Miért maradt meg a hajunk?

Az embernek ugyanannyi szőrszála van, mint a csimpánznak, csak az emberi szőrök sokkal rövidebbek, ezért kevésbé látszanak. Mi okozta ezt az evolúciós szőrtelenítést? Milyen előnyöket jelent számunkra a nagyrészt szőrtelenné vált testfelület? Miért maradt meg a hajunk, és mit hozhat a jövő?

Mi történt azóta, amikor még a mi testünket is dús szőrzet borította, és izzadni sem tudtunk a maihoz hasonló hatékonysággal? Miután az emberfélék leszármazási vonala elvált a későbbi csimpánzok evolúciós ágától, egyre inkább a csupasz bőr és a fokozott izzadási képesség kialakulásának kedvezett az evolúció. A változás fő hajtóereje a legutóbbi feltételezések szerint az akkori éghajlati változásokban keresendő: állati és növényi fosszíliák alapján sikerült meghatározni, hogy a Földön 3 millió éve egy lehűlési periódus kezdődött. Ez őseink akkori élőhelyén, Kelet- és Közép-Afrikában az addiginál szárazabb időjárást eredményezett. A csapadékmennyiség csökkenése miatt az erdős területek egyre inkább nyílt, füves szavannákká alakultak, emellett csökkent az addig a közelben is elérhető növényi táplálék és az édesvíz mennyisége. Számos bizonyíték utal arra, hogy az erdős élőhelyeket kedvelő emberféléknek emiatt kellett feladniuk addigi életformájukat - írja a Scientific American februári számában Nina G. Jablonski, a Pennsylvania Egyetem antropológiával és evolúcióval foglalkozó kutatója.

A túlmelegedés miatt válhattunk csupasszá

Az éghajlat szárazabbá válása az elmélet szerint komoly következményekkel járt: a szükséges víz- és kalóriamennyiség megszerzése érdekében egyre nagyobb távolságokat tettünk meg. Futni is egyre többször kellett, hiszen a növényi táplálék mellett ekkor kezdett elterjedni a vadászatból származó húsfogyasztás is. Itt merült fel először az emberi szervezet túlmelegedésének kockázata, ami a szőrzet elvesztésének talán legfontosabb oka lehetett. Fokozott aktivitásunk a korábbinál nagyobb belső hőmennyiséget szabadított fel szervezetünkben, amit ellensúlyozni kellett valamivel. A hatékony izzadás - és az ezt lehetővé tevő verejtékmirigyek elterjedése - szintén az életmódváltás következményeként mehetett végbe, amire több konkrét bizonyíték is utal - írja Jablonski.

Mikor történt mindez? Szőrzetünk elvesztése a legutóbbi becslések szerint 1,6 millió éve már javában folyamatban volt. Erre utal például az, hogy a Homo ergaster korai egyedeinél nagyjából szintén ekkor alakult ki a folyamatos gyaloglást és a futást lehetővé tevő erősebb testalkat. A változások idejére nemcsak a fosszíliákból, hanem a bőrszín genetikai vizsgálataiból is következtethetünk. A Utah Egyetem vizsgálatai szerint a sötétebb bőrszínért felelős egyik specifikus génváltozat - amely minden afrikainál jelen van - nagyjából 1,2 millió éve jelent meg. Feltételezhető, hogy a nap ellen védő sötét bőrszín kialakulása - a fekete bundával takart korábbi rózsaszínes helyett - nem sokkal a szőrzet elvesztését követően, éppen ennek hatására mehetett végbe.

Mi a szerepe a megmaradt szőrzetnek?

Egy olyan elméletnek, amely a szőrzet nagyfokú elvesztésének okait keresi, arra is magyarázatot kell adnia, hogy miért maradt meg a hajunk, illetve a hónalj- és a fanszőrzetünk. "Ha összehasonlítjuk az embert a csimpánzzal, azt tapasztaljuk, hogy ugyanannyi szőrszálunk van, csak az emberek szőrei sokkal rövidebbek, ezért kevésbé látszanak. A szőrzetünk ebben az értelemben tehát nem veszett el. A különbség eltérő életmódunk miatt alakulhatott ki: az egyik a két lábon járás, a másik pedig a ruha viselése hőszigetelés céljából. Megemlíthető a vízimajom-elmélet is, amely félig vízi életmódunkkal magyarázza a szőrzet elvesztését" - mondta az [origo] kérdésére dr. Altbäcker Vilmos, az ELTE Etológia Tanszékének egyetemi docense.

Mi a szőrzet funkciója azokon a helyeken, ahol látványosan megmaradt? A haj esetében továbbra is fontos a fej árnyékolása és a hőszigetelés. "Akik még nem kopaszodtak meg, nem is tudják, hogy ez mennyit számít: haj hiányában például sapkára lehet szükség a fejtetőt érő meleg elleni védekezéshez" - mondta a kutató. A hónalj- és a lágyéktáji szőrzet - és részben a haj is - az ember ivarérettségéről és koráról tudósít. Hajunk mennyisége a korral együtt változik: az idősödő férfiaknál gyakori a kopaszodás, és mindez a nőknél is megfigyelhető, bár kisebb mértékben. "A szakállasodás pedig öregít, így a többiek számára ez is jelezheti egy férfi korát. A szakáll jelezheti a társadalmi státuszt is, így az afrikai vagy ázsiai embereknél a szakáll például a bölcsesség jele" - mondta dr. Altbäcker.

A nemi szőrzet az ivarérettségünket fejezi ki, és alakja eltér a két nemben. Dr. Altbäcker szerint nem véletlen, hogy a legtöbb kultúrában eltakarják a fanszőrzetet és a nemi szerveket az ivarérést követően. Ezzel csökkenthető a szexre való közvetlen felhívás, aminek fontos szerepe van egy olyan társadalomban, ahol az egyedek sűrűn élnek egymás mellett. A fanszőrzet másik funkciója szintén a szexualitással függ össze, és elsősorban a négy lábon járás korában volt fontos. A nemi váladékok a nemi szervek körüli szőrzetre kerültek, a szőrszálak pedig szétoszlatták és felerősítették az illatanyagok - feromonok - hatását.

Nem fog eltűnni a haj és a maradék testszőrzet

"A hónalj- és a fanszőrzet nem fog eltűnni, mert továbbra is fontos szerepet tölt be. Ha például leborotváljuk a hónaljszőrzetünket, muszáj parfümöt használnunk az illatok miatt. Az izzadás párologtatásában szintén részt vesz a hónaljszőrzet, amit borotválás esetén ugyancsak kozmetikumokkal csökkentünk. A szőrtüszők egyébként könnyen begyulladnak a borotválást követően, legalábbis amíg rövidek: ebből látható, hogy a szőrzet súrlódáscsökkentő funkciója továbbra is megmaradt. Az ember evolúciójáról egyébként fontos megjegyezni, hogy az utóbbi ötven-százezer évben elsősorban kulturálisan fejlődtünk, és nem biológiailag. Ezért nem várható a szőrzet további eltűnése sem: mivel az emberiség létszáma mára igen magas, nem lenne esélye egy szőrtelenségre hajlamosító mutáció elterjedésének., mert a mutációt hordozó egyedek elkülönülésének gyakorlatilag semmi esélye" - mondta dr. Altbäcker.

"A férfiőszülés és a kopaszság viszont terjedhet, mivel jó fizikummal társulva beérkezett, jó státusú vezető férfit sugároz. Anna lányom büszkén mesélte az óvodában, hogy "apának férfihaja van", vagyis kopasz, mint a nagypapái is. Egy másik dolog, hogy a sportban például sokat profitáltam abból, hogy alábecsültek, mivel korán kopaszodtam. Milyen fürge vagyok a koromhoz képest, mondták, pedig csak huszonöt éves voltam" - mondta a kutató.

Hogyan véd a melegtől a haj?

Dr. Csányi Vilmos etológus az [origo] kérdésére elmondta, hogy a hónalj és nemi tájékok szőrözöttségének egyszerű a magyarázata: itt olyan illatanyagok és feromonok termelődnek, amelyek hasznosak az egyedi felismerésben és a szexuális életben. "A hajat illetően sokféle elképzelés van: a legegyszerűbb az, hogy a szavannán történő szaladgálás során a szervezet legalább az agy hőmérsékletét igyekszik megvédeni a túlzott felmelegedéstől. A gepárdoknál erre a "csodarece" nevű érhálózat szolgál, amely hatásosan hűti az agyat, de az ember persze nem szalad a gepárd sebességével. A vízimajom-elmélet szerint a tengerben történő úszás során a kölykök az anya hosszú haját fogva tartották a kapcsolatot. A legvalószínűbb, hogy hajunk jelenleg egyszerűen csak "van": sok olyan jelleg fejlődik ki, amelynek éppen most nincsen konkrét funkciója" - mondta Csányi Vilmos.

Hajunk azért még mindig "használható", legalábbis azoknál, akik nem borotválják le, és nem is hajlamosak a túl korai kopaszodásra. Hogyan magyarázható, hogy éppen a haj védi a fejet a túlzott melegedéstől? A hajkorona egy levegőréteget hoz létre az izzadó fejbőr és a felforrósodott hajfelszín között, így egy forró, napsütéses napon a hő nagy részét hajunk nyeli el. A haj alatti levegőréteg ezáltal hűvösebb maradhat, ami lehetővé teszi, hogy a fejbőr izzadságcseppjei a levegőréteg felé párologjanak - ez az, ami hűtő hatással jár. A hullámos, göndör haj ebből a szempontból éppen optimális, hiszen növeli a hajfelszín és a fejbőr közötti levegőréteg vastagságát, védve agyunkat a túlhevüléstől. A haj evolúciójával kapcsolatban még nem tisztázott minden, az azonban feltételezhető, hogy afrikai őseinknek erősen göndörödő haja volt. Valószínű, hogy a többi hajtípus csak az emberi faj későbbi elterjedése során alakult ki - írja a Scientific American cikke.