Már több mint fél éve, hogy Kanada partjainál nyoma veszett egy 1400 tonnás hajónak. Az egykoron sarkvidéket járó hajó azóta valószínűleg az Atlanti-óceánon sodródik valahol, és eredménytelenül keresi az ír parti őrség, és a kincsvadászok is.
Az 1976-ban Jugoszláviában gyártott, és az orosz filmszínésznőről, Ljubov Orlováról elnevezett hajó fénykorában kutatóhajóként szolgált, később pedig az Antarktiszra szállított utasokat. A tulajdonos tartozásai miatt a százméteres hajót 2010-ben a kanadai St. John's kikötőjében lefoglalták, a legénységet pedig szélnek eresztették.
A hajó két évig állt a kikötőben, míg végül 2012-ben megvásárolták. Úgy tűnt, hogy ez a hajó pályafutásának végét jelenti majd, ugyanis az új tulajdonos azt tervezte, hogy a Dominikai Köztársaságba szállíttatja, hogy ott darabokra szedjék. A hajó vontatókötele azonban egy nappal az indulás után elszakadt, és 2013. január 25-én a Ljubov Orlova elszabadult.
A partok közelében sodródva vészesen megközelítette a tengeri olajmezőket, ezért egy kanadai olajcég egy hajót küldött a Ljubov Orlova megmentésére. A sikeres akció után visszaszolgáltatták a St. John's kikötőt üzemeltető Transport Canadának. Ám a vontatókötél február 7-én ismét elszakadt - vagy egyes pletykák szerint egyszerűen szabadon engedték a hajót. A Ljubov Orlova ekkor már nemzetközi vizeket járt.
Az ír parti őrség egy héttel később, egy telefonbeszélgetés során elejtett megjegyzésből értesült a nagy eséllyel feléjük tartó, 100 méter hosszú és 1400 tonnás járműről. Azóta is keresik, de egyelőre nem jártak sikerrel, írja a New Scientist.
A nagyobb hajók jellemzően rendelkeznek automata jeladó rendszerrel, mellyel könnyedén megtalálhatók, ám az Orlova jeladója nem működik. Annak, hogy valaki véletlenül kiszúrja az óceán kellős közepén, minimális az esélye. A műholdas keresés sem működik, mert egy ekkora méretű hajó csak akkor azonosítható, ha ránagyítanak a műholdfelvételekre, ehhez pedig legalább a körülbelüli pozícióját tudni kellene. Léteznek ugyan szoftverek, amelyek képesek a vízen úszó tárgyak helyzetét megjósolni a tengeráramlások alapján, ám ezek a lényegesen kisebb méretű jachtokra vannak kalibrálva.
Egy ekkora gazdátlan hajó a nemzetközi vizeken nagy értéket képvisel. A megtalálója jelentős jutalomra számíthat, vagy benyújthatja az igényt a tulajdonjog megszerzésére, hogy aztán eladja alkatrésznek, és 700 ezer eurót (kb. 200 millió forint) keressen vele, írja a New Scientist. Éppen ezért nemcsak a parti őrség, hanem kincsvadászok is keresik az Orlovát.
Február 23-án felcsillant a remény, hogy megtalálták, az egyik mentőcsónakjának a jeladója ugyanis sugározni kezdett. Ez akkor lép működésbe, ha a hajó elsüllyed, vagy ha a mentőcsónakot leeresztették. A parti őrség megnyugodott, mondván, hogy a hajó már elsüllyedt, és nem fenyegeti a partokat, így a keresés leállt. Két héttel később azonban egy másik jeladó is működésbe lépett. A keresés újraindult, de azóta se bukkantak rá. A műholdas keresések során ugyan több esélyes hajót is kiszúrtak, ám végül mindegyik vaklármának bizonyult.
A New Scientist cikke szerint valószínűtlen, hogy az Orlova elsüllyedt, ugyanis a hat mentőcsónakból csupán kettőnek a jeladója aktiválódott. Ráadásul az utolsó útjára még könnyítettek is a hajón, hogy jobban ellenálljon a rossz időjárásnak. Ezek alapján tehát akár még évekbe is telhet, míg valaki rábukkan.
Nem egyedülálló, hogy egy hajó ilyen sokáig sodródjon elhagyatottan. 2012-ben egy japán úszó dokk 15 hónap után ért partot az Egyesült Államokban. 2000 óta legalább hét kísértethajót fogtak be, köztük a legnagyobb egy 80 méteres tankerhajó volt, amelyet Ausztrália partjainál gyűjtöttek be. Arról nem is beszélve, hogy becslések szerint évente kétezer konténer potyog a vízbe a hajókról, és ezeknek az egyharmada nem süllyed el, hanem lebeg a víz felszínén.