A vizsla mozgatja és megtölti az életed

A vizsla az egyik legsokoldalúbb magyar kutyafajta, igazi hungarikum. Nem otthon ülőknek való: ha nincs lefárasztva, akkor könnyen megmutatja lakberendező képességeit. Világszerte egyre többen rajonganak érte.

Magyarországon a tíz legkedveltebb kutyafajta között van, de külföldön is egyre több kutyabarát ismeri meg a magyar vizslát, amely kiválóan alkalmazkodott a városi élethez, és családi kedvencként is megállja a helyét. A Huffington Post brit kiadásában a napokban számoltak be arról, hogy a vizsla Nagy-Britanniában az utóbbi években egyre keresettebb. Az Egyesült Államokban szintén a legnépszerűbb magyar kutyaként tartják számon, és évről évre egyre feljebb kúszik az amerikai kutyatenyésztő egyesület törzskönyvezési listáján.

Magyar vizslák, a kép bal szélén egy drótszőrű változat látható Forrás: MTI/Kovács Attila

Ha nincs lefárasztva, rendet rak a lakásban

A fajta szerelmesei ragaszkodó jelleme és tanulékonysága miatt szeretik a vizslát. "Óriási személyiség, akkora lelke van, hogy csoda. Mindig jókedvű, mellette nem lehet depressziósnak lenni" - mondta az [origo]-nak Évi, Málna vizsla gazdája. "A végtelenségig ragaszkodó, és mindig van kedve egy közös programhoz. Bírja a szigetkört, de lehet vele frizbizni, agilityzni, túrázni, úszni is - még soha sehonnan nem kellett hazacipelnem."

"Igazi technikai zseni, úgy elállít mindent a laptopon fél pillanat alatt, hogy a legjobb szakemberek leizzadnak, mire visszaállítjuk" - mondta az [origo]-nak Pille vizsla gazdája, Vera. "Mozgatja és megtölti az életed, mellette nem fogsz unatkozni" - tette hozzá.

A vizsla tehát nem tespedős embereknek való. "Naponta minimum két órát kell vele sétálni - akár van kert, akár nincs. Ebben nincs kibúvó, és aktívan is kell vele foglalkozni, vagy séta közben, vagy azon kívül" - mondta Ágoston, Béla gazdája. A vizsla kiváló partner a kocogásban, a kirándulásban, és számos kutyás sport űzhető vele. A vizslások rendszeresen tartanak közös programokat is, a Vizsla Túra nevű szerveződés lassan a hatvanadik kirándulást szervezi. Túráikon nem ritkán 100 vizsla is megfordul, a rekord eddig 147 kutya volt.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A vizslát arra tenyésztették ki, hogy együttműködjön a vadásszal, ezért fontos számára a gazda közelsége. Csak kerti kutyának nem a legideálisabb, részben ragaszkodása, részben rövid szőre miatt. Sok foglalkozást igényel, ellenkező esetben feltalálja magát, és megcsillantja lakberendező és kertépítő tehetségét. "Energia- és szeretetbomba, bújós, a farka egy percre sem áll meg. Hiába fárasztod le, egy-két óra alatt feltölti magát. Mindennel képes játszani, legyen az palack, cipő, krumpli vagy komódfiók. Hajlamos lakberendezni, de nem tudsz haragudni rá még akkor sem, ha egy kiló liszt borítja a lakást maximális precizitással szétszórva" - mondta Vera.

Emberközpontúsága miatt a vizsla segítőkutyának is alkalmas. Lehet belőle terápiás kutya, segíthet a mozgássérülteknek, a látás- és hallássérült embereknek is. Kiváló orrának köszönhetően személykeresésre, drogkeresésre és tűzfészek keresésére is megtanítható.

Sokan meggondolatlanul, a fajta alapos ismerete nélkül visznek haza vizslát, aminek az eredménye az, hogy rendszeresen kerülnek az utcára, menhelyekre kidobott példányok. A fajta mentésével a Futrinka Utca Állatvédő Egyesület foglalkozik, örökbefogadással kapcsolatban őket érdemes keresni.

Nagyon megviselte a vizslákat a második világháború

A rövidszőrű vizslát a vadat megállással jelző kopókból tenyésztették ki, ősét a honfoglaló magyarok hozták magukkal. A kopók keveredtek a törökök sárga vadászkutyáival, a fajta tulajdonképpeni végleges formája a 19. közepére-végére alakult ki. De nem volt egységes az állomány, a magyar vizsla tenyésztése során ugyanis számos fajtát felhasználtak, például ír szettert a szőrszíne, pointert a jó orra miatt. "Most sem igazán homogén az állomány, színbeli és méretbeli különbségek még ma is vannak" - mondta az [origo]-nak Noveczki Katalin, a Csővárberki magyarvizsla-tenyészet tulajdonosa. A rövidszőrű magyar vizslát a nemzetközi kutyatenyésztő szervezet, az FCI 1935-ben fogadta el önálló fajtának.

Forrás: MTI/Rosta Tibor

A magyar vizsla drótszőrű változata sokkal fiatalabb, tenyésztése a 19. század végén, a 20. század elején indult meg. "Ekkor merült fel a vadászokban, hogy jellemben a rövidszőrűvel megegyező, de az időjárásnak és a növényzetnek jobban ellenálló, drótszőrű német vizslához hasonló fajtát tenyésszenek" - mondta Noveczki. A második világháború mindkét változatot erősen megtizedelte, különösen igaz ez az akkoriban még viszonylag újnak számító drótszőrű magyar vizslára. A fajtát végül a lelkes rajongótábornak köszönhetően sikerült megmenteni, és 1966 óta már ezt is elismeri az FCI. Noveczki elmondta, hogy az állomány egyre jobb, és ez a tenyésztőknek, valamint a vadász tartóknak köszönhető.

A magyar vadászok körében a mai napig a vizsla a legkedveltebb mindenes vadászkutya. Elsősorban apróvadas vadászatokon használják, nyúlra, fácánra, tőkés récére, de sebzett nagyvad keresésére is megtanítható. Jellegzetes módon jelzi a vadat, majd a lövés után megkeresi, és be is hozza a vadásznak, ezzel lényegesen növelve a vadászat hatékonyságát.

További magyar kutyafajták

Puli, pumi, mudi: közepes testű, nagy aktivitású terelőkutyák. Jó jelzőkutyák, de sok foglalkozást igényelnek. A pulit külföldön zsinóros szőre miatt sokfelé ismerik és szeretik. A pumi és a mudi nagy lendülete és fordulékonysága miatt ideális sportkutya (például frizbi, agility). Fekete István Bogáncs kutyája valójában nem puli, hanem pumi volt.

Kuvasz, komondor: nagy testű pásztorkutyák. Eredetileg a farkasoktól és más ragadozóktól védték a nyájat, ma már főleg területőrzésre használják őket. A komondor látványos megjelenése miatt külföldön is népszerű.

Magyar agár: kitartó vadászkutya. A fajta hanyatlása az agarászat hazai eltűnésével egy időben kezdődött. Az agarászat ma hivatalosan nem engedélyezett vadászati mód, ezért az agarasok a versenypályákon és a coursing versenyeken tesztelhetik kutyáik képességeit.

Erdélyi kopó: a legmostohább a magyar fajták közül. Jó szaglású vadászkutya. Egy 1947-es román törvény majdnem a fajta kipusztulásához vezetett, ekkor ugyanis dúvadnak kiálították ki az erdélyi kopót. A fajtát végül sikerült megmenteni, de vannak, akik még mindig veszélyeztetettnek tartják. Rövidlábú sárga változata hivatalosan kihalt, de elvétve még találkozni vele Magyarországon és Romániában is.

Sinka: nem elismert hortobágyi terelőkutya. Közepes testű, rövid szőrű, változatos színű fajta. Hivatalos elfogadtatásával és küllemi egységesítéssel a pásztorok nem foglalkoznak, számukra csak a fajta munkaképessége a fontos.