Eltűnt folyók vezették ki az embereket Afrikából

Három ősi folyó szolgált ösvényül a korai embereknek, amikor elindultak hosszú útjukra Afrikából, amelynek eredményeként benépesítették a Földet.

Évtizedek óta léteznek elképzelések arról, hogy három, napjainkra már kiszáradt észak-afrikai folyó szolgált zöld ösvényként őseinknek, amikor mintegy 60 ezer éve kirajzottak Afrikából. A vízi utak partjai mentén valószínűleg gazdag növényzet és állatvilág élt, amely táplálékot nyújtott a korai embereknek, amint átvágtak a kontinensen a Földközi-tenger partvidéke és Eurázsia irányába.

„Eddig azonban senki sem tudta megfejteni, mennyi víz lehetett ezekben a folyókban, mikor és pontosan hol folytak, és milyen messze nyúltak át a sivatagon” - mondta Tom Coulthard, a brit Hulli Egyetem hidrológusa.

Coulthard és munkatársai modellezték a legutóbbi interglaciális (két eljegesedés közötti) időszak éghajlatát, hogy ennek alapján kiderítsék, miként rohantak le a monszunesők okozta áradatok a Szaharát átszelő hegyek északi oldalain, és folytak át a tájon. Még a talaj beszívó képességét és a párolgást is figyelembe véve a modell azt mutatta, hogy elegendő víz maradt ahhoz, hogy zöld folyosókat vágjon a sivatagba, írják a szerzők a PLoS ONE folyóíratban.

Az ősi folyók maradványait ma a Szahara borítja, de a klímamodell képet ad arról, milyen lehetett a táj úgy 100 000 évvel ezelőtt.

Szaharai homokdűnék Forrás: AFP/Photononstop/Giancarlo Majocchi

A három rekonstruált folyó közül a legígéretesebb az Irharhar, amely 800 kilométer hosszan folyt az északi nedvesebb területek felé a mai Algéria és Tunézia határa mentén, mondta Coulthard munkatársa, Michael Rogerson. Érdekes módon ez a legnyugatibb a három folyórendszer közül, miközben ma már tudjuk, hogy az emberek végül kelet felé vándoroltak ki Afrikából. Rogerson úgy véli, hogy miután elérték az Irharhar végét, a korai emberek - a tengeri javakat kihasználva - kelet felé vándoroltak az észak-afrikai part mentén. Átvágtak a Nílus deltáján, majd tovább mentek a Közel-Kelet irányába.

Azok az emberek, akik a másik két keletebbre eső folyó mentén vándoroltak, valószínűleg bajba kerültek a folyók végénél található barátságtalan környezet miatt. Azok ugyanis Líbia középső részeire vezettek, amely nagyon száraz lehetett akkoriban.

A régészeti leletek - például klasszikus kőszerszámok - is inkább nyugaton koncentrálódnak, mondta Rogerson, ami alátámasztja az elképzelést, hogy a legtöbb ember az Irharhart követte.