Így fúrja be magát a kullancs az áldozatába

A várható kullancsinvázió pedig a kullancsok által terjesztett két legismertebb és legveszélyesebb betegség – a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás és a Lyme-kóros esetek – számát is megnövelheti.

Német kutatóknak sikerült lefilmezni azt a folyamatot, ahogy a kullancs belekapaszkodik áldozata bőrébe. A horgas szájszervű paraziták szabályosan lehorgonyozzák magukat, és nagyjából egy hétig szívják áldozatuk vérét.

A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fűrészes szájszerve segítségével hatol be a gazdaállat bőrébe, és a horgok nagyjából egy hétig rögzítik ott az élősködőt. Annak ellenére, hogy rengeteg kutatás foglalkozott már a kullancsokkal és betegséghordozó szerepükkel, a szakembereknek eddig nem sikerült teljesen megfejteniük, hogyan hatol be az élősködő szájszerve a bőrbe, és miként rögzíti magát olyan erősen az állat, hogy alig lehet kitépni.

Német kutatóknak most különleges mikroszkópos eljárást alkalmazva sikerült lefilmezni a folyamatot amint egy kullancs az egér bőrébe furakszik. A szájszervről készült pásztázó elektronmikroszkópos képek pedig tisztázták a rögzítés mechanizmusát is.

A kutatást vezető Dania Richter (Charité Orvostudományi Egyetem, Berlin) munkatársaival öt kullancsot helyezett laboratóriumi egerek fülére, és azok ott maradtak, amíg tele nem szívták magukat vérrel. A kutatók az egész folyamatot filmre vették. Az elektronmikroszkópos képek elemzéséből kiderült, hogy a kullancscsípés rendkívül specializált, kétlépcsős folyamat.

Miután a kullancs felkapaszkodik áldozatára, a szájszerve végén található páros csáprágóját (chelicera) elkezdi előre-hátra irányuló mozgással benyomni a gazdaállat bőrébe. A horgas végek megakadályozzák, hogy a szájszerv kicsússzon a bőrből.

Nagyjából fél perc elteltével következik a második lépcső. Az állat ekkor kinyújtja a teleszkópos felépítésű csáprágóját, és a végét V alakban szétnyitja. Ily módon még erősebben lehorgonyozza magát, és egyúttal a szájszerve is mélyebbre hatol a bőrbe.

Ezután az állat belenyomja borotvaéles és még erőteljesebben fogazott, lándzsaszerű alsó állkapcsát (hypostoma) az áldozat bőrébe, és erősen rögzíti magát. Ezt a mozdulatsort még öt-hatszor megismétli, egyre mélyebbre jutva a bőrbe. Amikor a hypostoma a helyére került, a kullancs megkezdi a vérszívást a csáprágó és az alsó állkapocs által kialakított csövön keresztül. Akár egy hétig is tarthat, mire jóllakik.

A kullancs csáprágójának elektronmikroszkópos képe. A kép jobb oldalán látható, hogy a szájszerv vége már kicsit szétnyílt a rögzítéshez Forrás: Dania Richter

A kullancscsípés pontos mechanizmusának ismerete segíthet kidolgozni, hogyan lehet megakadályozni a kullancsok által terjesztett legrettegettebb betegség, a Lyme-kór átadását, írják a kutatók a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent cikkükben.

A Lyme-kórt több különböző baktériumfaj (Borrelia spp.) okozza, amelyek a kullancs belében élnek, és rendszerint egy teljes napi vérszívás után jutnak át az ember vérébe. A kullancsok rögzülési mechanizmusának ismeretében a kutatók kidolgozhatnak olyan módszereket, amelyek megakadályozhatják, hogy az élősködők olyan mélyre hatoljanak a bőrbe, hogy átadhassák a kórokozókat.