A hidegkedvelő Geomyces destructans gomba a hibernált denevérek orrára, fülére és szárnyaira telepszik. A gomba miatt az állat téli zsírtartalékai felemésztődnek, és így a fertőzött denevér éhen pusztul. A legfrissebb eredmények szerint még az is lehet, hogy az erősen terjedő kórokozó egy amúgy közönséges faj (Myotis lucifugus) regionális eltűnését fogja okozni az Egyesült Államokban.
Görföl Tamás denevérkutató, a Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy ilyen sok denevér eltűnésének komoly ökológiai következményei lehetnek, hiszen nagyon jelentős rovarfogyasztók, de a rovarokon kívül sok egyéb ízeltlábút, például pókokat is esznek. Egy-egy több ezres vagy százezres kolónia pusztulása értelemszerűen hatalmas mennyiségű rovar túlélését jelenti, és ez az emberek szemszögéből nézve a mezőgazdasági kártevőknek számító rovarok elszaporodását eredményezheti. Bár a gomba hidegkedvelő, ezért megjelenése a trópusokon nem valószínű, az ott élő denevérek kihalása még komolyabb következményekkel járna, hiszen sok ottani faj szerepet játszik mezőgazdaságilag fontos növények magjának terjesztésében, illetve egyes növényfajok beporzásában is.
Az Egyesült Államokban tapasztalt hatalmas mértékű pusztulás hatására nemzetközi vizsgálat indult, melyben Magyarországról Görföl Tamás vett részt, a mintagyűjtésekben Paulovics Péter és Máté Balázs is közreműködött. Az európai vizsgálatokat a Berlinben található Leibniz Institute for Zoo and Wildlife Research (IZW) kutatóintézetben dolgozó Gudrun Wibbelt fogta össze, az eredmények az amerikai járványügyi hivatal (CDC) Emerging Infectious Diseases című folyóiratában jelentek meg.
Görföl elmondta, hogy hazánkban eddig négy helyről jelezték a gomba előfordulását, ám ezek közül egyelőre csak egy helyen igazolták a jelenlétét genetikai vizsgálatokkal. Mivel a fertőzést észrevenni általában csak alapos szemrevételezés útján lehet, várható, hogy a hazai denevérkutatók és barlangászok a gomba célzott keresésének eredményeként további helyekről jelzik majd előfordulását. Érdekesség, hogy egy Magyarországon gyűrűzött denevér segítségével közvetlenül is sikerült bizonyítani a denevérek fertőzés utáni túlélését, sőt a legutóbbi tél során újra megtalálták a jelölt egyedet, ezúttal gombafertőzés nélkül.
A gomba eredetéről a kutatók semmi biztosat nem tudnak. A legkorábbi észlelés az 1970-es évekből származik Észtországból, de az 1980-as években Németországban is feljegyeztek e jellegzetes megjelenésű gombára utaló megfigyeléseket. Akkoriban sem észleltek azonban elpusztult egyedeket Európában, és talán ez lehet az oka, hogy ezek az esetek nem kaptak akkora figyelmet, mint az utóbbi évek eseményei. Az Egyesült Államokban a gombát 2006-ban azonosították először egy New York állambeli barlangban.
Nagyon jellegzetes az állatok orrára telepedő gomba
A szakember elmondta, hogy még nem teljesen tisztázott, pontosan mitől pusztulnak el a denevérek. Még az is kérdéses, hogy vajon a gomba okozza-e a denevérek elhullását, vagy csak megjelenik a beteg egyedeken. A legvalószínűbb azonban az, hogy a Geomyces destructans gomba miatt a hosszú téli időszak túlélésére elraktározott energiatartalékok felemésztődnek, és így az állatok nem élik túl a telet.
A gomba azért tudott ilyen hatalmas pusztítást okozni az Egyesült Államokban, mert ott a denevérek sok esetben hatalmas kolóniákban telelnek, mondta Görföl. A gomba valószínűleg igen fertőzőképes, és így hamar el tudott terjedni a barlangban telelő állatok között. A denevérfajok egy részének különbözik a téli és nyári szálláshelye, melyek között akár több száz vagy ezer kilométert is vándorolhatnak. Az USA-ban tapasztalt gyors terjedés valószínűleg annak köszönhető, hogy a vonuló állatok más szálláshelyeken lévő egyedeket is megfertőztek.
A kutatók számos hipotézist felállítottak az európai denevérek túlélésének magyarázatára. Elképzelhető, hogy a denevérek az USA-ban nem a gombától pusztulnak el, és a tényleges kórokozó nincs jelen Európában. Egy másik lehetséges ok az lehet, hogy nem teljesen azonos az Európában talált gomba az amerikaival. Ennek megválaszolására az európai és amerikai gombaminták teljes genetika térképének feltárása folyamatban van. Egy harmadik elképzelés szerint a gomba együtt fejlődött az európai denevérekkel, és így a szervezetük "hozzászokott", megtanult vele együtt élni.
Fehérorr szindrómás közönséges denevér (Myotis myotis)
Egy a napokban megjelent hír szerint amerikai kutatóknak sikerült olyan szereket találniuk, amelyek hatékonyak a gomba ellen, és alkalmasak arra, hogy fertőtlenítsék velük a barlangokat, valamint a denevérekhez bejáró emberek kezét és cipőjét. A kutatók különféle gombaölő szereket teszteltek a Geomyces destructans több törzsén is, és az egyik legszélesebb körben alkalmazott szer, a fluconazol is hatásosnak bizonyult. Gyakorlati alkalmazásának azonban számos nehézsége van, hiszen rengeteg állatot kellene kezelni, és több száz barlangot lefertőtleníteni. Hasonló próbálkozásra korábban még sosem volt példa, így ez hatalmas kihívást jelent a szakemberek számára.
Görföl elmondta, hogy a gomba elleni védekezés elképzelhetetlen pontosabb információk megszerzése nélkül. Az USA-ban zajló folyamatok megértéséhez is fontos lenne az európai elterjedés vizsgálata, ezért egyre nagyobb intenzitással folyik itt is a kutatás. A szélesebb publikumnak szánt, európai vonatkozású hírek 2010 tavaszán jelentek meg először, ezért a következő télen jelentősen megugorhat az észlelések száma.