Világelsőként hasonlították össze emberek és kutyák agyát magyar kutatók

Egy golden retriever a vizsgálat alatt

Működés közben vizsgálták kutyák és emberek agyát magyar etológusok, és számos hasonlóságra bukkantak. A kutatók szerint részben ezek jelenthetik a magyarázatot arra, hogy miért működik olyan jól a kommunikáció, és miért olyan erős a szövetség a két faj között.

Egy kutyatartókat régóta foglalkoztató kérdésre is választ kaptak a kutyák agyát funkcionális MRI-készülékkel vizsgáló magyar kutatók. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy milyen agyterületek aktiválódnak a különböző hangok, például más kutyák vagy emberek hallatán. A kutatók megállapították, hogy az emberéhez hasonlóan a kutya agyában is létezik egy fajtársak hangjára érzékeny terület, de az is kiderült, hogy a szoros kapcsolat ellenére a kutya nem fajtársaként tekint az emberre.

Emberben a hallókéreg jelentős része erősebben aktiválódik emberi hangokra, mint bármi másra - ezeket a területeket nevezik fajtárshangokra érzékeny területeknek. "A kutya hallókérgének egy része is erősebben aktiválódik kutyahangokra, mint másra. Ezzel szemben az ember és a kutya hallókérgének is csak nagyon kis része reagál erősebben a másik faj hangjaira, mint a fajtársakéra. Azt a feltevést tehát, hogy a kutya inkább tekinti fajtársnak az embert, mint a kutyát, ezek az eredmények egyáltalán nem erősítik meg" - mondta az Origónak Andics Attila, a kutatás vezetője, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának munkatársa.

Egy golden retriever a vizsgálat alatt Forrás: Kubinyi Enikő

A vizsgálatban részt vevő emberekben ugyanakkor találtak olyan agyterületeket, amelyek az emberi hangokra és a kutyahangokra egyaránt érzékenyebbek, mint az egyéb zajokra. "Inkább az ember az, és nem a kutya, amelynek a hallórendszere rendelkezik egy általános érzékenységgel az ismerős, szociálisan közeli fajoktól származó hangadások iránt - tehát talán inkább az emberi hallórendszer kezeli a kutyahangokat is kitüntetetten, és nem fordítva" - tette hozzá a kutató.

A Current Biology című folyóiratban most megjelent tanulmány szerint kutyában és emberben is hasonló agyi mechanizmusok dolgozzák fel a kutyahangokban és az emberi hangokban rejlő érzelmeket. "Ez a szociális-érzelmi összehangoltság pedig segíthet megmagyarázni, mitől működik olyan jól a vokális kommunikáció, és mitől olyan erős a szövetség a két faj között" - mondta Andics. De voltak különbségek is: érdekes módon, míg az ember hallókérgi területeinek csak három százaléka aktiválódik erősebben a nem élőlénytől származó zajokra, kutyáknál ez az arány 48 százalék. Vagyis míg az emberi hallókéreg szinte egészében az emberhangokra optimalizálódott, a kutya hallókérge ennél sokkal heterogénebb.

A kutyákat több hónapon keresztül tanították, hogy percekig mozdulatlanul feküdjenek Forrás: Kubinyi Enikő

A kutyák teszteléséhez nélkülözhetetlen volt, hogy az emberekhez hasonlóan mozdulatlanul feküdjenek egy MRI készülékben. A kutatócsoport egyik tagja, Gácsi Márta által kifejlesztett tréning során az úgynevezett modell-rivális technika egyes elemeit alkalmazták. Ez lényegében annyit jelent, hogy míg egy tapasztaltabb kutyát dicsértek, jutalmaztak a mozdulatlan hasalásért a szkenner asztalon, egy másik, tapasztalatlan kutya az asztal mellől figyelhetett, és így hamarosan már alig várta, hogy ő lehessen a következő. A kutyák és gazdák lelkes részvétele tette lehetővé, hogy pontosan ugyanazt a neurális képalkotási kísérletet végezzék el kutya és ember résztvevőkkel – márpedig ilyen vizsgálatra korábban még nem volt példa. A kutatók megmérték a kutyák és az emberek agyi aktivitását, miközben azok összesen közel kétszáz kutya- és emberi hangot hallgattak meg, melyek a nyüszítéstől és zokogástól egészen a játékos csaholásig és nevetésig terjedtek.

A vizsgálatban golden retriever és border collie fajtájú kutyák vettek részt, a kutatók ugyanis olyan agyakat akartak összehasonlítani, amelyek méretükben és alakjukban is hasonlóak. ( A boxerek agya például egész más formájú, az agy elülső része ott sokkal kevésbé elnyújtott.) Azért nem egyetlen fajtát választottak, mert a fajták közti összehasonlítás is egy érdekes irány, és úgy sejtik, hogy a goldenek és a borderek habitusa, ingerfeldolgozása elég különböző. Az ilyen kérdések megválaszolásához azonban több kutyára lesz szükség mindegyik fajtán belül.

A kutatók tapasztalatai alapján a kutyák szívesen vettek részt a vizsgálatokban, ez pedig Andics szerint az összehasonlító idegtudomány egy egészen új ága előtt nyit utat. A magyar szakemberek a közeljövőben szeretnék megvizsgálni például azt, hogyan dolgozza fel a kutya agya az emberi beszédet, és hogy ez mennyiben hasonlít az emberi beszédfeldolgozásra. Szeretnék tovább vizsgálni az érzelmek feldolgozását segítő agyi mechanizmusokat is, azt, hogy mitől tud a kutya olyan jól ráhangolódni a gazdája érzéseire, és viszont, az etológusok ezért a jövőben is várják olyan gazdák jelentkezését, akik a kutyájukkal szívesen részt vennének egy ilyen kutatásban.