Zsilipkúra tengeri rontás ellen

A terv lényege, hogy a jövőben "láthatatlan" zsilipkapukkal és mesterséges sziklazátonyokkal próbálják csökkenteni az apály és dagály káros következményeit.

A tenger ereje és az ember furfangja ismét megmérkőzik egymással, hogy kiderüljön, meg lehet-e menteni a velencei lagúnát a víz és a szél egyre dühöngőbb szeszélyétől. Az olasz kormány illetékesei és a szakemberek nagytanácsa ezekben a napokban hozza meg a döntést arról, hogy útnak indítsák-e a MOSE elnevezésű városvédő programot. A terv lényege, hogy a jövőben "láthatatlan" zsilipkapukkal és mesterséges sziklazátonyokkal próbálják csökkenteni az apály és dagály káros következményeit.

Az utóbbi időben a természeti elemek valósággal összefogtak a "tengerek királynője", a gyönyörű Velence ellen. Különösen az 1966-os áradás ébresztette rá a világot, mennyire gyengült a város ellenálló képessége a különféle csapásokkal szemben. Világossá vált, hogy semmi sem pótolja a nagy ívű "életmentő" terveket. Mégis harminchat esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megannyi toldozás-foldozás után történjék végre valami. Ha a kormány igent mond a MOSE-tervre, 2,6 milliárd eurós beruházással hozzáláthatnak a betegségek orvoslásához.

A Velencét sújtó nyavalyák között elsősorban a dagály és apály váltakozása szerepel. A "magas víz" immár több évtized óta a velenceiek mindennapi nyűgévé vált, egyre gyakrabban kell magukkal vinniük magas szárú gumicsizmát, hogy átmehessenek például a Szent Márk téren.

A legfőbb feladat tehát: megzabolázni a féktelen tengervizet. A tervek szerint hetvenkilenc "láthatatlan" zsilipet helyeznek majd el a lagúnát a tengerrel összekötő három bejáratnál, vagyis San Nicolo, Malamocco és Chioggia kikötőinél.

A környezetvédők azonban joggal hívták fel a figyelmet e megoldás hátrányaira. A zsilipemelgetés ugyanis hirtelen megváltoztatná az egész "vízháztartást". Az üvegházhatás következtében ráadásul a következő száz évben legalább húsz centiméterrel emelkedik majd a tenger vízszintje, ennek következtében Velence még nagyobb területeit fogja elönteni a víz. Emiatt a zsilipeket egyre gyakrabban kell majd felemelni, s mindez az említett káros környezeti hatások további súlyosbodásához vezet.

E szempontok figyelembevételével született az a kiegészítő ötlet, hogy a zsilipek mellett "rögzített gátakat", vagyis mesterséges, 750-1400 méter hosszú sziklazátonyokat helyezzenek el a lagúna bejáratai elé. Ezek önmagukban is visszafognák a sirokkó erejét és a víz áramlását, ezenkívül lehetővé tennék, hogy a mozgó zsilipeket évente legfeljebb háromszor-négyszer kelljen felemelni.