Légyszörnyeket engednek ki Spanyolországban

Sok ezer génmódosított fúrólégy kipróbálása kezdődik meg Spanyolországban. A szakemberek azt remélik, hogy a módosított legyek feleslegessé teszik a kémiai rovarirtást.

Az Oxitec nevű, rovarkártevők elleni védekezésre szakosodott brit biotechnológiai cég vegyszerek helyett génmódosított rovarokkal akarja csökkenteni a különféle rovarok által okozott mezőgazdasági károkat. Legújabb fejlesztésüket, a génmódosított olívabogyó-fúrólegyet Spanyolországban fogják kipróbálni.

Az olívabogyó-fúrólégy hatalmas károkat okoz a mediterrán országok olajbogyó-termésében. A génmódosított hím fúrólegyek ugyanúgy párzanak a nőstényekkel, mint vad társaik, de az általuk nemzett nőstény utódok mind elpusztulnak lárva- vagy bábállapotban. A kutatók remélik, hogy az általuk létrehozott „légyszörnyek” jelentősen csökkentik majd a kártevő rovarok populációit anélkül, hogy kémiai anyagokat kellene használni a védekezésre.

Az oxfordi cég megkapta a spanyol hatóságok hozzájárulását, hogy a sikeres laboratóriumi kísérletek után (amelyekben két hónap alatt felszámolták a kártevőket) korlátozott szabadföldi körülmények között is kipróbálhassák a legyeket. A szakemberek 24 olajfát hálóval vesznek körül, és e zárt térben engedik ki a génmódosított rovarokat. Ha a kísérlet sikerrel jár, akkor Görögországban és Olaszországban is folytatják a próbákat.

Káposztamoly (Plutella xylostella), az Oxitec másik reménysége Forrás: Wikipedia/Olaf Leillinger

A cég azt is reméli, hogy siker esetén a brit hatóságok is engedélyezik az általuk létrehozott más génmódosított rovarok használatát. Bevetésre várnak már a Magyarországon is elterjedt kártevő, a káposztamoly génmódosított változatai. A káposztamoly hernyói jelentős károkat okoznak a káposztában, a brokkoliban és más hasonló zöldségekben. A génmódosított hím lepkék ugyanolyan módon gyérítenék a populációt, mint a módosított olívabogyó-fúrólegyek.

„Szándékunk szerint nemcsak kártevő rovarok számát akarjuk gyéríteni, hanem igyekszünk elkerülni, hogy ártsunk más fajoknak” - mondta Martha Koukidou, a kísérlet vezetője. „A genetikai sterilitás általunk kifejlesztett formáját használva a legyeinket úgy terveztük, hogy irtsák a kártevőket és ugyanakkor ne maradjanak fenn a környezetben.”

A génmódosítások ellenzői azonban nem osztoznak az Oxitec munkatársainak lelkesedésében. Attól tartanak, hogy a génmódosítás miatt elpusztult lárvák, amelyek jelentős része bent marad a termésben, a táplálékhálózatba kerülve kockázatot jelentetnek az emberek egészségére és a környezetre.

„Az Oxitec kísérletei nem folytatódhatnak addig, amíg ki nem dolgozzák a tesztbiztonsági szabályokat, és nem tervezik meg alaposan a szennyezett termés megjelölését és elkülönítését - mondta Helen Wallace, a génmódosítások kockázatait figyelő brit GeneWatch igazgatója. „Ha figyelmen kívül hagyják ezeket a problémákat, akkor a termesztők jelentős kárt szenvedhetnek a piacokon a terményeik miatt.”