Több iszap folyt ki Kolontárnál, mint olaj a Mexikói-öbölben

Az elmúlt évtizedek ipari termeléssel összefüggő legnagyobb katasztrófái közé sorolható a hétfőn bekövetkezett kolontári iszapömlés. A tározó gátjának átszakadásával becslések szerint közel 1 millió köbméter lúgos vörösiszap szennyezte be a környező falvakat, a talajt és a vizeket, ez pedig meghaladja a Mexikói-öbölbe kifolyt olaj mennyiségét. A szennyeződés ma délelőtt már a Mosoni-Dunát is elérte.

Négyen meghaltak, és száznál is többen megsérültek a hétfői kolontári szerencsétlenségben, amely az eddigi legnagyobb környezeti katasztrófa Magyarországon. A szennyeződés csütörtök délelőttre a Marcal és a Rába közvetítésével 9,3 pH-értékkel már a Mosoni-Dunát is elérte. A szakértők talajcserét javasolnak, Orbán Viktor miniszterelnök szerint pedig nincs értelme helyreállítani a helyszínt. A gátszakadás miatt a becslések szerint 1 millió köbméter, vagyis 1 milliárd liter vörösiszap ömlött ki, ez pedig meghaladja a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa során a környezetbe került olaj mennyiségét - akkor ugyanis a végső számítások szerint körülbelül 780 millió liter olaj jutott a tengerbe (a károkozás mértéke azonban nem összehasonlítható, két teljesen különböző jellegű anyagról van szó). Bemutatjuk az utóbbi évtizedek legnagyobb ipari termeléssel összefüggő ökológiai katasztrófáit.

1976. július 10. - Az észak-olaszországi Sevesóban a svájci Hoffmann-La Roche cég leányvállalata, az Icmesa vegyigyár telepén egy reaktor felrobbanása miatt nagy mennyiségű tetraklór-dibenzo-paradioxin (TCDD) került a levegőbe, és súlyos környezetszennyezést okozott. (A dioxin a triklór-fenol-gyártás köztes terméke, a szintetikus vegyi anyagok közül az egyik legsúlyosabb méreg, s a vietnami háború idején az USA lombtalanító vegyi fegyverként vetette be.) A baleset következtében 193 személy arcát és testét borították el klórtartalmú kiütések, 447 embernek pedig kimarta a bőrét a dioxin, anyagcserezavarok, genetikai ártalmak léptek fel, ugrásszerűen megnövekedett a fejlődési rendellenességgel született gyermekek száma, a spontán vetéléseké pedig 20 százalékkal emelkedett. A közvetlen anyagi kárt 27, a terület teljes talajjavításának költségét 121 milliárd lírára becsülték. Hétévi vizsgálat és féléves tárgyalás után az Icmesa öt vezetőjét 2,5-5 évi börtönnel büntették. A mintegy 200 károsultnak 200 milliárd lírát fizetett kártérítésként a Givaudan-konszern. A gyárat július 18-án bezárták. A legsúlyosabban érintett területről (53,8 hektár) 637 személyt evakuáltak. Közülük az első 151 család csak 1977 szeptemberében költözhetett vissza otthonába.

A katasztrófa nyomán az Európai Unió kidolgozta és elfogadta a Seveso I., majd Seveso II. irányelvet, amelyek alapvető célja a veszélyes anyagokkal összefüggő súlyos balesetek megelőzése, a következmények csökkentése, a magas fokú védelem biztosítása. E szabályozás Magyarországon 2002 óta van érvényben.

1984. december 3. - A közép-indiai Bhopal városában az amerikai Union Carbide társaság üzemének tartályából emberi mulasztás miatt 42 tonna metil-izocianát (MIC) nevű mérgező gáz szabadult ki. Néhány óra alatt 8-10 ezer - hivatalos közlés szerint 3500 - ember fulladt meg a várost beborító gázfelhőben. Az áldozatok száma azóta 20-25 ezerre nőtt, és 120 ezerre volt tehető a krónikus betegséggel élők száma. 1990-ben a Union Carbide a kért 3,3 milliárd dollárral szemben 470 millió dollárt fizetett egy bíróságon kívüli megállapodás keretében Indiának a vállalat vezetőinek mentelmi jogáért cserébe. Az indiai legfelsőbb bíróság később semmisnek nyilvánította a mentelmi jogot, és a vállalat nyolc vezetője ellen emberölésért vádat emeltek. A 2010. június 7-én megtartott tárgyaláson Bhopal város bírósága halált okozó gondatlanság miatt hét embert - a nyolcból egyikük már meghalt - ítélt el, egyenként két év szabadságvesztéssel. A törvényszék magát a leányvállalatot 500 ezer rúpia (10,6 ezer dollár) pénzbüntetéssel sújtotta, de a cég már nem működik.

1986. április 26. - Az ukrajnai Csernobil atomerőművének negyedik blokkjában - emberi mulasztás miatt - robbanás történt, amely felszakította az épület tetejét és falait, s tűz keletkezett. A világ máig legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlenségében hat tonna radioaktív anyag került a levegőbe, amelynek következtében szerte Európában a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek. A szovjet területeken kívül további kéttucat európai országot sújtott a baleset, 45 260 négyzetkilométernyi föld fertőződött meg cézium-137 izotóppal. Az erőmű környékéről több mint 160 ezer embert telepítettek ki. A katasztrófa közvetlen módon 31 emberi életet követelt, a mentésben néhány százan meghaltak, és a sugárfertőzés okozta megbetegedések miatt mintegy 3,5 millió ember szenvedett egészségkárosodást, köztük 1,5 millió kisgyermek. A balesettel kapcsolatos anyagi veszteségek 2 milliárd rubelre rúgtak. 2000. december 15-én végleg leállították az erőmű még működőképes blokkját, miután az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsa Londonban jóváhagyta a Csernobil helyébe lépő két új ukrán atomerőmű építésének 215 millió dolláros hitelfinanszírozását.

2000. január 30. - Romániában a heves esőzések hatására 25-30 méteres szélességben átszakadt az aranymosást végző nagybányai Aurul román-ausztráliai bányaipari vállalat Zazar melletti ipari derítőjének gátja. A becslések szerint 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba és a Tiszába került. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán, ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában.

2010. április 20. - Robbanás történt a Mexikói-öbölben, a British Petrol Deepwater Horizon olajfúró tornyánál. A robbanást tűz követte, majd a fúrótorony a tengerbe süllyedt. A baleset az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb ökológiai katasztrófája volt. A torony felrobbanása után 106 napon át, a sérült mélytengeri kútból tartó szivárgás során mintegy 4,9 millió hordónyi (780 millió liter) kőolaj ömlött a tengerbe.A British Petrol több hónapon át különféle módszerekkel próbálkozott, de csak augusztus elején sikerült véglegesen lezárni a kutat, megállítani az olajömlést. A hatalmas környezetszennyezés elhárításában 5600 vízi jármű vett részt a takarításban, ennél nagyobb hajóhad korábban csak a második világháborúban, a szövetséges erők normandiai partraszállásakor gyűlt össze.

A vörösiszap-katasztrófáról szóló cikkeinket itt olvashatja.