Még mindig él a feltöltőkártyás csalás

Továbbra is hódít a mobiltelefon-feltöltőkártyás csalás az országban. A már-már lejártnak hitt átverés ma is dívik, a rendőrség nyomoz, a szolgáltatók tehetetlennek mondják magukat.

Lapunk munkatársának nevén lévő - egyébként titkos - telefonszámot hívott fel a napokban egy szélhámos. A jóember a telefontársaság munkatársaként bemutatkozva 90 ezer forintos nyeremény készpénzes átadását ígérte, ha a közeli benzinkúton vásárolt feltöltőkártya számát megkapja. A fél órával későbbre ígért visszahíváskor azonban nem feltöltőkártyaadatokat, hanem a telefontársaság biztonsági szolgálatának üzenetét tolmácsolta munkatársunk, mire a válasz egy lakonikus "hát sajnos így jártunk..." volt, majd megszakadt a vonal.

Szimpla átverés

Az ajánlat egyszerű átverés: egyik telefontársaság sem sorsol e pillanatban készpénzes nyereményt az ügyfelek közt, s ennek az átadása sem kötődik feltöltőkártya szám-bediktálásához (sőt, kártyaszámot nem is kérnek be az ügyfelektől). Ha valaki mégis vesz egy kártyát, és bediktája a kódsort, búcsút inthet a feltölteni kívánt szereplő összegnek, azt a szélhámosok saját maguk használják fel. Elvileg mi sem könnyebb annál, hogy megfogják az elkövetőket, hiszen a mobiltársaságok pontosan tudják, hogy mely számokra töltötték fel a kártya összegét, sőt, a cellainformációk alapján azt is lehet tudni, hogy a visszaélést elkövető az ország mely pontján tartózkodik éppen.

A technikailag könnyű felderítéssel azonban nem él egyik társaság sem. Mindhárom telefontársaság arra hivatkozik, hogy tájékoztatják ügyfeleiket a visszaélésről, és óvatosságra intik őket. Nyilatkozataik szerint ennél többet nem tehetnek - így például az előfizetőiktől származó adatokat sem használhatják fel maguk az eset felgöngyölítésére - erre ugyanis a rendőrség hivatott. Azonban ügyfelei védelmében csak az egyik szolgáltató, a T-Mobile tett bejelentést a rendőrségen. A Vodafone kérdésünkre, hogy tettek-e feljelentést, egyszerűen csak nemmel válaszolt, a Pannon kommunikációs igazgatója, Somolyai Dóra pedig hozzátette: feljelentést azoknak kell tenniük, akik kárvallottak. Ezt azonban rosszul tudja, hiszen az egyik városban - Komlón - folyó nyomozás kapcsán a megyei rendőrfőkapitányság sajtóreferense lapunknak elmondta: feljelentést bárki tehet, nem csak a károsult.

A pénz elúszott

Hogy hogy áll az ország több településen is folyó nyomozás, azt a rendőrség nem árulta el, mondván még nem zárták le az ügyet. Maguk a mobiltársaságok is arra hivatkoztak, hogy ők maguk sem folytatnak, nem is folytathatnak nyomozást azzal kapcsolatban, hogy ki vásárolta, és ténylegesen ki használja a feltöltőkártyán szereplő összeget. Mi több, ha valaki beleesett a széhámosok csapdájába, és megadta a feltöltőkártya számát, azt már nem tudja visszaszerezni: a mobiltársaságok mindegyike úgy nyilatkozott, hogy nem fizetnek vissza már feltöltött összeget - az ügyfeleket ha kár éri, forduljanak a rendőrséghez. A T-Mobile szóvivője hozzátette: nem csak csalás vagy visszaélés esetén fordulhat elő, hogy egy ügyfél másvalakinek tölti fel a Dominóját.

Az, hogy a telefontársaságok nevével élnek vissza az elkövetők - hiszen a cég munkatársaként mutatkoznak be - úgy tűnik szintén nem érte el a mobilszolgáltatók ingerküszöbét, igaz, a visszaéléseknek ez a mellékszála nem büntetőjogi kategória, a rendőrség nem is indítana nyomozást.

A csalók és a telefontársaságok is jól járnak

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a telefontársaságoknak anyagilag kifejezetten jól jön a szélhámosok felbukkanása, hiszen egy három-, vagy éppen tizenezer forintos feltöltőkártyát vásároltatnak a bepalizottakkal, amit aztán az átvert ügyfelek nem is tudnak használni - így előbb-utóbb újat vásárolnak.

Nem ez az első eset, hogy egyenként kis összegű, ámde tömeges volta miatt megbecsülhetetlenül nagy kárt okozó visszaélésnek lesznek az áldozatai a mobiltársaságok ügyfelei. Emlékezetesek az időről időre előforduló emeltdíjas hívás, vagy sms-átverések, melyekre szintén az a jellemző, hogy a néhány száz - legfeljebb ezer - forintos kárnak kevesen járnak utána, a rendőrség nem indít nyomozást, a szolgáltatók pedig többnyire egyszerű hallgatással tűrik a jelenséget. Az emelt díjas visszaélésekből származó bevételek egy része pedig szintén a telefontársaságok kasszáját gyarapítja - igaz, az is előfordul, hogy méltányosságból jóváírják a reklamáló ügyfélnek a hiába küldött sms, vagy felesleges hívás árát.