Játékos ivászat tévézés közben

Egy buli halála lehet, ha a házigazda hirtelen lekapcsolja a zenét, mert épp a kedvenc sorozata kezdődik a tévében. Az estét azonban még így is megmenthetjük egy jó kis ivós játékkal, amit gyakorlatilag bármilyen tévéműsorhoz hozzárendelhetünk - csak ismerni kell hozzá a sorozatot, illetve leginkább azt, hogy mit csinálnak benne sűrűn, mihez lehet kötni az ivási alkalmakat.

Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy a Dallas tele volt szalonalkoholistákkal, a szereplők nagy része szívesen gurított le egy-egy dupla whiskyt ebéd mellé, vagy csak úgy, munka után. Volt bőven a nézők között, aki ezt felhívásnak vélte, és minden ilyen alkalommal magának is töltött a házi töményből, hogy a képernyőn keresztül koccintson a Ewingokkal - ezzel megszületett az első interaktív tévéműsor, és vele együtt egy ivós játék, amely ma már klasszikusnak számít.

A dallasozást természetesen mi is kipróbáltuk annak idején, de első alkalommal a sorozatnak pont azt az epizódját fogtuk ki, amikor a farmon túszul ejtették a Ewing család néhány tagját - ebben a helyzetben pedig nem nagyon piált senki. A többi részben viszont sűrűn csorgott a whisky a kristálypalackból, így elég tisztességesen be lehetett rúgni, miközben a Dallas-t nézte az ember.

A tévéhez köthető ivós játékok közül talán a dallasozás volt az első, amely szélesebb körben ismertté vált, de a lerészegedés játékos formája jóval régebbi, már az ókori görögök és az ősi kínaiak is éltek vele. Előbbiek szívesen próbálkoztak például azzal, hogy a bor utolsó kortyát egy jól irányzott köpéssel egy bizonyos célba juttassák - amihez előbb persze meg kellett inni a többi bort. A játék neve egyébként kottabosz, amit Móra Ferenc is emleget az Aranykoporsó-ban.

Az idők során aztán nemcsak más ügyességi játékokhoz, de szellemi feladványokhoz és különféle sportágakhoz is társítottak ivást (focizásnál például minden gól után inni kell egy felest), később pedig megjelentek az olyan társasjátékok is, mint a Monopoly nyomán készült Alkoholi. A modern ivós játékoknak pedig már külön ágát képezik a filmekhez, sorozatokhoz köthető berúgások, amiknek tényleg csak a nézők kreativitása szab határt.

Magdi néni, Jack Bauer

Ha például még pénteken, vagyis kocsmanapon sem hagynánk ki a Barátok közt-öt, nyugodtan hívjuk fel a haverokat arra a fél órára, és igyunk egy felest minden alkalommal, amikor valaki elpletykál egy titkot a Mátyás király téri házban - utána garantáltan jó kedvvel fogunk nekiindulni az éjszakának. A lényeg az, hogy olyan dologhoz kössük az ivást, ami sűrűn előfordul az adott sorozatban/szappanoperában.

Népszerűbb, nemzetközi szinten is kedvelt ivós játékot találtak ki a 24 hívei, akik akkor gurítanak, amikor Jack Bauer kimondja, hogy "damn it" (finom fordításban: a fene egye meg), vagyis szinte minden alkalommal, mikor szorult helyzetbe kerül. A játék híre a szuperügynököt alakító Kiefer Sutherlandhez is eljutott, aki ezután azzal szórakozott, hogy a hívószót minél többször belecsempéssze a szövegébe. Itt például Jay Lenónak beszél a jelenségről, utána pedig egy szép kis gyűjteményt láthatunk az első négy évad "damn it"-jeiből:

Ha már a sorozatbeli szállóigéknél tartunk, a nem épp bulis természetéről ismert Columbo hadnagy is jól leitathat minket, ha minden ajtóból visszafordulás, "csak még egy kérdés" után újratöltjük poharunkat. Az X-akták esetében a "Bízz bennem, Scully" lehet a hívó mondat, bár erre a sorozatra találtunk egy egészen komplex játékot is, ami terjedelmes listájával a legnagyobb ivókat is simán detoxba juttathatja.

Hasonlóképp többtényezős (általában tíz szabályból álló) ivós játékokat talál ki sorra a DigitalSpy nevű tévés magazin egyik újságírója - amiket azonban nem nagyon szabad komolyan venni, már csak azért sem, mert minden szabályponthoz más piát ajánl. A Született feleségek-nél például tequilát kell innunk, ha Gaby és Carlos utóbbi vakságán kesereg, jófajta bort kóstolhatunk, valahányszor Bree főz vagy tálal, és egy korsó sört is bevághatunk, ha Susan épp hülyét csinál magából egy pasi előtt.

Dallas - vita az ivásról:

A Hősök-höz a bevezető szöveg szerint azért talált ki hasonló játékot a DigitalSpy, mert már úgysem lehet tudni, hogy ki a jó, és ki a rossz, az időben előre-hátra ugrálások pedig végképp megzavarják a nézőket - akkor legalább igyanak tévézés közben. A fő szabály szerint a két sztárvendég, George Takei és Malcolm McDowell minden megjelenését egy tequilával kell köszönteni, de akkor is ki kell töltenünk egy italt, ha valakit megölnek - aztán még kettőt, ha az illető a következő jelenetben feltámad.

Láthatjuk, az ivós játékok száma gyakorlatilag végtelen, és nemcsak sorozatokhoz, de más műfajú tévés produkciókhoz is hozzárendelhetők: az Áll az alku-nál akkor ürítsük poharunkat, ha egy játékos valamilyen szisztémával áll elő, a Heti hetes-nél remek alkalom lehet az ivásra, ha Farkasházy kimond egy évszámot, böjt vagy csúnya másnaposság idején pedig csak akkor igyunk, ha jó hírt hallunk a Híradó-ban. Végső soron más médiumra is átvihetjük a játékot, mindenkinek járhat annyi feles, ahányszor e cikkben leírtuk az ivás szót vagy annak valamilyen alakját - jó poharazgatást!