Szávai Viktória: A Mintaapák másodjára kopogtatott be az életembe

Főszereplő lesz a második évadban Szávai Viktória, ő alakítja az óvónőt a TV2 sorozatában, a Mintaapákban. Kamarás Ivánnal Rómeó és Júliát játszottak együtt a pályájuk elején, Stohl Andrással a Tűzvonalban című sorozatban voltak házasok, Botos Évát pedig 18 éves kora óta ismeri, kollégiumi szobatársak voltak. Interjú.

A Csak színház és más semmiben láttuk legutóbb sorozatban, a Mintaapák mennyiben más munka?

Nagyon más, mert a Csak színház és más semmi heti sorozat volt, sokkal több idő jutott rá, gyakorlatilag olyan körülmények között forgattuk, mintha nagyjátékfilmet csináltunk volna. Itt jóval kevesebb idő jut egy jelenetre,

őrületes tempót kell tartanunk, de ez engem motivál.

Minden jelenet sikerélmény, amikor azt érzem, hogy minimális idő alatt mégis sikerül színészileg minőségi dolgot produkálni. Ez az őrült tempó különösen az első két hónapra jellemző, rengeteg részt kell felvennünk. De a stáb nagyon jó, mindenki odateszi magát, klassz kollegákkal dolgozom.

Hogy jött a felkérés?

Sokáig ódzkodtam a napi sorozatoktól, de a Mintaapák másodjára kopogtatott be az életembe. Ezúttal nagyon hirtelen történt minden, szerdai nap jött egy érdeklődő telefon, és péntek délelőtt már eldőlt, hogy én játszom Linda szerepét. Július elején indult el újra a forgatás, úgyhogy szinte nem is volt időm a gondolkodásra.

Miért döntött a sorozat mellett?

Többek közt azért, mert láttam pár részt, és jól néz ki a képernyőn. Színházi színészként vannak előítéletei az embernek a napi sorozatokkal szemben, de ezek tényleg előítéletek. Meg kell tanulni ezt a műfajt is, ami elképesztő koncentráltságot és kitartást igényel.

Most mindenki azon van, hogy minőségi munkát adjon ki a kezéből.

Az is a döntésem mellett szólt, hogy ez egy konkrét, fix munka, ami belátható időtartamra szól, és bízom benne, hogy végig tudjuk csinálni a tervezett forgatást.

Gyorsan felvette a tempót?

Szerintem igen. Nemrég volt egy nap, amikor eléggé megcsúsztunk, és Stohl Bucival még volt egy bonyolultabb, hosszú jelenetünk. Mindössze húsz percünk maradt erre, de sikerült elsőre fölvennünk úgy, hogy nem volt hiányérzetem. Ez nagyon jó érzés! Annál nincs rosszabb, ha a színész úgy megy haza a forgatásról, hogy azon tépelődik, mit kellett volna másképp csinálnia, miért nem oldotta meg jobban az adott jelenetet.

Milyen lelkiállapotban volt a karantén alatt?

A karantént lelki szinten nagyon pozitívan éltem meg, jó időszak volt, arra tudtam fókuszálni, hogy mi is van velem. Elrendeztem a saját dolgaimat, sokat voltam együtt a lányommal.

Befelé építkeztem, és egyáltalán nem bántam, hogy pár hónapig nincs színház.

Sőt, márciusban, megvallom, kicsit megkönnyebbültem, amikor kiderült, hogy átmenetileg leállnak a színházak. Normál helyzetben egy színész nem engedheti meg magának, hogy kiszálljon a mókuskerékből és másfajta üzemmódba kapcsoljon, ezt az időszakot egy különleges lehetőségként éltem meg.

Házban vagy lakásban töltötte a karantént?

Lakásban élek, de sokat voltam zöldben. Állandóan kiszöktünk a természetbe. Sokat olvastam, ez egyfajta szertartás volt. Minden délután lementem egy közeli parkba pokróccal, és órákig elvoltam, élveztem a nyugalmat. Főztem is sokat, meg olyan dolgokat csináltam, amire amúgy egyáltalán nem jut időm. Terveztem, hogy komolyabban ráfekszem az angolra, de sajnos ebben nem voltam elég kitartó.

A Mintaapákban sokat forgat gyerekekkel. Kijön velük?

Nagyon jó a kapcsolatom velük, imádom a kölyköket. Azt azért tudni kell, hogy ők elképesztően fegyelmezett gyerekek, nagyon tudnak dolgozni, profik, koncentráltak. Kicsik, de tudják a dolgukat.

Lenne óvónő, mint a karaktere?

Igen, simán. Régen gondolkodtam olyasmin, hogy jó lenne gyerekekkel csinálni valamit, nem feltétlenül színjátszásban gondolkodva... kézművesség, szerepjáték, zenélés, bármi működhetne.

A karakter ugyanolyan helyzetben őrlődik tovább a második évadban?

A két legfontosabb partnerem a sorozatban Száraz Dénes, illetve Stohl András. Mindkettejükkel sok közös jelenetem van, tehát „Linda" döntése még nem született meg...

Kis szakma ez itthon, biztos sokakat ismert. Kinek örült legjobban a stábból?

Rengeteg emberrel dolgoztam már különféle produkciókban. Az egyik stábtaggal például három hete nem tudunk rájönni, honnan ismerjük egymást... A színészek közül csak Száraz Dénessel nem volt közös munkám. Mészáros Bélával több évadot forgattunk a Csak színház és más semmiben, illetve partnerek voltunk a BÚÉK-ban. Kamarás Ivánnal Rómeó és Júliát játszottunk együtt a pályánk elején. Stohl Bucival a Tűzvonalban című sorozatban voltunk házasok, de szinkronban is sokszor dolgoztunk együtt. Botos Évával pedig osztálytársak voltunk a Színművészetin, sőt szobatársak is a kollégiumban, de csak később lettünk barátnők.

Milyenek voltak akkor?

Sok mindenben hasonlítottunk egymásra, és voltak súrlódásaink. Tegyük hozzá, hogy én nagyon radikális voltam akkor: 18 évesen vettek fel, mindenről megvolt a határozott véleményem, és ezt hangoztattam is.

Van hobbija?

Az utazás az, de kénytelen vagyok elfogadni, hogy most nem lehet ugrálni, ez nem az az időszak. Korábbi években, ha volt négy-öt szabadnapon az elfoglaltságaim közt, mindig mentem ide-oda.

Volt nagyon emlékezetes útja?

Mindegyik utam nagyon emlékezetes. Vonzódom a mediterrán helyekhez, Spanyolország, Portugália nagy kedvencem. Ha délen vagyok, tengernél, melegben, akkor egyszerűen más dimenzióba kerülök, ott vagyok elememben... A lányommal eddig minden nyáron elutaztunk kettesben tengerpartra, ez most sajnos elmarad. Ha pedig tényleg szabadon lehet majd utazgatni, akkor biztosan valami kalandos, távoli helyet választanék, mondjuk Mexikót vagy Perut.