Üzenet a jövőből

Közel negyedmilliárd forintot költ a Magyar Tudományos Akadémia arra, hogy nemzetközileg elismert kutatók itthon alapítsanak kutatócsoportot. A pályázat első eredményhirdetése után örömmel tér haza biológus, csillagász és matematikus, illetve marad itthon kutatóorvos, nyelvész és biokémikus, hogy akár világviszonylatban is jelentős szellemi műhelyt próbáljon teremteni. 1930-ban Szent-Györgyi Albertet is hasonló programmal hívta haza az akkori kultuszminiszter, és akkor is válság volt.

"Remélem, hogy nem egy néma beszélő fejet látnak most Budapesten" - kezdte Kiss László a videokonferencián való hozzászólását Ausztráliából, Sydney-ből, abban az utánozhatatlan stílusban, ami nem változott, mióta 1999-ben előadást tartott a csillagászati szakköröm számára, még itt Óbudán.

A Lendület Fiatal Kutatói Programmal kapcsolatban azonban még ez a 21. századi technikai megoldás is jól sikerült: Kaliforniától Ausztráliáig mindenhol volt kép és hang, és a sajtótájékoztatón vagy így, vagy fizikailag is a helyszínen sorra megszólaltak azok a fiatal kutatók, akik a Magyar Tudományos Akadémia új programjának köszönhetően most itthon folytatják a munkát.

Kiss László például hét év után jön haza Ausztráliából, ahol világszerte elismert asztrofizikus lett belőle. "Körülbelül másfél éve kezdett foglalkoztatni a hazatérés gondolata, és ezt most lehetővé teszi ez a perspektivikus program, ami a legnagyobb nemzetközi pályázatokkal összevethető, óriási dolog. Köszönet érte" - mondta a csillagász, akinek felesége épp most várja második gyermeküket.

Agyvisszaszívás

A Lendület program valóban egyedülálló kezdeményezés: az MTA évi 240 millió forintot különített el a saját költségvetéséből új kutatócsoportok létrehozására, illetve ezen keresztül nemzetközileg elismert kutatók Magyarországra való visszahívására vagy itthon tartására. A most indult pályázati program első hat nyertese legalább öt évig Magyarországon folytatja munkáját, és itthon alapít kutatócsoportot, amelyet sikeres munka esetén már három év után véglegesíthetnek az MTA kutatóhálózatában.

Ez tulajdonképpen egy fordított agyelszívás, vagy inkább agyvisszaszívás. A lényeg a kutatói csoportok alapításán van. Napjainkban ugyanis rengeteg a lehetőség arra, hogy egy kutató hosszabb-rövidebb ideig külföldön dolgozzon, tanuljon, tapasztalatokat szerezzen. A jó szakembereket azonban szerte a világban szívesen látják, és ha valaki egy nemzetközi kutatócsoport stabil tagjává válik, már nehezebb a visszatérés. A Lendület program legfontosabb eleme az, hogy a hazatérő kutatók itthon alapítanak egy olyan szellemi műhelyt, amely - legalábbis regionális szinten - vezető szerepet játszhat egy adott szakterületen.

"A cél az, hogy a 21. században kevésbé legyen jellemző, hogy kutatóink külföldön dolgozzanak. Érjenek el itthon eredményeket, és neveljék ki az utánpótlásukat" - mondta Pálinkás József, az MTA elnöke a sajtótájékoztatón.

Nincs most pénz a kutatás-fejlesztés erősítésére

A Lendület program első pályázati kiírására 28 pályamunka érkezett, amelyek kétharmada támogatható. "Ott vannak a szekrényben, ha esetleg valaki támogatni szeretné őket. Elsősorban a kormányra, költségvetésre gondolok" - mondta Pálinkás.

A válságkezelő kormány azonban nem tekinti prioritásnak a kutatás-fejlesztés támogatását, ami a rövid távú, válságkezelő stratégia szempontjából érthető, hiszen a kutatás-fejlesztés hosszú távon megtérülő befektetés. Az új kormány egyik első intézkedéseként megszüntette a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri posztot.

Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy számos fejlett ország éppen most, a válság alatt emeli a kutatás-fejlesztésre szánt erőforrásokat. "1930-ban Szent-Györgyi Albertet is hasonló programmal hívta haza az akkori kultuszminiszter. Akkor is válság volt. A válság majd véget ér, és azok az országok lesznek jó helyzetben, akiknek tehetséges kutatói vannak" - mondta Pálinkás.

A Földön kívüli élettől a rákkutatásig

A támogatott kutatók fiatal koruk ellenére mindannyian szakterületük nemzetközileg elismert szaktekintélyei. A kutatási témák között nemcsak olyanokat találunk, amelyek várhatóan konkrét gyakorlati hasznot hoznak (például a ráksejtek áttétképzésének vizsgálata). Kiss László és csoportja például más csillagok körül keringő bolygórendszereket vizsgál majd, és olyan Föld-típusú bolygók felfedezését reméli, amelyeken esetleg élet is létezhet. Egy ilyen területen még a részeredmények is ékesen bizonyítanák az alapkutatások fontosságát.

Nem sokkal az éppen ilyen bolygókra vadászó Kepler indítása után talán furcsán hangzik, hogy Piszkéstetőről versenyzünk majd a méregdrága űrteleszkóppal, a hangsúly azonban a kutatón, illetve az általa megszerzett tudáson, az ötletein van: ebben az esetben például első ízben kombinálják az asztrofizika egyes elemeit az exobolygók kutatási technikáival, és részben ettől remélnek előrelépést.

Van olyan kutatási téma is, amely világviszonylatban is vadonatúj, és egyik legelismertebb képviselője Papp Balázs, aki Szegeden alapít kutatócsoportot. Az ő területe a rendszerbiológia (ez nem a rendszertan), amely a mesterséges intelligencia és a molekuláris biológia módszereivel szeretne értékes információkat, összefüggéseket, mintázatokat kibányászni abból a hatalmas adattömegből, amelyekkel például a genomprogramok árasztottak el bennünket. A kutatócsoportnak itt az is feladata, hogy ezt a tudományt meghonosítsa Magyarországon.

Pálinkás József, az MTA elnöke gratulál Papp Balázsnak

Mit lehet itthon csinálni?

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mire elég az évi 240 millió forint hat kutatócsoport számára, mit lehet itthon csinálni, amikor mondjuk egyetlen genetikailag módosított egér előállítása körülbelül 10 millió forintba kerül? Vagy hogy a fenti kérdésre visszatérjünk: milyen szerepe lehet hazánknak a nagytávcsöves exobolygó-vadászat mellett szerényebb műszereinkkel?

"Megfelelő észlelési programmal meglepően nagy - mondja Kiss László. "Egyszerűen arról van szó, hogy a hazai műszerekhez hasonló kisebb távcsöveknek van egy nagyon fontos előnye: a szinte korlátlanul rendelkezésre álló távcsőidő. Egy 8-10 méteres óriástávcsövön a legritkább esetben kaphat valaki 2-3 éjszakánál több időt, sőt, nagyon sok vezető műszeren nem is éjszakákban, hanem órákban mérik a kiosztott megfigyelési időt. Ezzel szemben egy 0,5-1 méteres kisműszeren, mint amilyenek a Piszkéstetői Obszervatóriumban is vannak, nyugodtan lehet tervezni akár évekig tartó megfigyelés-sorozatot. Ezzel megnövelhetjük az érzékenységet olyan jelenségekre, amelyeket pár éjszakányi óriástávcsöves méréssel soha nem lehet kimutatni. Tehát nem csak a méret, hanem az ügyes felhasználás is számít, amire nagyon jó példa a Bakos Gáspár által vezetett HATNet bolygókereső program: az északi féltekén üzemelő kicsiny robottávcsövek durván 10 centiméteres műszerek, amelyek előnye a nagy látómező és automatikus működés hónapokon át." (A teljes interjú rövidesen a Világűr rovatban lesz olvasható.)

Most lesz majd robottávcső a Mátrában is: Kiss Lászlóék tervei között szerepel, hogy a fenti észlelési robottechnikát bevezetik Piszkéstetőn. Tardos Gábor kriptográfiai kutatócsoportot alapít, amelynek célja, hogy a digitális információ titkosításának matematikai alapjait építse. A német származású Marcus Kracht (akinek felesége magyar) azért dolgozik Budapesten, mert mint elmondta, nálunk nagyon erős a matematika, a logika és a nyelvészet, ami ideális feltételeket teremt a saját, a párbeszéd mélyebb megértését vizsgáló munkájához. Buday László azt kutatja, hogy a tumorsejtek hogyan képeznek áttéteket a szervezetben. Szabadics János ma még külföldön is igen ritka vizsgálati módszerrel képes tanulmányozni az emberi agyat, amitől például az epilepszia okának jobb megértését reméli.

A hat kutató és az őket befogadó intézetek

Buday László, MTA SZBK Enzimológiai Intézet

Kiss László, MTA CSKI

Marcus Kracht, MTA NYTI (a német származású kutató felesége magyar)

Papp Balázs, MTA SZBK Biokémiai Intézet

Szabadics János, MTA KOKI

Tardos Gábor, MTA Rényi Intézet

Szeretni is kell, hogy virágozzék

A recept tehát jónak tűnik: kiemelkedő kutatók saját elképzelésekkel, jó kutatási feltételek között, a nemzetközi tudományos élet porondján továbbra is aktívan szerepelve valóban elérhetnek nagy eredményeket itthon is. A program hatására a befogadó intézmények is fejlődnek. Balázs Lajos fizikus-csillagász, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője elmondta: Kiss László visszakerülésével nemcsak lendületet kap egy kutatási terület, de kutatási-oktatási szakértelemmel és műszertechnikával is gazdagodik az intézet.

"Nem elég csak pénzt adni, szeretni is kell, hogy virágozzék" - idézte a fizikus-csillagász Klebelsberg Kunó szavait. A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a lelkesedéssel most sincs probléma, a nyertes kutatók örömmel vágnak bele a munkába. Pénz azonban még jó lenne: az MTA 240 milliós keretéhez eddig további 2-5 millió forintos egyéni felajánlással járult hozzá a Richter Gedeon NyRt., a Trigranit Development Corporation, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és az Aquincum Institut of Technology.

"Üdvözlök mindenkit a jövőből" - folytatta Kiss László a videokonferencián való hozzászólását Ausztráliából, Sydney-ből, 8 időzónával "előbbre". Ez talán jelképesnek is tekinthető: a Lendület program már Magyarország jövőjéről szól.