A kontinens délnyugati részén terül el az 1990-ben függetlenné vált Namíbia. Az európaiak számára a Jóreménység fokát először körbehajózó portugál Díaz által felfedezett földdarabon később holland telepesek jelentek meg, majd főleg a német, kisebb részt pedig a brit gyarmatosítás színtere volt. A holland örökség a főváros, Windhoek, a német a délnyugati kikötőváros, Lüderitz nevében maradt fenn. A gyarmatbirodalmak felbomlásakor dél-afrikai uralom alá került ország csak másfél évtizede nyerte el függetlenségét, a fontos kikötő, Walvis Bay pedig 1994-ben került Dél-Afrikától Namíbiához.
Az ország partjai mentén, 1600 kilométer hosszan, változó szélességben találjuk a Namíb-sivatagot. Ez a kontinensek trópusi részének nyugati partjain kialakult más sivatagokkal, pl. a dél-amerikai Atacamával rokon. Itt érik a partokat a hideg tengeráramlások, amelyek mentén a hideg levegő leszáll, így a felhők eloszlanak. Namíbia partjait a Benguela-áramlás hűti. A part Földünk egyik legszárazabb, és - mivel Afrikának ez a része közel 80 millió éve hasonló földrajzi pozícióban van - legrégebbi sivataga. A helyenként évi 1 milliméternél is kevesebb csapadék a tengeri ködből lecsapódó kevés párából jut a vidékre. Nagyított képünkön is láthatunk ilyen ködöt a fent említett két kikötőváros között.
Az alsó nagyított kép eltérő időpontban, így felhőmentesen mutatja a Botswana (Becsuánaföld) nagy részét kitevő Kalahári-sivatagot. Ez kevésbé zord hely, egy része öntözővízhez is jut; az Angolából érkező és a Namíbia hosszú, keleti kinyúlását, a Caprivi-sávot átszelő Okavango-folyó évente kb. 11 köbkilométer vizet juttat az északi részére. Ez a víz részben elpárolog, kisebb része pedig a lefolyástalan Ngami-tavat táplálja. Az Okavango a világ legnagyobb szárazföldi deltáját alakítja a sivatag északnyugati peremén, a vadvilág különös, elzárt paradicsomát hozva létre. A Kalahári keleti részein látható fehér foltok kiszáradt sós tavak aljzatai.
A TERRA műhold MODIS-rendszerének képei március 24-én és 27-én készültek (NASA).
Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)