Új részletek derültek ki egy húsvét-szigeti moairól

Egy húsvét-szigeti kőszobor hátoldalát titokzatos vésetek ékítik. Az ábrákat most brit archeológusok vizsgálták meg a legmodernebb digitális képalkotó technikával, és újabb részleteket tártak fel a madáremeber-kultusszal kapcsolatos motívumokról.

A Hoa Hakananai'a - amely az őslakók nyelvén "ellopott vagy rejtőzködő barátot" jelent - nevű moait, azaz húsvét-szigeti kőszobrot még 1869-ben hozta Angliába egy hajó. Hagyományosan úgy gondolják, hogy a szobrot Kr.u. 1200 körül faraghatták. A szigeten még majdnem 1000 hasonló szobor található, de a British Museumban kiállított példány különlegesen érdekes a hátoldalán található vésetek (petroglifák) miatt.

A jelenleg elterjedt nézet szerint a Húsvét-sziget őslakosait (a rapanuikat) az 1600-as években ökológiai válság sújtotta. Ezért felhagytak ikonikus szobraik imádásával, és a madáremberkultusz felé fordultak. Ebbe beletartozott a közeli szigeten fészkelő füstös csérek első tojása begyűjtésének a szertartása. Akinek képviselője átúszott a szigetre, és visszaúszott egy tojással, szent státuszt élvezhetett egy évig.

A Hoa Hakananai'a egy kőkunyhóban vészelte át a vallásos hit megváltozását. A szobor hátoldala tele van a madáremeberkultuszból eredő vésetekkel. Ezeket eddig ritkán tanulmányozták közvetlenül az archeológusok (főleg a róluk készített fényképeket vizsgálták), de a digitális technika fejlődése most lehetővé tette a kutatók számára a korábbinál sokkal részletesebb vizsgálódást.

Húsvét-szigeti moaik

A Southamptoni Egyetem kutatói két különböző eljárással vizsgálták meg a szobrot. A fotogrammetrikus modellezés - melynek során több száz képet készítettek különböző szögekből - lehetővé tette a szobor tökéletes felületi mintázatú komputeres modellezését. A reflektív transzformációs képalkotás - amikor virtuális fényforrást mozgatnak a szobor digitális képe felett és a fény és árnyék különbsége rajzolja ki a képet - pedig korábban észrevehetetlen részleteket emelt ki.

A Hoa Hakananai'a fotogrammetrikus modellje

Mike Pitts archeológus és csoportja több váratlan felfedezést tett. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy kiderült, az egyik korábban hosszúnak és hegyesnek leírt madárcsőr valójában rövid és lekerekített. E felfedezéssel lehetővé vált a szobor hátoldalára vésett két madárember nőként és férfiként való elkülönítése.

A kutatók azt remélik, hogy a képalkotó eljárásokkal végzett új kutatásuk eredményei ösztönzőleg hatnak a szobor véseteiről és a húsvét-szigeti madáremberkultuszról folyó vitákra, és segítik az újabb elméletek kidolgozását.