Az Environmental Health Perspectives című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői korábban már megjelent tanulmányok adatait elemezték újra abból a szempontból, hogy a biciklizés mennyire előnyös, avagy káros az egészségünkre nézve. Ha a benzingőzben biciklizünk, csaknem kétszer olyan mélyen tüdőzzük le a levegőt, mintha az autóban ülnénk, így értelemszerűen több szennyezőanyag kerül a szervezetünkbe, mint vezetés közben. A gépjárművek kipufogócsöveiből származó szerves vegyületek belélegzéskor egészen a tüdő legvégső hörgőcskéiig hatolnak, ahonnan könnyűszerrel átjuthatnak a véráramba. Az említett részecskék átmérője 0,18 mikrométernél is kisebb - ez a mérettartomány egy emberi hajszál vastagságának ezredrészét jelenti.
A biciklizés azonban köztudottan egészséges foglalatosság: ha például autózás helyett így megyünk munkába, máris biztosítottuk magunknak a mindenki által ajánlott napi mozgásmennyiséget. Gerard Hoek és kollégái a rendelkezésükre álló adatok alapján megbecsülték, hogy milyen hatással lenne az egészségre, ha 500 000 holland felnőtt autó helyett mindennap biciklivel járna, egy körülbelül 8-15 kilométeres szakaszon. A kutatók a koromrészecskék egészségkárosító hatása mellett azt is figyelembe vették, hogy mekkora eséllyel halhat meg egy biciklis és egy autós egy szerencsétlen közúti baleset következtében.
A halálos balesetek kockázata 0,8 kilométerenként négyszer nagyobb volt a bicikliseknél, mint az autósoknál. A biciklizés egészségügyi előnyei azonban kilencszer magasabbnak bizonyultak, mint a légszennyezettség egészségkárosító hatása - ha a hollandok biciklire váltanának az autó helyett, akkor a kutatók szerint átlagosan 3-14 hónappal hosszabbodna meg az élettartamuk, a megemelkedett fizikai aktivitásnak köszönhetően. A légszennyezettségből adódó betegségek ezzel szemben csak 0,8-40 nappal rövidítenék meg az életüket, legalábbis Hollandiában - írja a Healthday beszámolója.
A szerzők hozzáteszik, hogy ha 500 000 holland cserélné biciklire az autóját, az természetesen a kipufogógáz mennyiségét is csökkentené, ami közegészségügyi szempontból újabb előnyökkel járna. A kutatás nem részletezte, hogy mennyiben befolyásolja a légszennyezettség egészségkárosító hatását a genetikai állományunk, hiszen nem egyformán vagyunk hajlamosak sem a tüdőrákra, sem pedig más légzőszervi vagy szív- és érrendszeri betegségre. A koromrészecskék hatására nagyobb eséllyel alakulhat ki betegség azoknál, akik genetikailag egyébként is hajlamosak erre. A légszennyezettség és a tüdőrák előfordulási gyakorisága között azonban - a mérési nehézségek miatt - eddig nem sikerült statisztikailag is értékelhető összefüggést kimutatni. (Bővebben lásd korábbi cikkünket: A munkahely hordozhatja a legtöbb rákkeltő kockázatot).