A zsidók még mindig összetartoznak genetikailag is egy új felmérés alapján

Amerikai kutatók részletes genetikai elemzése alapján a zsidó emberek éppúgy megőrizték a genetikai összetartozásuk jegyeit, mint ahogy a kulturális és a vallási hagyományokat. Mindez a Közel-Keletről Európába, Észak-Afrikába és a világ más tájaira vándorolt zsidóknál is megfigyelhető.

A zsidóság a Közel-Kelet egyik legősibb kultúrnépe. A Biblia alapján nagyjából időszámításunk előtt 2000 évvel települhettek le a mai Izrael területén és annak környékén. A zsidók azonban sosem élhettek igazán békességben a vidéken, és többször kényszerültek menekülésre. A diaszpóra (szétszórás, szétszóródott népesség) szó is szűkebb értelemben véve a zsidók hányattatott történelmének két korszakát jelöli. Az első szétszóródás időszámításunk előtt 586-ban történt, amikor a babilóniaiak Júdea földjéről üldözték el őket; majd Krisztus után 136-ban, amikor a Római Birodalom seregei Jeruzsálemből.

Harry Ostrer, a New York-i Egyetem Langone Orvosi Központjának professzora a zsidóság legújabb genetikai vizsgálatának most megjelent eredményei kapcsán elmondta: a korábbi, vércsoportra és úgynevezett szérummarkerekre (a vérszérum különleges jelzőmolekulái) alapozott genetikai vizsgálatok arra utaltak, hogy a Közel-Keleten maradt zsidó csoportok között nagyobb a genetikai hasonlóság, mint a zsidó népesség egyes szétszóródott csoportjai között. Ez arra utal, hogy a diaszpórában (nem a Közel-Keleten) élő zsidók jobban keveredtek a befogadó népekkel. Bár a diaszpórában élő egyéneknek valóban vannak olyan egyedi megkülönböztető genetikai jegyeik, amelyek minden csoport önálló genetikai történetéből fakadnak, a kutatóknak most sikerült kimutatniuk, hogy valamennyi zsidó osztozik egy sor közös genetikai jellemzőn, áll az American Journal of Human Genetics folyóiratban most megjelent cikkben.

Dr. Ostrer és munkatársai az egész genomra (genetikai állományra) kiterjedő elemzéseket végeztek iráni, iraki, szíriai, olasz, török, görög és askenázi zsidókon, és az eredményeket összehasonlították nem zsidó csoportok eredményeivel. A kutatók genetikai alapon elkülönülő zsidó népcsoportokat határoztak meg, de ezek mindegyike mutatta a közös közel-keleti leszármazást, valamint különböző mértékben az európai és észak-afrikai genetikai keveredés jegyeit. Az összes különbség ellenére a zsidó csoportok közelebbi genetikai rokonságban állnak egymással, mint a tanulmányba bevont nem zsidó csoportokkal. Ennek az is lehet az oka többek közt, hogy a zsidók - különösen régebben - nagyon ritkán házasodtak csoporton kívüli nem zsidókkal.

A két nagyobb csoport, a közel-keleti és az európai zsidók mintegy 2500 éve váltak el egymástól. A dél-európai populációk az askenázi, a szefárd és az olasz zsidókhoz állnak a legközelebb. Ez a genetikai rokonság tükrözi azt a 2000 éve lejátszódott nagymértékű dél-európai átalakulást és keveredést, ami az európai zsidóság kialakulása folyamán bekövetkezett. Egy kétségtelen észak-afrikai leszármazási összetevőt is megfigyeltek a szefárd csoportoknál. Ez valószínűleg a Spanyolországban 711 és 1492 között lezajlott, a móroktól a zsidó népesség irányába való génáramlást tükrözi. Az európai emberekkel való keveredés azt is megmagyarázza, miért kék szemű és szőke hajú oly sok európai és szír zsidó.

* * *

Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.