Aki pandát kap, az Kína barátja

Kína komoly politikai és gazdasági hasznot húz a csak náluk előforduló óriáspandák kölcsönzéséből. A befogadó ország fizet, cserébe pedig piacot kap.

A diplomáciai kapcsolatokat erősítő óriáspandák hatalmas üzletet jelentenek Kínának és az állatokat fogadó országoknak is, állapították meg az Oxfordi Egyetem kutatói. A pandáért cserébe Kína piacot ad a befogadó országnak, aki közben még fizet is az állatok után.

A kínai pandadiplomácia ötvenéves múltra tekint vissza. Az 1960-70-es években, Mao Ce-tung idejében a nemzeti kincsnek számító óriáspandák ajándékozásával próbáltak új kapcsolatokat kiépíteni. Teng Hsziao-ping idejétől, 1978-tól már kölcsönszerződés keretében kerülhetnek külföldre a kihalás szélén álló faj példányai. Napjainkban a pandaprogramok kölcsönös igényen alapulnak, vagyis az állatért cserébe a fogadó országok értékes nyersanyagokkal és technológiával látják el Kínát, amely a pandával fejezi ki bizalmát és elkötelezettségét az ország felé.

Tian Tian és Yang Guang 2011-ben került Edinburgh-ba Forrás: AFP/Gu dao cd

A ma külföldre kerülő pandák mind szaporított példányok, és a kínai állam tulajdonát képezik. Kína a fogadó országgal tízéves kölcsönszerződést köt, amelynek értelmében évente egymillió dollárt fizetnek Kínának, és a befolyt összeget elvileg a vadon élő pandák védelmére fordítják. Jelenleg 47 panda él Kínán kívül.

Az edinburgh-i állatkert például 2011-ben jutott hozzá két óriáspandához, és hamarosan szaporulat is várható (a fogságban született utódoknak is Kína a gazdája). Tanulmányukban az oxfordi kutatók megállapították, hogy az állatok érkezése után nem sokkal fellendült a lazac, a megújuló energia és a Land Roverek kínai exportja, és körülbelül 4 milliárd dollár értékű szerződéseket írtak alá. Ezzel szemben Norvégia, Kína addigi lazacbeszállítója elbukta a korábbi üzletét - a szerzők szerint azért, mert egy bebörtönzött kínai disszidensnek, Liu Hsziao-pónak adták 2010-ben a Nobel-békedíjat.

A skót állatkert is évi 1 millió dollárt fizet Kínának a pandákért cserébe Forrás: AFP/Gu dao cd

A cikk írói további összefüggést fedeztek fel a francia, kanadai és ausztrál pandakölcsönök, valamint az uránüzletek között, amelyekre Kínának nagy szüksége van, hogy növelje a nukleáris kapacitását. Minden jel arra utal tehát, hogy Kína komoly hasznot húz a csak náluk előforduló és a természetvédelem egyik szimbólumának számító óriáspandákból.

Bár elsőre talán még jó ötletnek is tűnik, hogy szaporított pandákért kapott pénzből finanszírozzák a vadon élő példányok védelmét, a BBC-nek nyilatkozó Henry Nicholls szerint kétséges, hogy Kína mire költi a pénzt. A pandák diplomáciai szerepéről könyvet író újságíró úgy véli, hogy a kölcsönök már nem a pandák védelméről, hanem Kínai politikai és gazdasági ambícióiról szólnak.