A lusta poszméhek elfoglalják a cinkék fészkét

Egyes poszméhek nem szeretnek fészeképítéssel fáradozni, ezért zümmögésükkel elkergetik odúikból a fészkelő cinkéket, majd beköltöznek a helyükre.

Különös viselkedést, úgynevezett tolvajlási parazitizmust figyeltek meg faodvakban fészkelő poszméheknél a Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói. Egyes dongók fenyegető zümmögést hallatnak a szintén odvakban fészkelő kis énekesmadarak, elsősorban cinkék fészkeinél, és ezzel sokszor sikerrel elűzik a fészek építőjét. Ezután elfoglalják a megüresedett fészket.

A feltűnő figyelmeztető jelek (vizuális, hallható vagy kevert jelzések) segíthetnek a zsákmányállatoknak elriasztani a ragadozókat, mert felhívják a figyelmet a zsákmány védekező képességére (például mérgező voltára). Ezeket a figyelmeztető jeleket megjegyzik a ragadozók, és a későbbiekben tudják, hogy jobb az ilyen zsákmányt messze elkerülni. A poszméhek a madarak zsákmányállatai közé tartoznak, de veszedelmes (csípős) voltuk miatt - amelyre élénk színük és fenyegető zümmögésük is figyelmeztet - sok madár kerüli őket.

A mérsékelt övi erdőkben a madarak és a poszméhek egyaránt faodvakat használnak a fészkeléshez. Mivel a poszméhek kedvelik a szigetelésként növényi anyagokkal feltöltött üregeket, ezért előnyt jelent a számukra, ha sikerül elorozni a madarak frissen épített fészkét.

Ilyen jelenséget írt le Piotr Jablonski a Behavioral Ecology & Sociobiology folyóiratban. Jablonski munkatársaival a japán (Parus minor) és a tarka cinege (Poecile varius) fészkelési szokásait figyelték mesterséges fészekodúk kihelyezésével. Ekkor vették észre, hogy az odúkban frissen épült fészkek akár 21 százalékát is poszméhek foglalták el.

A kutatók kísérleteikben poszméhzümmögést játszottak le a költő madarak fészkeinél. A hangadó készülékre egy elpusztult poszméhet is ragasztottak, hogy még hitelesebb legyen az „átverés”. Amikor a madarak visszatértek a fészkükre, a kutatók bekapcsolták a miniatűr hangszórót és kamerával figyelték, mi történik a fészekdobozban. A madarak rendkívül izgatottá váltak, és gyakran elrepültek a fészekből. Kontrollként közönséges madarak hangját játszották le. Ez jóval kisebb stresszhatást váltott ki.

„A poszméhzümmögés a jelek szerint elűzheti a madarakat a frissen épített fészkeikből” - vonták le a következtetést a szerzők. „Bizonyítékot találtunk arra, hogy a ragadozók elriasztását szolgáló figyelmeztető jelzés egyúttal abban is segíti a zsákmányállatot, hogy nyerjen a ragadozójával folytatott ökológiai versenyben.”