Nem a közeli tévézés rontja a szemünket

Sok szülő gondolja úgy, hogy a túl közelről nézett tévékészülék káros sugaraival rongálja a gyermekek szemét. Az elképzelésnek volt ugyan valóságalapja, de ma már csak annyi igaz belőle, hogy a sok tévézéstől hamarabb elfárad a szemünk. Mégis figyelnünk kell a jelenségre: ha gyermekeink közel ülnek a készülékhez, érdemes náluk komolyabb szemvizsgálatot végeztetni.

A hatéves Petinél csak az iskolakezdés évében, egy alapos szemvizsgálat után derült ki, hogy nem lát jól. A szemvizsgálatra a gyermek nem megfelelő iskolai teljesítménye miatt került sor, de a szülők már korábban is észrevehették volna a problémát: Peti sokkal közelebbről nézte a tévét, mint nála fiatalabb testvére. Okozhatta-e a szemromlást a túl közelről nézett televíziókészülék, vagy éppen fordítva van, és a már meglévő látáscsökkenés miatt kellett közelebb ülnie a gyermeknek?

A legtöbben valószínűleg az első lehetőségre fognak tippelni. Régóta elterjedt ugyanis az a nézet, miszerint egészségtelen túl közel ülni a bekapcsolt tévékészülékhez, és elsősorban a kisgyermekek szeme fog károsodni emiatt. Ez a hiedelem akkor terjedt el, amikor az 1960-as években a General Electric néhány olyan új színes tévékészüléket is eladott, melyek sugárzása sokszorosan meghaladta az egészségügyi határértéket.

Ez a sugárzás az úgynevezett ionizáló röntgensugárzás, mely a képcsőben felgyorsított elektronok képernyőbe csapódásakor keletkezik. Ebben az esetben túl sok lett belőle. A gyártó gyorsan bevonta és kijavította a hibás készülékeket, de a megbélyegzés a mai napig megmaradt. Az 1970 óta gyártott tévékészülékek nagyfrekvenciájú (röntgen) sugárzása gyengébb a kozmikus háttérsugárzásnál.

A tévékészülékek elektronikus kibocsátásától az alacsony sugárzású képcsövek, az LCD-s és a lapos képernyős plazmatévék korában ugyan már nem kell tartanunk, a kérdés azonban továbbra is időszerű: ártalmas-e a szemnek a tévénézés? Dr. Lee Duffner, az Amerikai Szemészeti Akadémia orvosa szerint a televízió képernyőjének nézése közelről sem okoz fizikai károsodást a szemben. A sok tévénézés azonban megerőlteti és kifárasztja a szemet, különösen akkor, ha nagyon közel ülünk, és/vagy a furcsa szögből nézzük a tévét. "A tévé kikapcsolása és némi pihenés, vagy egy jó éjszakai alvás regenerálja a fáradt szemet" - mondja a professzor.

Debra Ronca, a How Stuff Works honlap egyik szerkesztője azt állítja, hogy a gyermek látásromlásáért a tévét hibáztató szülők "a szekeret foghatták a ló elé". "Nem a televízió teszi rövidlátóvá a gyermekeket, hanem a rövidlátás miatt ülnek közel a televízióhoz. Ha a gyermek túl közel ül a készülékhez, akkor meg kell vizsgáltatni a szemét" - javasolja Ronca.

"A modern televíziókészülékek nem bocsátanak ki az egészségre káros mennyiségű sugárzást. A tévénézésnek ugyanakkor van néhány szabálya, amelyet érdemes betartani a szemünk érdekében" - mondta az [origo] kérdésére dr. Heksch Katalin szemész. "A televíziót először is a megfelelő távolságból kell nézni. Régebben a képátmérő ötszörösét javasolták, azonban nem az abszolút távolság számít, hanem az, hogy a tévénézés ne okozzon az adott távolságból túlzott terhelést a szemnek. A gyerekek szeme nagymértékben képes alkalmazkodni - azaz közelre fókuszálni -, ezért egész közelről sem fárasztja a szemüket a tévézés. Azonban ha egy gyerek rendszeresen igen közelről nézi a televíziót, az felveti a rövidlátás gyanúját. Ilyenkor szemészeti vizsgálat indokolt."

Ismert fénytörési hiba esetén a megfelelő dioptriakorrekció, vagyis szemüveg vagy kontaktlencse viselése is szükséges a tévézéshez. Fiatalabb felnőtteknél a távoli korrekció a megfelelő. Idősebb korban esetenként szükségessé válhat olyan dioptria is, amelyet külön a tévénézés távolságához állítanak be. Fontos még, hogy a fel nem ismert vagy nem korrigált fénytörési hiba tartós tévénézés esetén kifejezett szemfáradtságot okozhat.

A szemfáradtság jelei a homályos vagy kettőslátás, illetve a fókuszálási nehézség. Szintén szemfáradtságra utalnak a fáradt, fájó szemek, a száraz vagy szúró érzés a szemben, valamint a szemszárazság, a könnyezés vagy épp a fejfájás. "Mindezek nem károsítják tartósan a szemet és annak működését, de ha valaki több órai tévézés után a fenti tüneteket tapasztalja, érdemes szünetet tartania, és pihentetnie a szemeit. A szem lehunyása, az ismételt pislogás, a távolba nézés vagy éppen egy kiadós alvás megszünteti a panaszokat. A szemet érő terhelés csökkenthető továbbá a készülék megfelelő behangolásával: ha fárad a szemünk, próbáljunk meg változtatni a kontraszton és a fényerőn. A szoba, illetve a televízió hátterének mérsékelt megvilágításával, valamint a kényelmes fejtartással - ne kelljen kicsavart nyakkal, furcsa szögből nézni a tévét - szintén kímélhetjük a szemünket" - mondta Heksch Katalin.

Az LCD (Liquid Crystal Display) tévéknél a képernyő nem saját fényt bocsát ki, hanem a háttérvilágítást adó hidegkatódos fénycsövek fényét alakítja át. Ez a fény egy polárszűrőn, egy csavart folyadékkristály rétegen és ismét egy polárszűrőn áthaladva jut a szemünkhöz. A hidegkatódos fénycsöveknek nincs röntgensugárzása, az ultraibolya sugárzás is a fénycsövek belsejére korlátozódik.

A plazmatévéknél a képernyő - az LCD-vel ellentétben - saját fényt bocsát ki, egy pixel több, a színes neoncsövekhez hasonlóan működő egységből áll. Ezek belsejében tehát ionizált gáz és UV-fény van, ez utóbbi a felületi foszforréteget színes látható fény kibocsátására készteti.

A katódsugárcsöves (CRT) tévéknél nemzetközi szabvány írja elő, hogy a röntgensugárzás intenzitása a készüléktől 5 centiméteres távolságban nem haladhatja meg a 0,5x10^-3 röntgen/h szintet. A mai CRT tv-készülékek tényleges röntgensugárzása ennél sokkal alacsonyabb. A képcső nagy ólomtartalmú üvege elnyeli a röntgensugárzást. Egyes színes CRT tv-készülékben külön feszültség-stabilizáló elektroncső is van, ennek is van röntgensugárzása, ezért ezt a készülék belsejében árnyékoló felület veszi körül.

Közvetett problémák

Közvetve természetesen a túlzott tévézés is okozhat egészségügyi és lélektani problémákat. A Nemours Alapítvány gyermekegészségügyi honlapja szerint azok a gyermekek, akik naponta négy óránál többet nézik a tévét, később nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak. Ez pedig már önmagában is számos egészségi probléma forrása lehet. A honlap további állításai, hogy a sokat tévéző gyermekek lemásolják a képernyőn látott agresszív magatartásformákat, és gyakran fenyegetőbbnek élik meg a világot, mint amilyen az valójában.

A tévézés gyermekkori hatásaival kapcsolatos kutatási eredmények sajnos nem mindig egyértelműek: a Seattle-i Children's Research Institute kutatói 2007-ben vizsgálták, hogy csökkenti-e a bölcsődések későbbi szókincsét, ha nekik szóló DVD-ket és videókat néznek. A gyermekek eszerint minden filmnézéssel töltött óra után hattal, illetve nyolccal kevesebb új szót tanultak meg, mint azok, akik egyáltalán nem néztek sem videót, sem pedig DVD-ket. Egy bostoni gyermekkórházban végzett másik, 2009-es tanulmány azonban nem talált ilyen összefüggést: a tévénézés a kutatók szerint nem befolyásolja negatívan a fiatal gyermekek észlelésbeli és egyéb képességeit. Az eredmény persze nyilván függ a műsorszerkezettől is.

Függetlenül attól, hogy mentális szempontból káros-e a tévézés vagy sem, egy jól beállított tévé mellett nem romlik a gyermekek látása. A hosszabb ideig tartó koncentrált tévénézés - főleg a régebbi, katódsugárcsöves készülékek esetén - mégis fáradtságot okoz: ennek oka részben a merev tekintet (tévénézés közben ritkábban pislogunk), és a kép esetleges vibrálása. Ez utóbbi már nem jelentkezik az LCD és a plazmatévék képernyőjén, így ezek a típusok ennyivel is jobban kímélik a szemünket.

* * *

Rovatunk már a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.