A jövő még várat magára

A végeredmény annyira azért nem kényelmes, mint amennyire lehetne: az önbejelentő mérőórák és az egyetlen fizetési szolgáltató kombinációja jelentené az ideális megoldást. Egyelőre azonban csak reménykedni lehet abban, hogy néhány év múlva az órák maguktól mennek fel a lakás wifijére, vagy kapcsolják be a beépített mobilnetes modemjüket, és töltik fel az aktuális állást a szolgáltató szerverére - a technológia már létezik, itt-ott Magyarországon is kísérleteznek vele, ám a széleskörű elterjedés még odébb van. Amíg ezek a kütyük nem kerülnek be az otthonokba, addig a mobiltelefonra és e-mail fiókokba küldhető emlékeztetők és a mindig ébren levő telefonos bediktálóvonalak spórolhatnak nekünk némi időt.