Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ismét rendszeresen indultak az űrrepülőgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világűr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.
Az elmúlt időszakban több apró kísérőgalaxist is azonosítottak a Tejútrendszer körül, amelyek egy része Galaxisunk árapályhatásától szétbomlóban van. Hasonló események nyomait a Tejútrendszerben is el lehet csípni: elnyúlt csillagáramlások formájában azonosíthatók egy-egy régebben felbomlott törpegalaxis égitestei. Ezek közül a legújabban talált áramlás közel 30 ezer fényévre van tőlünk, tagjai kb. 230 km/s-os sebességgel mozognak a Tejútrendszer centruma körül. A képződmény hossza minimum 30 ezer fényév, valódi mérete akár tízszer ekkora is lehet - talán egész Galaxisunkat átszeli.
A Tejútrendszer közelében felfedezett törpegalaxisok száma még mindig alatta van az elméletileg előrejelzett értéknek. Ennek egyik lehetséges magyarázatára egy szimuláció mutatott rá: elképzelhető, hogy sok olyan láthatatlan tömegből álló, sötét anyagcsomó van a közelben, amely nem fejlődött csillagvárosokká. Emellett a közeli apró galaxisok jelentős része bele is olvadhatott a Tejútrendszerbe - azonban kiderült, hogy sok ma ismert szomszéd törpegalaxis fémekben túl gazdag ahhoz, hogy a Tejútrendszer halojának idős csillagait alkothassák.
A távolabbi galaxisok között is mutatkoznak halvány objektumok. Másodszor akadtak a szakemberek olyan galaxisra, amelyben alig találhatók csillagok, ezért alig lehet megfigyelni. Az Kos (Aries) csillagképben lévő objektum távolsága kb. 153 millió fényév, átmérője pedig mintegy 200 ezer fényév lehet - azaz kicsit nagyobb, mint a Tejútrendszer. Egyelőre nem sikerült az új galaxisnak az optikai tartományban is nyomára akadni. Egyes elgondolások alapján a látványos csillagkeletkezést mutató, fényes galaxisok csak a jéghegy csúcsát képezik, és sok ilyen halvány, csillagokat valamiért alig gyártó, és így nehezen észrevehető objektum rejtőzik még az űrben.
A törpegalaxisoknak a csillagvárosok fejlődésében betöltött szerepét nehéz tisztázni, mivel nagy távolságban alig vehetők észre. A Hubble-űrteleszkóp 2004-ben készült ultra-mély-ég felvételének (HUDF) elemzésekor több mint 500 olyan csillagvárost azonosítottak, amelyek kevesebb mint egymilliárd évvel az Ősrobbanás után léteztek. A róluk érkező fény tehát akkor indult útjára, amikor a Világegyetem kora kevesebb mint 7%-a volt a jelenlegi 13,7 milliárd évnek. A kérdéses galaxisok jellemzően kisebbek a Tejútrendszernél, többségük törpegalaxis lehet.
Elkészítették a Világegyetem jelenlegi legnagyobb térképét, amely az eddigi legtöbb távoli galaxist ábrázolja. Az eredmények alapján a szuperhalmazok (a galaxisok és galaxishalmazok ma ismert legnagyobb csoportosulásai) a korábbinál nagyobb, egymilliárd fényéves méretig is azonosíthatók.
A felmérés megerősítette: a Világegyetem legnagyobb része láthatatlan anyagból és láthatatlan energiából áll. A csillagvárosok megfigyelt térbeli eloszlása egybevág azzal a modellel, amely szerint a Világegyetemet alkotó anyagnak csak néhány százalékát teszi ki az általunk ismert "normális", fénylő anyag. A maradéknak közel 25%-át láthatatlan tömeg alkotja egzotikus, egyelőre ismeretlen részecskékkel és/vagy égitestekkel; a legnagyobb részt pedig a még kevésbé ismert, láthatatlan energiának nevezett "valami" teszi ki.