Augusztustól másodperceket nyernek a mobilos ügyfelek

Augusztus 15-től mindhárom mobilszolgáltatónak módosítania kell rendszerét, hogy a hangpostára futó hívásokért ne azonnal számlázzon.

Egy magánszemély fordult panasszal a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mondván: az előfizetők hangpostájára futó hívásokért - a figyelmeztető hangjelzés után mindössze egy másodperccel - akkor is fizetni kell, ha a hívó nem is hagy üzenetet. A meglehetősen precízen felderített helyzetet leírva a panaszos kiszámolta, hogy az az egy másodperc, amit a szolgáltatók "ráhagynak" a hangpostára futás és a számlázás elindítása között, kevés arra, hogy gyorsan letegyük a telefont.

Új sport, a másodpercen belüli vonalbontás

A panaszos szerint egyfelől nem életszerű, hogy az emberek a megszakítógombon tartott ujjal kezdeményezzenek minden hívást, arra készülve, hogy gyorsan bonthassák a vonalat, ha hangpostára futnak. Másfelől pedig a digitális technológia miatt egy - legfeljebb 0,2 másodperces - késlekedés is előfordulhat a hívás megszakítása és a tényleges vonalbontás között melyet még a készülék reakcióideje is tetézhet. Összességében a hívónak minden esélye megvan, hogy akkor is kifizessen egy másodpercnyi beszélgetést, ha a hívottal nem lép kapcsolatba, és üzenetet sem hagy. Ez az egy másodperc azonban percalapú elszámolás esetén akár ötven forintos nagyságrendű összeg is lehet.

Mint kiderült, a panaszlevéltől függetlenül a versenyhivatal már tavaly óta figyelemmel kísérte a mobiltársaságok hangpostával kapcsolatos machinációit, sőt elérte, hogy a szolgáltatók 2006. augusztus 15-i határidővel önként vállalják, hogy az egy másodperces várakozási időt háromra emeljék. Úgy tűnik tehát - ha a telefontársaságok állják szavukat - augusztus közepétől már elegendő idejük lesz a telefonálóknak, hogy egy gyors mozdulattal megszakítsák a hívást, ha nem akarnak a hangpostán üzenetet hagyni.

Harc egy másodpercnyi bevételért

A hangpostára futó hívások ügyét egyébként 2004-2005-ben már vizsgálta a versenyhivatal, és a Vodafone, valamint a T-Mobile vonatkozásában megállapította, hogy a szolgáltatók visszaéltek erőfölényes helyzetükkel. A Vodafone például akkoriban egyáltalán nem is jelezte, hogy hangpostára fut a hívás, és nem is hagyott időt arra, hogy megszakítsák a vonalat - gyakorlatilag úgy kezelte a befutó hívásokat, mintha a hívott felvette volna a telefont - holott csak a hangposta jelentkezett. A T-Mobile pedig épp a versenyhivatali vizsgálat kezdetére jutott ugyanoda, mint a Vodafone: korábban a beszélgetés első három másodperce ingyenes volt (így a hangpostára futó hívások is), majd apránként megszüntették ezt a kedvezményt, mint ahogy azt is, hogy az első 3 másodpercért csak 1 forintot számláztak.

A Pannon a GVH 2004-es vizsgálatának idején még figyelmeztető hanggal, és két másodpercnyi türelemmel állt a hangpostára futtatott hívók rendelkezésére - utóbb azonban - miután a GVH-s vizsgálatot megúszták - egy másodpercre szűkítették a türelmi időt.

Vissza az egész

A versenyhivatal kezdeményezésére született hosszú egyeztetés után az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács bevonásával végül idén áprilisban rábírta a szolgáltatókat, hogy maguk vállalják: a számlázás elindítása előtt egy másodperces figyelmeztető sípszó, majd két másodperc szünet - azaz összesen három másodperc - áll a hívók rendelkezésére, hogy megszakítsák a vonalat.

A versenyhivatal a panaszost tájékoztató levelében jelezte: amennyiben a meglehetősen hosszúra nyúlt türelmi időszak végén sem alkalmazzák a telefontársaságok a hangpostára figyelmeztető sípszó és egyben a három másodperces ingyenesség intézményét, megfontolja, hogy versenyfelügyeleti eljárást indítson a három mobiltársaság ellen.