Befejezték Dávid megtisztítását

A múlt héten leleplezték Michelangelo szobrát, miután több mint száz év után újra megfürdették, hogy fél évezredes születésnapját teljes pompájában ünnepelhesse.

Egy teljes év kemény munkája során desztillált vízzel, cellulózzal és agyaggal tisztították meg a rá rakódott szennytől és kénlerakódásoktól a világ talán legismertebb szobrát. A galéria igazgatója sajtótájékoztatón azt is bejelentett, hogy ezentúl évente nyolc alkalommal rendszeresen megvizsgálják és portalanítják Dávidot.

A restaurátorok a kezdetektől a támadások kereszttüzében dolgoztak, miután sokan attól féltek, hogy az alkotás a beavatkozás során visszafordíthatatlanul megrongálódik. Már a munkálatok megtervezése is hatalmas vihart kavart, óriási szakmai vita bontakozott ki ugyanis arról, hogy melyik eljárás a leghatékonyabb és a legkevésbé veszélyes a szoborra nézve.

Az elsőként kijelölt főrestaurátor például annak a véleményének adott hangot, hogy a tisztításhoz csupán száraz ecseteket szabad használni, az évszázados lerakódások pedig kifejezetten jól állnak Dávidnak. A szakember elképzelését azonban hevesen támadták, aki hamarosan le is mondott megbízatásáról. A galéria igazgatója, Franca Falletti szerint sem elég hatékony az ecsetes tisztítás, és a szobornak egy alapos vizes fürdőre is szüksége van, hogy valóban az örök ifjúság szimbóluma lehessen, ahogy Michelangelo annak idején elképzelte.

"Dávid még mindig önmaga. Csak abban kell segítenünk, hogy a márvány visszanyerje egykori fényét" - fogalmazott a munkálatok megkezdésekor Cinzia Parnigoni főrestaurátor. A szobrot az előzetes tervek ellenére végül nem mozdították el megszokott helyéről a felújítás kedvéért, így a firenzei Galleria dell'Accademia közönsége figyelemmel kísérhette a restaurátorok munkáját.

Az immár teljes szépségében pompázó alkotás idén ünnepli ötszázadik születésnapját. Az évfordulóra, illetve a felújított szobor megtekintésére előreláthatóan még többen lesznek kíváncsiak, noha Dávid így is több mint 1,2 millió látogatót vonz évente Firenzébe.

A restaurálás során azonban nemcsak a felszíni tisztítással foglalkoztak a szakemberek, hanem alaposan meg is vizsgálták az öt méter magas alkotást, amelyet Michalengelo annak idején egyetlen márványtömbből faragott ki. A tisztítást megelőző vizsgálat során kiderült például, hogy a szobor bokáira túl nagy terhelés nehezedik. A galéria vezetői ezért statikusokat kértek fel, hogy találjanak módot a kőóriás stabilizálására.

Azóta nem egy alkalommal kellett a jelenlegi mosdatásnál jóval keményebb próbákat kiállnia.

A Góliát

1463-ban a firenzei dómépítő műhely megbízta Agostino di Duccio szobrászt, hogy a Dóm kórusának egyik pillérére óriási márványtömbből "Gigász"-t faragjon. Ő a tömböt kinagyolta ugyan, de később félbehagyta a munkát. A műhely ezután a Rómából éppen visszatért Michelangelo Buonarrotihoz fordult, s ő 1501 szeptemberétől 1504 tavaszáig elkészítette a világ máig legismertebb szobor-alakját: Dávidot.

Az elkövetkező évszázadokat Dávid a firenzei Signoria terén a Palazzo Vecchio (Városháza) előtt töltötte, ahol semmi sem óvta az időjárás viszontagságaitól. Ráadásul 1527-ben egy felkelés során megsérült, majd 1843-ban sósavval tisztították meg felszínét. 1873-ban került arra a védett helyre, ahol ma is látható, azaz a Galleria dell'Accademiába (Akadémiai Galéria); itt azonban - 118 évvel később, 1991-ben - egy olasz festő kalapáccsal támadt rá, és összezúzta bal lábának egyik lábujját.