A neptunfű (Posidonia oceanica) víz alatti telepeinek mezője kilométerek sokaságán át hullámzik a Földközi-tengerben. Már korábban is gyanították, hogy egyes telepek kora nagyon magas lehet, ezt most genetikai bizonyítékok is megerősítették.
Ausztrál kutatók 40 víz alatti mezőből vettek mintákat Spanyolországtól Ciprusig, és meghatározták a növények DNS-szekvenciáját. A vizsgálatok alapján az egyes neptunfűtelepek korát 12 000 és 200 000 év közé tették, de a legvalószínűbb érték meghaladja a 100 000 évet. Tehát a neptunfű sokkal idősebb, mint az eddig ismert legöregebb élőlény, egy tasmaniai növény, amelynek életkorát 43 000 évre becsülik.
A PLoS ONE szabad hozzáférésű folyóiratban megjelent cikk egyik szerzője, Carlos Duarte, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem professzora elmondta, hogy a neptunfű azért érhet meg ilyen magas kort, mert ivartalanul szaporodik, és gyakorlatilag klónozza önmagát. A kizárólag ivarosan szaporodó élőlények egyes generációi viszonylag rövid idő alatt elkerülhetetlenül eltűnnek.
"A növények állandóan új hajtásokat képeznek" - mondta a professzor a The Daily Telegraph napilapnak. "Nagyon lassan terjednek és nagyon nagy területet borítanak, ami lehetővé teszi egyre több terület kiaknázását. Igen nagy hajtásaikban képesek tárolni a tápanyagokat, amikor kedvezőtlenek a körülmények a növekedésre."
Sajnos a neptunfű nemcsak a világ legöregebb, de az egyik legsérülékenyebb élőlénye is. Telepeinek kiterjedése egyre csökken a vízminőség romlása és a globális felmelegedés miatt. Ahogy a víz melegszik, a növény egyre északabbra húzódik, de ennek a lassú északra tolódásnak gátat szab a Földközi-tenger európai partvonala. "Ha a klímaváltozás folytatódik, akkor a faj kilátásai nagyon rosszak lesznek" - mondja Duarte.