100 éve indult el Amundsen az Északnyugati Átjáróhoz

Vágólapra másolva!
Száz éve, 1903. június 16-án indult el Kristiania (ma Oslo) kikötőjéből Roald Amundsen arra az útjára, amely az Északnyugati Átjáró bejárásaként vonult be a történelembe.
Vágólapra másolva!

A norvég Roald Amundsen és hattagú legénysége a Gjöa nevű, 22 méter hosszú, 6 méter széles, 47 tonnás vitorláshajó fedélzetén indult el - a vitorlás egy 10 kW teljesítményű segédmotorral volt fölszerelve. A hajó kis mérete előnyt jelentett a jég és a szigetek közötti navigálásban. Amundsen az expedícióra nagy kölcsönöket vett fel, ám egy újságcikk keltette pánik miatt a felfedező hitelezői elől szökve, éjjel hagyta el Oslo kikötőjét.

Az Átjáró az Északi Sarkkörtől körülbelül 800 km-re északra, az északi Sarktól mintegy 2000 km-re délre található, Kanada szigetei között 1450 kilométerem át húzódó tengeri csatornák és szorosok kelet-nyugati irányú sora, amely a Baffin-szigettől északra kezdődik és az Alaszkától északra fekvő Beaufort-tengerig tart. Az Atlanti Óceán felől tízezernyi úszó jéghegy között közelíthető meg, a Csendes Óceán felőli kijárata hasonlóan veszedelmes.

Amundsen Grönland nyugati részétől indulva a Lancaster-szorostól a Peel- és Franklin-szoroson át a Vilmos király-szigetig hajózott. A szigetet kelet felől kerülte meg, és két telet töltött egy öbölben a délkeleti partoknál. A telelés helyét Gjöahavn-nak nevezték el, itt megfigyeléseket folytattak, feltérképezték a környező szigeteket. Amundsen ezután feltárta a Simpson-szorost, majd 1905 augusztusában átjutott a szigetekkel teleszórt szorosokon, és harmadszor is áttelelt a 138-ik hosszúságon. Innen szánon a 300 km-re lévő Fort Yukonba ment, majd, mivel itt nem volt távíró, további 200 km-t tett meg Eagle Citybe, hogy onnan adjon hírt eredményeiről.

Forrás: noaaAz expedíció 1906 nyarán a Bering-szoroson át a Jeges-tengerről a hajóval kijutott a Csendes-óceánra, és az utat október 19-én Kaliforniában, San Franciscóban fejezte be. Az úton Amundsen bemérte az északi mágneses pólust, s megállapította, hogy az 70 év alatt 50 mérfölddel nyugatabbra húzódott. Néprajzi kutatásokat is végzett az eszkimók között, s azt is bebizonyította, hogy a legendás átjárónak - legalábbis az akkori műszaki lehetőségeket tekintve - gyakorlati jelentősége nincs.

Amundsent hazatérésekor nemzeti hősként ünnepelték. A Gjöát a San Franciscó-i norvégok megvásárolták a város számára, de a karbantartás elmaradása miatt a hajó egyre rosszabb állapotba került, s a norvég közvélemény tiltakozása nyomán Amerika 1972-ben, Amundsen 100-adik születésnapján Norvégiának ajándékozta. Otthon közadakozásból restaurálták, s ma a Bygdy-félszigeten látható, Nansen Framja mellett - amelyen Amundsen is hajózott.

Az Északnyugati Átjárót 1944-ben Henry A. Larsen egy szkúneren egy nyár alatt végigjárta. 1969-ben haladt rajta keresztül az első kereskedelmi hajó, a Manhattan nevű amerikai jégtörő, 21 nap alatt.