Az elővigyázatosságot a legutóbbi, 2002 decemberi nagyobb kitörés indokolja. Akkor hatalmas szikladarabok repültek és láva ömlött a Stromboliból a tengerbe, földrengés és heves robbanások kíséretében. Pusztító szökőár keletkezett, amely részben elmosta a környező szigeteket, a lakosságot pedig ki kellett telepíteni.
Több mint négy évig tartó álom után a Stromboli újra fokozott aktivitást mutat: a tűzhányó északi részén két kráterből folyik a láva - jelentették vulkanológusok. A Szicíliától északra fekvő apró, alig 12 négyzetkilométer nagyságú tűzhányósziget és a szomszédos Lipari és Panarea szigetek lakossága jelenleg nincs közvetlen veszélyben, de szirénaszó figyelmeztet, hogy senki ne menjen a part közelébe.
A Szicíliától északra, Milazzo kikötőjétől kb. 30 km-re lévő, 926 méteres magasságba emelkedő szárazulat - mint ahogy a Lipari-szigetcsoport összes tagja - teljes egészében vulkáni működésnek köszönheti létrejöttét. Stromboli érdekessége többek között abban rejlik, hogy felépítménye valójában egy igen tekintélyes méretű tűzhányó. Ugyanis ha magasságát a tenger fenekén lévő talapzatától számítjuk, máris egy majd 3000 méteres vulkánnal van dolgunk.
A Stromboli működéséről már az ókor nagy tudósa, Arisztotelész is beszámolt, tőle tudjuk például, hogy a kor hajósai a Földközi-tenger világítótornyának is nevezték ezt a tűzhányót, mert folyamatos működésével - amely során szinte szabályos időközönként izzó lávafoszlányokat röpít a magasba - éjszaka kiváló tájékozódási pontként szolgált.
Műholdkép: egyelőre csak felhőket kelt a Stromboli
Kérésünkre az ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoportja, műholdképes partnerünk is a kitörés nyomába eredt, de markáns eredmény szerdán este még nem volt ezen a téren: a szigetvulkán kitörésének füstje az űrfelvételeken még nem látszott. A füst részecskéin kicsapódó felhők vonala azonban igen, ahogyan azt az alábbi képpáron is megfigyelhetjük.
Az AQUA műhold helyi idő szerint délután fél négykor készült felvételén jól látszanak a szigetcsoport tagjai, s Strombolit azonban egy kelet felé sodródó felhősáv széle takarja. Ha jobban megnézzük a képet, azt is láthatjuk, hogy a sziget felett egyetlen felhő van, és kelet-délkeleti irányba felhősor indul a szigettől (a feliratos képen narancssárga vonallal körberajzolva). Nagyobb kitörésre utaló fekete vagy színes füst, hamu azonban nem látható.
A felhősor és a sziget feletti gőz ebben az esetben a gyenge kitörés jele. A légkörbe a kép készítése előtt csak gőz és kisebb mennyiségű füst kerülhetett: e füst részecskéin felhők csapódnak ki. A kitörés hevesebbé válása esetén a műholdképeken is jobban követhetővé válik.
Az AQUA műhold MODIS-rendszerének felvételét február 28-án rögzítette az ELTE vevőállomásán Timár Gábor és Kern Anikó.
MTI/[origo]