Kisebb sérülések után a gerincvelő még képes regenerálódni (ez az úgynevezett neuroplaszticitás jelensége), de komolyabb sérüléseket jelenleg nem lehet gyógyítani. Ebben jelenthet nagy előrelépést Grégoire Courtine és kollégái (Zürichi Egyetem, Svájc) eredménye, akik a Science június 1-jei számában közlik tanulmányukat.
Az ötéves munka során mesterségesen lebénított patkányokat használtak. Az állatok gerincvelőjét részlegesen elroncsolták, ezért azok nem tudták mozgatni hátsó lábaikat.
A kutatók abból indultak ki, hogy először "fel kell ébreszteni" a sérült, inaktív gerincvelőt. Kombinált kémiai és elektromos ingerekkel sikerült izgalmi állapotba hozniuk a lábak mozgatását végző gerincvelői idegsejteket.
Ezután az állatokat egy speciális szerkezetbe, egyfajta sétáltató robotba rakták (lásd a képen), amely biztosította az állatok egyensúlyát. Az állatok ezért úgy érzékelhették, mintha egészséges, működő gerincvelőjük lenne, és a kifutó másik végén lévő jutalomfalat felé törekedtek.
Mindezek hatására új, a sérülést áthidaló idegi kapcsolatok fejlődtek ki az állatok gerincvelőjében, és visszatért mozgásképességük is: lábaik ismét mozogtak, sőt tudtak futni és lépcsőt mászni is.
Az eredmény is bizonyítja, hogy a gerincvelő sokkal összetettebben működik, sokkal nagyobb az agytól való függetlensége és a regenerációs képessége, mint azt eddig gondolták. A kutatók 1-2 éven belül szeretnék megkezdeni az emberi próbákat ezzel a módszerrel, bár egyelőre nem lehet tudni, hogy embernél is beválik-e. Egy párhuzamos program keretében már fejlesztik a NeuWalk nevű, emberekre tervezett sétáltató robotot is.