Sokan irigylik az egykéket, mert nem kellett senkivel osztozniuk a szobájukon, jó esetben minden figyelmet, szeretetet, dédelgetést megkaptak a szüleikről, mivel egyedüli gyerekek voltak a családban. Az egykék egy része pedig pont a nagycsaládos életformát választaná, a sok testvér miatt, mert úgy gondolja, hogy ilyen közegben bizonyára nem lehet unatkozni.
Most egy furcsa tanulmány azt bizonygatja, hogy a mentális egészségünk rosszabb, ha sok testvér mellett töltjük tinédzseréveinket. De mielőtt továbbmegyünk, tisztázzuk, mi a mentális egészség.
Egy megfogalmazás szerint a jó mentális egészség olyan jólléti állapot, amelyben az emberek ki tudják bontakoztatni képességeiket, meg tudnak birkózni a stresszel, képesek munkát végezni, és hozzá tudnak járulni a közösségi élethez. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya". Fontos kiemelni, hogy a fogyatékkal élés nem zárja ki az egészséget. Egy harmadik definíció szerint a mentális egészség egy olyan jólléti állapot, amelyben az egyén megvalósíthatja saját képességeit, képes megbirkózni az élet okozta stresszel, tud produktívan dolgozni és képes bekapcsolódni egy közösségbe.
Egy új tanulmány szerint minél több testvér mellett növünk fel, annál rosszabb lesz a mentális egészségünk - bár ez persze nem minden esetben van így, számos tényezőt figyelembe kell venni.
A vizsgálatban
9417 kínai és 9191 amerikai
tinédzser vett részt, akik kissé eltérő kérdéseket kaptak. Doug Downey, a tanulmány vezető szerzője, az Ohiói Állami Egyetem szociológiaprofesszora szerint nem lehetett előre megjósolni, milyen eredményt kapnak.
A professzor szerint korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a több testvér jelenléte pozitív hatásokkal (is) jár, de ők más válaszokat találtak a kérdésre. Az egyik tényező, amely szerinte magyarázatot adhat az eredményekre, az állításukra, az, hogy kevesebb "erőforrás" jut egy gyerekre, minél többen vannak.
Ezt a jeleséget sokan ismerik, hiszen minél nagyobb a család, annál kevesebb idő, pénz, figyelem jut egy-egy gyerekre (sok esetben még többet dolgoznak a szülők). Ez már babakorban megjelenik: az első gyermeknél még gondosan-precízen mérik minden este a fürdővíz hőfokát a szülők, a harmadik-negyediknél már csak beleteszik a kezüket és közlik, hogy "jó lesz az a víz." Az első gyereknek mesélnek, olvasnak este, akár fél órát is, a negyediknek sok esetben már csak a testvérei mesélnek, vagy megy a mese laptopról, mert a szülők fáradtak.
A tanulmány szerint a kevesebb szülői figyelem hatással lehet a gyermek fejlődésének különböző aspektusaira, többek között a kognitív képességeire (figyelmére, megfigyelőképességére, érzékelésére, észlelésére, emlékezetére, gondolkodási funkcióira), szociális és érzelmi jólétére. Ugyanakkor ha nagycsaládban növünk fel, kisebb a valószínűsége annak, hogy elválunk - erre jutottak az Ohio Állami Egyetem kutatói.
Ahogy egy korábbi, Downey által vezetett tanulmány megállapította, a testvérek megléte előnyökkel is jár: a testvérekkel rendelkező óvodás gyermekek jobb szociális készségeket mutattak, mint azon társaik, akik egyedül nőttek fel.
Egy másik, 2016-os tanulmány, amelyet nem Downey végzett, azt mutatta ki, hogy a nagycsaládban való felnövésnek nincs káros hatása a fizikai és mentális egészségre a középkorú felnőttek esetében. Az is kiderült, hogy a gyerekek 11 éves korukig az idejük egyharmadát a testvérükkel töltik, így a testvérek formálják egymás személyiségét, és alakítják a másik egészségét.
Egy 2010-es tanulmány eredményei szerint a lánytestvérek a negatív érzelmek elkerülésében segítették testvéreiket. A lánytestvérrel rendelkező kamaszok a lánytestvér nélküli gyerekekhez képest
kisebb valószínűséggel számoltak be arról, hogy magánytól, szeretethiánytól vagy bűntudattól szenvednének
- erről itt olvashat hosszabban. Downey kutatásáról itt olvashat.
A furcsa, kizárólag két országból származó tinédzsereket vizsgáló új kutatás egyetlen dolgot nem tudott vizsgálni: a
szeretet gondoskodó erejét, ami egy-egy nagy családot jellemezhet és a testvérek közötti örök köteléket,
ami életük végéig egy semmi mással össze nem hasonlítható kapcsot alakít ki közöttük. Nem véletlen, hogy a magyar sztárok között is sokan nagy családot alapítottak.
Oláh Gergő és párja 2008-ban házasodtak össze. 2010-ben született meg Karla, a következő évben világra jött Denisz. Őket követte 2015 novemberében Nolen Gergő, 2018 augusztusában pedig Anna. Az ötödik gyerekük 2021 szeptemberében született - a mélyen katolikus énekes mindig elmondja, mennyire sokat jelent neki, hogy nagy család, sok gyerek van körülötte.
Till Attilának három fia van: Andor, Simon és Félix, Gerendás Péter Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerzőnek pedig kilenc gyermeke van, közülük vannak, akik már felnőttek és együtt zenélnek édesapjukkal. Kovács Ákosék is nagy családban élnek, négy gyerekkel.