A felhőkből kirajzolódó bóra - a hét műholdképe

E heti műholdképünkön az Adriai-tenger egész térségeben figyelhetjük meg, milyen kiterjedt áramlási rendszer leglátványosabb része az adriai part szélvihara, a bóra.

A bóra az Adriai-tengert északkelet, a hegyek felől elérő hideg szél. Az a légáramlat, amely később az Adria viharát kelti, először a Nyugat-Dunántúlon, az Alpok és a Bakony közötti szélcsatorna folytatásában vehető észre, hiszen felhőutak (a felhők szélirányban rendezett sora) rajzolják ki irányát.

A felvétel készítésekor kicsit gyengébben, de hasonló felhőutak alakultak ki a Balatontól délkeletre is (ezeket sötétkék nyilakkal jeleztük, miként délebbre az áramlat haladását is). A légáramlás eléri a Dinári-hegység lejtőit, ahol a levegő felemelkedik, és a hegyek szél felőli oldalán sűrű, ún. orografikus (hegység által keltett) felhőzet alakul ki. A hegység gerincvonalától délnyugatra aztán a leszálló áramlás felhőoszlató hatása miatt már felhőtlen az ég, bár Rijeka és Split között néhol még hullámfelhők jelzik az áramlás erejét.

A felvétel kiterjedése 1000x1000 kilométer

Töltse le a felvételt feliratok nélkül, nagyobb méretben!

A felvétel legérdekesebb része (alsó, nagyított képünk ezt mutatja), ahol ez a hegyekből lezúduló förgeteg eléri a tengert. A part mentén néhány kilométeres szélességben világoskék, szinte fehér sáv alakul ki (a felső, áttekintő képen kék pontokkal jelölt területeken). Itt a vihar által a vízből kifújt légpermet világosítja meg a tengerfelszínt. Az Adria másik partján, Olaszországban aztán ismét felemelkedik, majd lesüllyed a légáramlat; az Appenninek keleti oldalán felhők, a nyugatin derült idő jelzi ezt. Róma és Nápoly környékére már lényegesen legyengül az áramlás ereje, bár a szél itt még mindig hidegebb, mint a helyi levegő. Ezen a parton a jelenség neve nem bóra, hanem misztrál, és mivel az Appenninek keleti oldalán is meleg tenger, az Adria helyezkedik el, előfordulása itt ritkább, mint az Alpokhoz közeli partokon - csak a mostanihoz hasonlóan erős áramlatok idején alakul ki.

A felvétel kiterjedése 250x250 kilométer

A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét január 23-án rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.