Ötven éve fedezték fel az élet titkát

1953 áprilisában olyan cikk jelent meg a Nature-ben, amely egycsapásra megváltoztatta a biológia tudományát. Watson és Crick - Wilkins és Franklin kutatásaira alapozva - felvázolta a DNS szerkezetét. Megkezdődött a molekuláris genetika máig tartó aranykora.

A teóriák ideje azonban lejárt. 1961-ben, míg mindenki más csak gondolkodott, Marshall Nirenberg és Johann Matthaei dekódolta a kód egyik "szavát", méghozzá azon az egyszerű módon, hogy tisztán U-betűkből (uracilból - ami a DNS-ben a T-nek, vagyis a timinnek felel meg) egy RNS darabot készített, majd ezt aminosavak oldatába helyezte. A riboszómák itt olyan fehérjét állítottak elő, amely a fenilalanin nevű aminosavak sokaságából állt. A kód első megfejtett szava tehát az UUU volt, ami fenilalanint jelent.

1965-re a teljes kód ismertté vált, s megkezdődött a modern genetika időszaka. Az 1960-as évek úttörő felfedezései az 1990-es évekre rutineljárásokká váltak, a harmadik évezred elején pedig megkezdődött a genetikai információk feltérképezésnek és értelmezésének, a genomika tudományának diadalmenete.

A szövegek forrásaként Matt Ridley: Génjeink c. könyve szolgált, az Akkord Kiadó engedélyével.